A jegybanki szakértők még az októberi makropályával számoltak, így az azóta bekövetkezett romló tendenciák miatt (például azóta romlott a forintárfolyam) további 0,2-0,4 százalékpontos növekmény is lehet a hiányban, így a GDP-hez mérten 3,4-3,6 százalékra nőhet az államháztartás uniós elszámolású hiánya.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint a költségvetési törvényjavaslatban szereplő, a GDP 0,7 százalékát kitevő, jövő évi szabad tartalékok teljes törlésével lehet 3 százalék alatti államháztartási hiányt elérni - olvasható a jegybanki elemzésben.
A jegybanki anyag leszögezi: ezzel szemben a szabad tartalékok változatlan szintje mellett a GDP 1 százalékának megfelelő további egyenlegjavító intézkedés kell ahhoz, hogy a kormány által kitűzött 2,5 százalékos deficitcél teljesíthető legyen.
A következő évben a költségvetési törvényjavaslat és a beadott módosító javaslatok alapján a szabad tartalékok összege 200 milliárd forintra rúg, a tartalékok teljes állománya mintegy 300 milliárd forint.
Az MNB mostani elemzésének a célja, hogy a zárószavazást megelőzően átfogó képest nyújtson a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatról, figyelembe véve a benyújtás óta beérkezett új információkat, különösen az elfogadott módosító indítványok hatását.
A 2011. október 20-án megjelent "Elemzés az államháztartásról" című kiadványban részletes elemzést készített a jegybanki szakértői csapat a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatról. Az azóta eltelt időben több olyan fejlemény is bekövetkezett, amely az MNB előrejelzésének és a költségvetési törvényjavaslat értékelésének frissítését indokolja még a zárószavazás előtt. A parlament november 29-én döntött a benyújtott módosító indítványokról, és benyújtottak, illetve elfogadtak több új szaktörvényt is.
Az utolsó, októberben kiadott MNB-elemzéshez képest a központi alrendszer egyenlegének hivatalos előirányzata nem változott, a módosító indítványokról történt első körös szavazás lezárásának időpontjáig bekövetkezett változások számszerűsítése után az MNB által becsült pénzforgalmi hiány GDP-arányosan 0,15 százalékponttal nőtt.
A jegybank korábbi prognózisát az időközben elfogadott adótörvényekből nyert új információk és a megszavazott költségvetési módosító indítványok átvezetése rontotta. Ezt csak részben ellensúlyozta az előző előrejelzés óta megismert egyéb intézkedéseknek és a beérkezett tényadatoknak köszönhető egyenlegjavulás.
A jegybanki elemzés szerint az adójóváírás kivezetésének ellentételezésével és a minimálbér-emeléssel összefüggő, a versenyszektorban igénybe vehető munkáltatói adókedvezmény bevezetése 87 milliárd forint becsült egyenlegromlást okoz októberi előrejelzéshez képest. Az érintett munkavállalókat közel teljes körűen lefedő kompenzáció esetén az MNB számításai szerint eredményszemléletben 187 milliárd forint bevételkiesés adódik a munkáltatói járulék helyébe lépő szociális hozzájárulási adónál. Ebből közel 85 milliárd forintot azonban már az októberi előrejelzésben is figyelembe vett céltartalék felhasználása fedez.
A regisztrációs adóból származó bevételeket 19 milliárd forinttal mérsékli az átlagos adómérték 50 százalékos csökkentése, míg összesen további 10 milliárd forint bevételkiesést eredményez a baleseti adóra és a népegészségügyi termékadóra vonatkozó módosítások Országgyűlés által történt elfogadása - állítják a jegybanki szakértők.
Az adóbevételeket növelő új tételek között a legnagyobb összegű a béren kívüli juttatásokra kivetett egészségügyi hozzájárulás, ami közel 47 milliárd forintot képvisel. Emellett a levonhatósági lehetőségek megszüntetése miatt az innovációs járulék esetében 21 milliárd forint, valamint a termékdíjak kiszélesítésének köszönhetően 7 milliárd forint bevételi többlettel számolnak a jegybanki szakértők.
Az egyszerűsített vállalkozói adót érintő jövő évi változások következtében a kormány várakozásainál szerényebb, mindössze 10 milliárd forint (az idei évre előrehozott számlázás lehetőségének figyelembe vételével együtt pedig 13 milliárd forint) adóbevétel emelkedést prognosztizáltak az MNB-nél.
MTI
