A javaslat szerint a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a vállalkozások három évig teljes járulékmentességet érhetnének el, ha ilyen személyeket alkalmaznak. Feltétel, hogy az éves statisztikai állományi létszámot emeljék az új foglalkoztatással, a foglalkoztatást a három éves járulékmentesség ideje alatt, és ezt követően még egy évig tartsák fenn.
A munkáltatók három évig nem fizetnének ezen munkavállalók után tételes egészségügyi hozzájárulást, társadalombiztosítási járulékot, valamint munkáltatói járulékot. A kedvezményt a minimálbér kétszereséig lehetne érvényesíteni. A szaktárca több más új eszközt is javasol a foglalkoztatás javítása érdekében. Így például a munkateszt néven ismertté vált ösztönző a közfoglalkoztatásban tenné érdekeltté az önkormányzatokat, és ez lenne a feltétele a rendszeres szociális segély igénybevételének.
A javaslat szerint a rendszeres szociális segélyt csak azok kaphatnák meg, akik az igénylés előtt legalább 15 napnyi közfoglalkoztatásban vettek részt. Ez alatt a 15 nap alatt tesztelni lehetne az adott személy munkavállalási hajlandóságát, készségét, képességét. Ennek alapján könnyebb az adott személyek tartós foglalkoztatását segíteni képzéssel, közvetítéssel.
A szakmai javaslat szerint negyedévente kellene rotációs rendszerben valamennyi munkaképes segélyezettnek 15 napos közhasznú, közcélú vagy közmunkát teljesítenie, ugyancsak az önkormányzatok szervezésében. Ez alól is mentesítene, ha az illető képzésben vesz részt. A három közfoglalkoztatási forma között a különbség a finanszírozásban van. A közhasznú munkát a Munkaerőpiaci Alap régióknak elosztott decentralizált keretéből finanszírozzák, a közcélú munkához a Munkaerőpiaci Alap a költségvetésnek ad át pénzt, a költségvetéstől kapják meg az önkormányzatok, a közmunkát a Közmunkatanács szervezi, a finanszírozásban részt vesz a Munkaerőpiaci Alap, a költségvetés és a támogatásért pályázó cégek, intézmények is hozzájárulnak a költségekhez.
(MTI)
