Az Egyesült Államok lakosságának 0,027 százaléka mondhatja el magáról hogy százéves – vagy több – a Bostoni Egyetem egyik kutatása szerint. Ez valójában igen kis szelete a társadalomnak, de az idősek aránya egyre növekszik. Ötven évvel ezelőtt a százévesek az Egyesült Államok népességének még mindössze 0,004 százalékát alkották. Arányuk csak az elmúlt 20 évben majdnem megduplázódott, és ez a jövőben növekedni fog.
Az okok közül jónéhány közismert, de legalább ennyi nem, tudósok százai vizsgálják, mi lehet a titok. Az, hogy egyre fejlettebb az orvostudomány – bár a járványt így sem tudta elkerülni az emberiség –, hogy kevesen halnak meg a háborús frontokon (legalábbis az anyaországokban), nyilvánvalóan belejátszik. A sport – nem az élsport –, az egészségesebb táplálkozási szokások, a káros szenvedélyekről való lemondás pozitív hatása is közismert.
Azt sem tagadja senki, hogy szerepet játszhat mindebben a szerencse – gondoljunk csak a balesetek, bűncselekmények, természeti katasztrófák elkerülésére – no meg a genetika is, mint oly sok más. Csakhogy azonos családi környezetben élő, genetikailag szinte azonos, hasonló életvitelű emberek között is lehet óriási korkülönbség.
Segíthet a mesterséges intelligencia?
A titkot teljes egészében tehát még nem sikerült megfejteni, és bizonyára soha nem lehet is majd általánosan érvényes szabályokat e téren felállítani, bár a mesterséges intelligencia is bizonyára belép ebbe az üzletbe. Sokan hisznek abban, hogy árt és öregít a stressz, de sokszor a legszörnyűbb tragédiákat elszenvedők – mint a holokauszt-túlélők – között is találunk százéveseket, a stressz tehát nem mindenkinél sietteti a halált.
Az amerikai Travel and Leisure online lap munkatársa elbeszélgetett néhány százéves amerikaival, hogy megtudják, milyen életviteli szokásokat követnek. Kit Wilson számára a 101 év nem különbözik a 70-től. Valójában szerinte ezek csak számok, amik nem jelentenek semmit. Nagyon fontosnak tartja a gyaloglást és a testmozgást, és hogy szinte mindig elfoglalt. Imád utazni is.
Dr. Armin Mruck 99 éves és PhD-fokozaton tanítja a modern európai történelmet. Élete nagy részében több rangos egyetem professzora volt. „Nagyon fontos, hogy hidakat építs a közösséged és a családod között. Szenvedélyesnek kell lenned abban, amit csinálsz, valamint elég erősnek ahhoz, hogy legyőzd az akadályokat" – jelentette ki.
Túlélni a háborúkat és a holokausztot
A százéves Doris Zahorsky hasonló véleményen van. Szerinte a hosszú és boldog élet titka az aktivitás. Mindig ki kell próbálni valami újat. Ne hagyd, hogy mások megpróbálják elhitetni veled, hogy nem vagy képes valamire! – nyilatkozott az újságírónak.
Mildred Kitchens 104 éves, szolgált már a II. világháborúban, a koreai és a vietnami háborúban és az öbölháborúban, mint szociális munkás. 1962 és 1970 között középiskolai tanár volt, majd segített elindítani az első klinikát Texasban, ahol a nők ingyen kaphattak fogamzásgátlót. Büszke az elért karrierre, és arra, hogy segített megváltoztatni a nők életét az egész országban. „Ne add fel, és próbálj ki mindent!" – tette hozzá.
Fotó: Depositphotos
2023-ban, alig egy évvel a 100. életévének betöltése előtt Roy Englert II. világháborús veterán részt vett az országos szenior sportversenyen, és aranyérmet nyert 400 méteres síkfutásban. Kitüntetést kapott, amelyet olyan embereknek ítélnek oda, akik példát mutatnak az egészséges öregedésre. Pedig Englert fiatalkorában nem futott, csak 60 éves korában kezdte el ezt a sportágat, bebizonyítva, hogy soha nem késő új dolgot kipróbálni. Azóta, 40 éve, versenyszerűen fut.
Risa Igelfeld nemrég töltötte be a 106. életévét. Holokauszt-túlélőként olyan szörnyűségeken ment keresztül, amilyeneket el sem tudunk képzelni. Mégis szerinte az élet lényege a pozitív gondolkodás, és hogy erőt ad, ha elűzzük a negatív gondolatokat. Risa ma is aktív, részt vesz a Zsidó Családsegítő Szolgálat munkájában, hetente egyszer találkozik a barátaival, hogy énekeljenek, táncoljanak és beszélgessenek egymással.
Együtt nevetni és borozni
A lap egy másik, ide kapcsolódó cikke olyan helyeit mutatja be a világnak, ahol hosszú ideig élnek az emberek. Szardínián a kutatók egy ritka genetikai eltérést találtak, amelyet sok ott élő hordoz, és amelyet a lakosság élettartamához kapcsoltak. De bizonyára nem csak a genetika teszi szerencséssé az itt élőket. A mai napig vadásznak, halásznak és ételeik alapanyagának nagy részét helyben gyűjtik be. A közösség főleg teljes kiőrlésű kenyeret, babot, kerti zöldségeket, gyümölcsöket fogyaszt. Szintén fontos, hogy „együtt nevetnek és boroznak".
Azt sokan tudják, hogy a japán Okinawán élő emberek körében az amerikai lakossághoz képest rendkívül alacsony a rák, a szívbetegségek és a demencia aránya. Hosszú életük a szoros közösségi kapcsolatoknak, valamint a tudatosságnak is tulajdonítható. "Az idősebb okinawaiak könnyen meg tudják fogalmazni, hogy miért kelnek fel reggel" – fogalmaz az amerikai lap cikkírója. Az életük céltudatos, a munkájuk felelősségteljes és fontos a családban betöltött szerepük. Úgy érzik, hogy szükség van rájuk, akárhány évesek. Az itt élők is a növényi alapú étrendet részesítenek előnyben.
A görög Ikaria nevű sziget kevesebb, mint 10 ezer embernek ad otthont, de majd mindenki egészséges, szinte teljesen mentesek a demenciától és a krónikus betegségektől. Ráadásul minden harmadik lakos a 90-es éveit tapossa. A kutatók szerint ez a társadalomközpontú kultúrán, a mozgáson és az étrenden múlik. "Élvezik az erős vörösbort, a késő esti dominózást és a nyugodt életritmust, amely figyelmen kívül hagyja a múló időt. A tiszta levegő, a meleg szellő és a zord terep is aktív életmódra készteti őket" – olvasható a Blue Zones honlapján.
A Costa Rica-iaknak van egy mondása, amelyet ott mindenki vall: ez a pura vida, ami tiszta életet jelent. Ez az ő megfogalmazásukban voltaképpen egy erős vágy, hogy minden nap boldogan éljenek. Nagyon fontosnak tartják a szoros családi köteléket, a céltudatosságot és a mértékletes táplálkozást. "Úgy tűnik, hogy a kevesebb kalória fogyasztása az egyik legbiztosabb módja annak, hogy évekkel meghosszabbodjon az életünk" – jegyzi meg a Blue Zones. Az itteni százévesek a hagyományos közép-amerikai étrend hívei, amelynek az alapja a tök, a kukorica és a bab.
Komoly gazdasági és munkaerő-problémákat vet fel az idősödő társadalom
Ahhoz persze, hogy valaki százéves koráig éljen, eleve – nagyjából – egészségesnek kell lennie. Hogy ez mitől függ – a fentieken túl –, annak pontos receptjét még nem sikerült senkinek megfejteni. A lap nem foglalkozik azzal, hogy egyáltalán mindenki élni akar-e százéves koráig, és hogy milyen állapotban, azt pedig szinte biztos, hogy előre senki nem akarja tudni, meddig lesz közöttünk.
Ugyancsak nem érinti e tendencia másik fontos, gazdasági vetületét, miszerint az, hogy egyre tovább élnek az emberek, ezerféle társadalmi következménnyel jár, például megváltoztathatja a családok életvitelét és az egyes termékek iránti keresletet. No meg azt sem lesz könnyű megvalósítani, hogy elegendő idősotthon és gondozó nővér álljon majd a jövőben rendelkezésre, hiszen a százévesek többsége magányos, leszármazottaik sokszor már nem is élnek.
