<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

2022-ben minden eddiginél jobban hozzá kellett szoknunk ahhoz, hogy megdrágult az élet, és lényegesen többet hagyunk ott a boltokban. A probléma azonban nem újkeletű, hiszen már a korábbi években is bőven akadtak olyanok, akiknek az étkezésben is nélkülöznie kellett. 

A Központi Statisztikai Hivatal nemrég tette közzé az Európai Unió 2030-as szegénységcsökkentési céljainak mutatói közt szereplő, legfrissebb, 2021-es adatait arról, hogy mégis hogyan alakult azon magyarok aránya, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy legalább kétnaponta húst egyenek.

Az grafikonunkon is jól látszik, hogy az egyébként az anyagi depriváció, azaz a nélkülözés egyik mérőfokának számító mutató 2021-ben az évek óta nem látott 13,9 százalékos szintre emelkedett, ami jelentős ugrás volt a járvány fő évének számító 2020-ban mért 12,2 százalékhoz is, megtörve az évek óta tartó javulást ezen a téren.

A 13,9 százalékos arány így lényegében azt jelenti, hogy több mint 1,35 millió magyar számára luxusnak számít a rendszeres húsevés - azaz egy év alatt több mint 160 ezerrel nőtt az ilyen nehézséggel küzdők száma. 

Így hatott az egyes húsfélék árának változása

De nézzük, hogyan alakult ténylegesen a húsok ára. A magyar konyha egyik alapjának számító sertéshús esetében a KSH által mért ’sertéshús, comb (csont és csülök nélkül)’ néven futó tételt vettük számításunk alapjául, amelynek ára a következőképpen változott az elmúlt években:

Ezen az látszik, hogy 2021-ben 2020-hoz képest még némileg csökkent is a sertéshús ára, ez pedig egyenesen szembe megy azzal, hogyan változott a húst nem evők aránya ugyanebben a két évben, így feltételezhetően a statisztika elsősorban nem a disznóhús árának változása miatt nőtt. Összességében 2015-höz képest azonban így is átlagosan 10 százalékkal drágult 2021-re ezen húsfajta.

A marhahús esetében már lényegesen nagyobb a drágulás, a ’marhahús, rostélyos, csontos’ tétel áremelkedése így alakult a 2015 és 2021 közti időszakban. 2015-höz képest a marhahús ára átlagosan 36,4 százalékkal drágult, jelentősen nagyobb ütemben, mint a húshoz csak az ideálisnál ritkábban jutó magyarok aránya változott.

A csirkehús esetében a Magyarországon talán legkedveltebb csirkemell árának alakulása mellett a bontott csirke árának változását is megnéztük, ez a következőképpen alakult:

A két csirkehús fajta ára első látásra hasonló pályát járt be az elmúlt években, viszont míg a csirkemell ára 3,37 százalékkal nőtt, addig 2021-re a bontott csirke 3,41 százalékkal csökkent.

Első látásra minden rendben…

Az tehát egyértelműnek tűnik, hogy az árak gyakorlatilag minden Magyarországon gyakran felhasznált húsféle esetében lényegesen megugrottak 2015-höz képest, viszont mindezek ellenére a statisztika azt mutatja, hogy 2015-ben lényegesen több magyarnak okozott nehézséget a rendszeres húsfogyasztás 2021-hez képest. Így akár azt is gondolhatnánk, hogy minden rendben van.

Csakhogy az, hogy évek óta tartó csökkenés vagy stagnálás után 2021-ben ismét nőni kezdett azok aránya, akik nem engedhetik meg maguknak azt, hogy legalább két naponta húst egyenek, arra utal, hogy egyre több magyarnak okozott gondot az emelkedő árak kigazdálkodása. Ők így vagy nem is vettek ilyen termékeket, vagy pedig az alacsonyabb minőségű és árú alternatívákra szavaztak – és nem vették meg például a 2400 feletti átlagárral érkező marhahúst.

Nem mindenki válogathat gondtalanul a húspultban. Fotó: Depositphotos
Nem mindenki válogathat gondtalanul a húspultban. Fotó: Depositphotos

Aligha javult a helyzet 2022-ben

Azt mostanra már senkinek sem kell bemutatni, hogy 2022 fájdalmasan magas élelmiszerinflációt hozott, a legutóbbi, októberi adatok már átlagosan 40 százalékos élelmiszerdrágulásról szóltak.

Bár a húsra vágyóknak elméletileg segítséget jelenthet az, hogy a sertéscombra, valamint a csirkemellre és a far-hátra, szárnyvégre még 2021 októberében ársapka került, így is egyre nagyobb problémát jelent, hogy sok helyen egyszerűen kifogytak az árstopos termékek a polcokról, ahogy azt laptársunk, a Privátbankár.hu is tapasztalta Árkosár felmérésének készítése során. Ha pedig nincsen árstopos hús, akkor maradnak a meredeken dráguló egyéb alternatívák, vagy az, hogy csak néhanapján kerül hús az asztalra.