Magyarország fokozott állampapír-vásárlásra kényszeríti a befektetőket címmel jelent meg cikk a német Handelsblattban. A cikk apropója az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön bejelentette: „a hazai állampapír vásárlásának további ösztönzése érdekében” 2025 októberétől az 5 százaléknyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3 százalékát rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk. A befektetési alapok tartási kötelezettsége 2026 áprilisától 6+4 százalékra nő. Ez a kötvényalapok esetében jelentősebben, 10+5 százalékos mértékre emelkedik. Mindez tehát egyfajta szigorítás: a befektetési alapoknál tavaly júliusban lett hatályos a portfólióalapú szabályozás, amely előírta, hogy az alapok eszközei között fixen megjelenjen az állampapír. A csütörtöki közleményben a tárca azt írta: „Az intézkedés nagymértékben hozzájárul az állampapír-kereslet növeléséhez. Az állampapírok vásárlásának ösztönzése, amellett, hogy egy megbízható befektetési formát támogat, a kiegyensúlyozott államadósság-kezelés és a diverzifikált portfóliók kialakításának szempontjából is kiemelt fontosságú.”
A német gazdasági szaklap szerint a piac már reagált a szabályozásra. Erre az állampapírok hozamának csökkenését és a forint gyengülését hozzák példaként.
- A tízéves magyar államkötvény hozama több mint 0,7 százalékponttal csökkent, ezzel párhuzamosan az árfolyama emelkedett. Ugyanakkor a kötvény „továbbra is hét százalék felett hoz”.
- A forint eközben 0,6 százalékot gyengült az euróval szemben, és háromhetes mélypontra süllyedt, emlékeztet a német szaklap.
„A magyar kormány az új szabályokkal megpróbálja megerősíteni az intézményi befektetőkön keresztüli finanszírozást. Legutóbb még a magánbefektetőkre támaszkodott. A jobboldali populista miniszterelnök, Orbán Viktor a fogyasztás élénkítésére törekszik, és így szeretné újraéleszteni a hazai gazdaságot. Előrejelzések szerint azonban Magyarország csak lassan fog kilábalni a tavalyi recesszióból” – áll a cikkben.
„Ezen túlmenően Orbánnak meg kell finanszíroznia a meglehetősen költséges választási ígéreteit. Például azt tervezi, hogy a legalább két gyermeket nevelő anyákat élethosszig mentesíti a jövedelemadó alól” – áll az elemzésben. Ezzel arra utal, hoyg a kormány bejelentései szerint nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a két- és háromgyermekes anyáknak, illetve a 30 év alatti édesanyáknak sem (korábban ez a könnyítés négy gyerektől volt elérhető).
A cikk idézi Piotr Matyst, az inTouch Capital Markets vezető elemzőjét, aki szerint „egyes befektetők számára kényelmetlen lehet, hogy az alapokat lényegében arra kényszerítik, több olyan kötvényt tartsanak, amelyeket olyan beruházások finanszírozására bocsátanak ki, amelyek nem növelik a termelékenységet.”
A lap szerint ez a beavatkozás is illeszkedik Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter eddigi gyakorlatába: „ismételten megpróbálja állami szabályozással befolyásolni az árakat.” Példaként említik, hogy „Magyarország a hónap elején korlátozta az élelmiszer-kiskereskedők által mintegy 30 alapvető élelmiszeren elérhető nyereséget”, továbbá „a bankokra vonatkozóan is érvényben van egy olyan szabály, amely előírja, hány pénzkiadó automatát kell üzemeltetniük.”
„A kormány decemberi finanszírozási terve előirányozta, hogy nagyobb mértékben támaszkodjon a bankokra, biztosítókra és befektetési alapokra” – fogalmaz az anyag, amelyben Szabó Viktor, az Aberdeen Investments befektetési igazgatója is megszólal:
„az intézkedés rövid távon hasznos lehet, de nem változtat a strukturális problémákon.”
