<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Magyarországnak óriási készletei vannak különféle vakcinákból, ami egyrészt megnyugtató, hiszen aki kéri, az fel tudja venni az oltást. A másik oldalról viszont teher, hiszen van olyan oltóanyag, amellyel szemben erős a lakosság ellenállása, míg más szereknek az eltarthatósága okoz nehézséget. A kormány, hogy a vakcinák ne vesszenek kárba, diplomáciai eszközként használva elajándékozza ezek egy részét.

A Magyar Közlöny legutóbbi, kedden éjszaka publikált számában megjelent kormányhatározat szerint 150 ezer AstraZeneca Covid-19 Vaxzevria-t ajándékoz Magyarország a Tadzsik Köztársaságnak. Akik követik a vakcinákkal kapcsolatos híreket, azok számára talán nem jelent döbbenetes meglepetést a kormány döntése. Nem Tádzsikisztán ugyanis az első ország, amelynek vakcinákat ajándékozunk, és szinte biztosan kijelenthető, hogy nem is az utolsó.

Bespájzoltunk rendesen

Magyarország ugyanis alaposan bespájzolt oltóanyagból, miközben a lakosság oltakozó kedve a járványhelyzet tavaszi javulásával párhuzamosan alaposan megcsappant. Míg ugyanis – részben a vitatott keleti vakcinák révén – volt olyan időszak, amikor az Európai Unióban az egyik legjobb oltottsági aránnyal büszkélkedhettünk, addig a nyár során a dél-európai országok mindegyike jócskán beelőzött. Emellett az észak-európai és a balti államok, ahogy Németország, Hollandia és Ausztria is lépéselőnyben van hozzánk képest. A kormány által meghirdetett oltási akcióhét ugyan a teljesen leülő első oltásoknál aktivizálta a népességet, de ennek sikere is inkább mérsékeltnek mondható.

A lényeg, hogy miközben a magyar lakosság korábban be nem oltott része nagyon nehezen aktivizálható, addig a vakcinából viszont hatalmas készlet áll rendelkezésre. Orbán Viktor november elején arról beszélt, hogy hamarosan 15 millió vakcina lesz Magyarországon. Ez egyrészről megnyugtató, a másik oldalról viszont azt jelzi, hogy nagyon sok olyan szert tárolunk, amit kvázi „feleslegesen” szerzett be az ország.

Ezek közül a leginkább vitatott a kínai Sinopharm oltóanyaga, amely a beszerzés idején sem az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével nem rendelkezett, sem a WHO ajánlásával. Miközben a szer hatékonyságával kapcsolatban is ellentmondásos hírek láttak napvilágot, ennek az ára volt messze a legdrágább. Az már csak hab a tortán, hogy a kormánnyal szerződő, óriási profitra szert tevő vállalkozás kapcsán lapunk is számos érdekességet tárt fel.

A kínai oltás után harmadikra Modernát kapott Orbán ViktorA kínai oltás után harmadikra Modernát kapott Orbán Viktor

A fentieknek is betudható, hogy a kínai szer felhasználása nem volt túl sikeres, a beérkező 5,2 millió vakcinából valamivel több mint 2 millió adagot használtunk fel. Annak ellenére történt így, hogy Orbán Viktor is ezzel oltatta be magát, és rendszeresen promotálta is a Sinopharm vakcináját. Ráadásul a tavasz folyamán volt olyan időszak, amikor a háziorvosokhoz is elsősorban ilyen szer érkezett. Sokan azonban idegenkedtek ettől a vakcinától és inkább nem kérték akkor az oltást. Látva egyébként a lakosság ellenállását, úgy tűnik, a kormány is elengedte ezt a vonalat, és például a mostani oltási akcióhéten nem is volt a kínálatban a Sinopharm.

Ennek megfelelően a kormány igyekezett a meglévő készletektől szabadulni, és több országnak is adományozott vakcinákat. Ennek során 105 600 adag kínai oltóanyagot ajándékoztunk a Gambiai Köztársaságnak november elején, majd november 10-én Törökországnak is adtunk 211 ezer adagot. Előtte, július elején 400 ezer adag kínai vakcinával leptük meg Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát.

Van, amiből még a kínainál is kevesebb fogyott

Ha a megvásárolt és a beadott szerek arányát nézzük, akkor van olyan vakcina, ami a Sinopharm oltóanyagánál sokkal rosszabb arányban lett felhasználva, ez pedig a Janssen vakcinája. Ebből ugyanis 2,2 millió adagot vett a kormány (ráadásul ez a szer egydózisú), azonban csak bő 160 ezer adagot használtak belőle fel.

Nem véletlen, hogy ebből a vakcinából is ajándékozott el az ország. Más kérdés, hogy eddig a fellelt információk szerint sok helyre nem kell a szer, hiszen csupán egy esetben döntött így a kormány. Augusztus közepén Csehországnak adtunk 100 ezer Janssen-vakcinát, így továbbra is közel 2 millió adag áll a raktárakban.

Az Astra a legkelendőbb

A hagyományos, vagyis nem mRNS technológiával készülő vakcinák közül világszerte az AstraZeneca vakcinája a leginkább elfogadott. Magyarország ebből az oltóanyagból is komoly készletekkel rendelkezik, hiszen a közös EU-s kvóta keretében hozzávetőleg 4,6 millió adag vakcina érkezett hazánkba. Ebből 1,2 milliót a hazai lakosság oltására fel is használtak, de így is közel 3,4 millió adag maradt, amivel nem igazán tudott mit kezdeni Magyarország.

A „vakcina-diplomácia” keretében ez az oltóanyag kapta a legfontosabb szerepet, hiszen az ajándékozások során több országnak is juttattunk ilyen szert. A cikk elején már említettük Tádzsikisztánt, amelynek a magyar kormány döntése révén szállítunk a készletekből.

Mennyibe kerül egy vakcina?

Egy véletlen baki miatt egy belga politikus osztotta meg, hogy az EU-s beszerzés keretében melyik vakcina mennyibe került. Ugyanakkor vannak olyan szerek, amelyre ugyan szállítási szerződést kötött az EU, a gyártók még nem kaptak engedélyt.
Moderna: 18 dollár (mai árfolyamon 15,1 euró),  Pfizer-BioNTech: 12 euró, CureVac: 10 euró, Sanofi/GSK: 7,56 euró, Johnson & Johnson: 8,5 dollár (7,1 euró, csak egy dózis szükséges),  AstraZeneca: 1,78 euró.
Ami a Magyarország által vásárolt két keleti vakcinát illeti, ezek a megjelent információk szerint az alábbiak voltak. Az orosz Szputnyik-vakcina ára 19,9 dollár, ez azonban egy kezelésre (két dózisra) vonatkozik. Egy vakcina ára tehát euróban számítva 8,5-be került, míg a legdrágább, a kínai Sinopharm-vakcina volt, amelyért a magyar kormány 31,5 eurót fizetett.

A legnagyobb tételt egy november 9-i kormányhatározat szerint a Ghánai Köztársaság kapja, nekik 800 ezer adag ment a brit-svéd oltóanyagból. Ugyanazon a napon jelent meg, hogy az AstraZeneca-vakcinából a Ruandai Köztársaságnak 200 ezer darabot adományozunk. Afrikába egy októberi döntés alapján is került egy további nagyobb szállítmány, ekkor derült ki, hogy Egyiptomnak 250 ezer AstraZeneca-vakcinát adományozunk.

A készleteket egy másik ügylet révén is sikerült apasztani, szeptember 21-én ugyanis Szijjártó Péter azt közölte, hogy Magyarország 400-400 ezer adagot ad el Thaiföldnek és Vietnámnak az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagából. A vietnámiak korábban, augusztusban már kaptak egy kis „kóstolót”, hiszen 100 ezer adag oltóanyag ajándékozásáról döntött akkor a magyar kormány.

A „magyar” vakcinákból még a világ egy kevésbé ismert szigetére is jutott: az Afrika legnyugatibb partjánál fekvő Zöld-foki Köztársaságnak 100 ezer adag AstraZenecát adományoztunk június elején, ráadásul annak apropóján a kormány bedobta a migráns kártyát is. Egy balkáni adományozás során is hasonló gondolatokat osztott meg a közvéleménnyel Szijjártó Péter, akkor, amikor Észak-Macedónia kapott 6 ezer adag AstraZeneca-oltóanyagot.

A vietnámi üzlet mellett a kormány Portugáliának is tudott eladni AstraZeneca oltóanyagot. A liszaboni kormánnyal július végén sikerült megállapodni 200 ezer adag vakcina értékesítéséről.

Pfizert csak kölcsönzünk

Vakcinák esetén a magyar kormány egyik állandó „üzletfele” Prága. A csehek ugyanis idén számos alkalommal kértek kölcsön Pfizer-oltóanyagot. Ebben egyébként van ráció, hiszen pont ennek a vakcinának az egyik legrövidebb az eltarthatósága. A lejárathoz közeli szerek nem mennek így kárba, hanem később visszakap az ország még használható vakcinákat.

A november elejei számok szerint egyébként hozzávetőleg 5 millió vakcina volt ebből a típusból raktáron, ami az oltási akcióhétnek köszönhetően vélhetőleg csökkent. Ennek ellenére a cseheknek több tranzakció keretében kölcsönadott összesen 550 ezer adag vakcina még így is csak kis százaléka a teljes hazai készletnek.

Óriási mennyiségű vakcina sorsa kérdéses

A vakcinabeszerzések, ahogy a járvány is politikai üggyé vált Magyarországon (is). Ugyan az ellenzék csak a kínai és az orosz vakcinák esetén adott hangot a nemtetszésének, azért az ajándékozások kapcsán is vannak negatív felhangok. Ebben minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy az ország 20 milliárd forintnyi oltóanyagot adományozott eddig el.

Más kérdés, hogy úgy tűnik, a vakcinák egy részét nem fogjuk felhasználni, így vagy az ajándékozás, vagy a megsemmisítés lesz e szerek sorsa. Néhány kivételtől eltekintve, mint Gulyás Gergelynek a sajtóban is komoly visszhangot kiváltó esete volt, aki a Szputnyik-oltás után Janssent kapott, feltételezhető például, hogy ebből a szerből nagyon minimális mennyiséget fognak itthon a jövőben beadni. Eközben viszont az általunk fellelt adatok szerint nagyságrendileg 1,8 millió vakcina pihen a raktárakban.

Nagyjából ugyanez a helyzet a kínai oltóanyagokkal is, aligha fogja ezt a magyar lakosság tömegesen kérni, így a fent említett ajándékozások után is 2,3 millió adag van a hazai raktárakban. A legtöbbet ajándékozott és értékesített AstraZeneca-vakcinákból is nagyságrendileg még 1 millió adagot tárolunk. Összességében tehát az eltérő felhasználási módokat is figyelembe véve közel 3,5 millió ember oltására elegendő olyan vakcina van Magyarországon, amelyeket nagy valószínűséggel itthon nem fognak beadni. Lehet persze pazarlásról beszélni, de ez az oltóanyagok eltarthatóságán aligha változtat. Így már csak humanitárius okokból is az lenne a célravezető, hogy megsemmisítés helyett inkább ajándékozza el ezeket a kormány.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.