Kötelezettségszegési eljárást indított márciusban Magyarország ellen a meddőségi centrumok államosítása miatt az Európai Bizottság (EB).
„A magyar kormány az állami tulajdonban lévő vagy állami ellenőrzés alatt álló szolgáltatókra korlátozta az orvosilag asszisztált reprodukciós szolgáltatások nyújtásának jogát” – írta márciusi közleményében az uniós testület, hozzátéve, a magyar jogszabályok módosításával a külföldi magánszereplők számára kiadott valamennyi engedély érvényét vesztette.
Azt is írták, hogy „a magyar szabályozás annak ellenére korlátozza az orvosilag asszisztált reprodukciós eljárásokhoz való hozzáférést, hogy az ilyen szolgáltatások kínálata már eddig is sokkal szűkebb volt, mint más, hasonló méretű tagállamokban.”
Fotó: Depositphotos
Ezért az EB felszólító levelet küldött Magyarországnak, hogy két hónapja van a válaszlevél eljuttatására, amelyben orvosolja a felvetett hiányosságokat. Azt is kilátásba helyezték, hogy ha nem közreműködő, pénzbüntetésre számíthat Magyarország, továbbá akár az Európai Bíróságon is eljárás indulhat ellenünk.
Kérdésünkre, hogy a megadott határidőre elküldte-e válaszát a kormány, a Belügyminisztérium a következőkről tájékoztatta lapunkat:
„Az Európai Bizottság márciusi felszólítására a kormány határidőben, 2024. május 13-án megküldte a válaszát, amelyben részletesen kifejtette jogi érveit a megkeresésben foglaltakkal kapcsolatban”.
Hozzáteszik:
„Figyelemmel arra, hogy folyamatban lévő eljárásról van szó, a válaszlevél tartalmáról további tájékoztatást nem áll módunkban adni, különös figyelemmel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletre, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire”.
A Belügyminisztérium lapunknak küldött válaszában arra is kitért, hogy a kormány szerint a meddőségi kezelések kapcsán kialakított rendszer jól működik, az intézkedések kifejezetten segítik a meddőséggel küzdő párokat abban, hogy a vágyott gyermekek minél nagyobb számban megszülessenek. Véleményük szerint az állami szerepvállalás óta javult a meddőséggel küzdő párok lombikkezeléshez való hozzáférése, megnövekedett a meddőségi ellátás iránti igény, megnőtt az elvégzett kezelések száma és a kezelések eredményeképp a megszületett gyermekek száma is.
Bár a levél tartalma nem nyilvános, az Európai Bizottságnak küldött válaszlevelükben vélhetőleg az is belekerült, amit lapunknak küldött válaszukban is kifejtettek, miszerint
„2018 előtt évente átlagosan 5000–5700-an jutottak hozzá a meddőségi kezelésekhez, ez a szám azóta megduplázódott és átlépte a 10 ezret. A meddőségi kezelésekben született gyerekek száma is nőtt, míg 2018 előtt 1400-1450 gyermek született évente ilyen eljárásoknak köszönhetően, addig tavaly több mint 2300. Még az idei évben tervezetten 8 meddőségi szakambulancia is létrejön azoknak a vármegyei kórházaknak a nőgyógyászati osztályain, ahol jelenleg nincsenek meddőségi centrumok. Az újonnan létrejövő meddőségi szakambulanciákon kivizsgálásra és inszeminációra nyílik lehetőség”.
Ugyanakkor Dr. Kaáli Nagy Géza, az egykori Kaáli Intézetek alapítója és vezetője épp az Európai Bizottság márciusban indított kötelezettségszegési eljárása előtt pár nappal kiadott közleménye szerint megduplázták ugyan az évi kezelések számát, de az intézetek túlterheltsége és az esélytelen betegek kezelése miatt a beavatkozások hatékonysága sokat romlott.
Véleménye szerint a vártnál sokkal kevesebb gyermek született. Főleg annak fényében, - ahogy írta -, hogy GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet egész Európában arra, hogy gyermekvállalásra ösztönözze a családokat. Arra is rámutatott, hogy a meddőségi kezelések szerves részét képezik a kormányzati családpolitikának, mert ezek optimális esetben akár 7- 8 százalékát is biztosíthatnák az éves születésszámnak, a jelenlegi 2-3 százalék helyett.
A magán meddőségi centrumok államosítása utáni problémákat mutatja az is, hogy hiába váltak díjmentessé a meddőségi kezelések, ennek ellenére nemhogy csökkenne, de egyre nő a szomszédos országok lombikintézeteibe menekülő magyar párok száma, amelyről lapunknak cseh és szlovák klinikák képviselői beszéltek.
Emlékeztetőül: a kabinet 2019 után fokozatosan vette át az irányítást a lombikszektorban. Első lépésként 2019-ben hat, addig magánkézben lévő intézményt vontak állami irányítás alá, majd 2021 nyarán az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt is, amely kimondta, 2022. július 1-jétől kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők.
