A Reuters hírügynökség pénteki összeállítása szerint a közelgő görög csődről szóló hírek hatására egyre szélesebb körben terjed az a nézet, hogy a görög mellett további euróövezeti tagállamok adósságából is törölni kell majd, emiatt pedig bankkonszolidációra lesz szükség, amit az adófizetők pénzéből kell majd véghezvinni.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint az euróövezeti államadósság-válság eddig 200 milliárd euróval terhelte meg a bankokat az EU-ban, azaz ennyivel nőtt az államadósságnak való kitettségük. Az IMF helyzetértékelésénél azonban jóval borúlátóbb elemzések is megjelentek. A Credit Suisse számításai szerint a recesszió, valamint az államadósságon - vagyis államkötvényeken - elszenvedett veszteségek és a finanszírozási költségek emelkedése együtt összesen 400 milliárd eurós lyukat ütött az uniós bankrendszeren.
A Barclays Capital becslése szerint nagyjából 230 milliárdra lehet szükség, hogy az uniós banki stresszteszteken előírt 6 százalék felett maradjon a banki tőkeerőt mérő úgynevezett Tier 1 tőkemegfelelési mutató, ha előáll az a rendkívüli helyzet, hogy le kell írni a görög, az ír, az olasz, a portugál és a spanyol adósság felét.
A rést bajosan lehetne betömni a tőkepiacon szerzett forrásokkal, mert a magánbefektetők csak akkor hajlandók részt vállalni a terhekből, ha az unióban kiformálódik a közös stratégia arról, hogy miként lehet kijutni az államadósság spiráljából, így aztán előfordulhat, hogy állami - az adófizetőktől származó - forrásokkal kell konszolidálni az uniós bankrendszert.
Ugyanakkor az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) egyelőre nem tervez változtatásokat a legutóbbi terhelési próbák tapasztalatai alapján a bankok tőkeerejének növelésére júliusban kidolgozott menetrenden - mondta pénteken a hatóság szóvivője, aki egyúttal hangsúlyozta, hogy az EBA szoros figyelemmel követi a piaci helyzet alakulását.
Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa csütörtökön azt javasolta, hogy gyorsítsák fel annak a 16 banknak a feltőkésítését, amelyek épp csak átmentek az EBA stressztesztjén. Branier szerint magántőke bevonásával, szükség esetén viszont akár állami tőkeinjekcióval kell megerősíteni a gyenge bankokat
Az EBA eredetileg jövő áprilisig adott időt a tőkehelyzet erősítését célzó terv kidolgozására a 16 banknak, a próbán elbukott 8 banknak pedig decemberig kell beszámolnia a hatóságnak arról, hogy milyen lépéseket terveznek a tőkehelyzet stabilizálására. Pénteken Jean-Pierre Jouyet, a francia pénzügyi felügyelet (AMF) elnöke is a gyengébb uniós bankok feltőkésítését szorgalmazta. Mint mondta, ehhez magántőkét kell igénybe venni.
MTI
