2008. július 3. 13:24

Adórendszerbeli átcsoportosítással nem javítható Magyarország versenyképessége, ehhez ezermilliárd forintra van szükség, aminek egy része vagyonadókból és az áfa emeléséből teremthető elő - mondta Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója csütörtökön az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) rendezvényén.

Amíg Magyarországon a GDP mintegy 40 százalékát vonja el a költségvetés adók és járulékok formájában, addig Szlovákiában 29, Lengyelországban pedig 34 százalékát. Így a lengyel centralizációnál is 1500 milliárd forinttal többet jelent az 5-6 százalékpontos többlet - ismertette.

A költségvetési kiadások szerkezetét vizsgálva kitűnik, hogy Magyarországon a GDP 17 százalékát fordítják szociális kiadásokra, míg Szlovákiában ez az arány 11 százalék - mondta. Oszkó Péter bírálta azt a közhiedelmet, hogy a szociális biztonság ellentétben áll a versenyképesség javításával. Véleménye szerint a hosszabb távú szociális biztonságot csak egy versenyképesebb gazdaság képes megalapozni, ehhez pedig rövidtávon elkerülhetetlen a szociális kiadások felülvizsgálata.

A Deloitte vezetőjének javaslata: a foglalkoztatás járulékterheinek tíz százalékpontos csökkentése 800 milliárd forintos megtakarítást jelentene a versenyszférának, emellett a 2006-ban ideiglenesen bevezetett társasági különadó eltörlése 200 milliárdot.

Részbeni ellentételezésként a vagyonadót, elsősorban az ingatlanadót és az áfa felső kulcsának 23 százalékra való emelését jelölte meg a szakember, nem zárva ki egyes árérzékeny termékcsoportok áfá-jának csökkentését öt százalékra. Utalt arra is, hogy Magyarország évente 750 milliárd forinttal fordít többet gazdasági bürokráciára, mint az EU-átlaga.

Feiner Péter, az OKSZ elnöke, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint ha a kormány egyes árérzékeny termékcsoportok áfáját öt százalékra csökkenti, akkor az éles verseny miatt az torzítás nélkül eljut a fogyasztókhoz.

A legújabb forgalmi adatok azt jelzik, hogy megállt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése, bár a reáljövedelmek lassú gyarapodását valószínűleg elviszik a növekvő energia és üzemanyagárak - vázolta a várható folyamatokat az OKSZ elnöke.

A kiskereskedelmi forgalom magyarországi visszaesése nem egyedülálló Európában, hiszen áprilisban Ausztriában három százalékos, Németországban pedig 5,5 százalékos havi csökkenést regisztráltak - magyarázta Kozák Ákos. A GfK Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint ősszel már kismértékű javulásra számíthat a kereskedelem, amely 2007-ben 8500 milliárd forint összegű árut forgalmazott, ebből a jármű és üzemanyagok részesedése 2300 milliárd forint volt.

MTI/Menedzsment Fórum