8p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A legtöbb bérből és fizetésből élő számára nincs semmi teendő a NAV által elkészített adóbevallási tervezettel. Vannak azonban olyan nem is túl különleges esetek, amikor adatszolgáltatás híján az adózónak kell bevallania valamely jövedelmét, de az sem ritka, hogy a visszajáró pénz miatt jobb minél hamarabb rányomni a jóváhagyó gombra.

Egy hete elérhetők a magánszemélyek számára elkészített bevallástervezetek, ami immár évek óta nagy könnyebbséget jelent a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adózóknak – azaz szinte mindenkinek. Az online adatszolgáltatásban sokan a „Nagy Testvér figyel téged” orwelli disztópiáját vélik felfedezni (nahát, az állam ellenőrzi, hogy betartják-e a szabályokat, botrány!), az érem másik oldalán azonban ott látható az az adminisztrációs könnyítés, hogy az adózónak nem kell órákon, esetleg napokon keresztül jojózó szemekkel bújni a papírokat, amiben – emberi dolog – benne van a hiba lehetősége is.

Az utca emberének többnyire semmi dolga nincs az elkészült tervezettel. Ha semmit nem tesz vele, az május 20-án (ha ez munkaszüneti nap, mint például az idén is, akkor a következő munkanapon) bevallássá válik. Ám vannak esetek, amikor az eSZJA portálra belépve érdemes, sőt kötelező módosítani az adóbevallás tervezetét. Vegyünk néhány jellemző esetet!

Ingatlan vagy ingóság értékesítése

Könnyen lehet, hogy ajándékba kapott vagy örökölt vagyontárgyat adtunk el az előző adóévben. Egy értékes ékszer, porcelán étkészlet értékesítéséről, vagy lakás eladásának ellenértékéről az adóhatóság nem kap adatot, így azt az adózónak kell bevallania.

Ingóság esetében 200 ezer forint jövedelemig nem kell adózni.

Így például ha korábban 500 ezer forintért vásároltunk egy festményt, amit most 600 ezerért adunk el egy galériának, akkor az nem adóköteles, mivel a jövedelem csak 100 ezer forint. Ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akkor ugyan a teljes jövedelmet be kell vallani, de adózni csak a 200 ezer forint feletti rész után kell. A fenti példánál maradva: ha a festményt 800 ezerért adjuk el, akkor a jövedelem ugyan 300 ezer forint, de az adót csak 100 ezer forint jövedelem után kell megfizetni, ami 15 ezer forint lesz.

Ingóság esetén a 200 ezer forint feletti jövedelem adóköteles. Fotó: Pexels
Ingóság esetén a 200 ezer forint feletti jövedelem adóköteles. Fotó: Pexels

Ingatlan (vagy vagyoni értékű jog) esetében a jövedelem megállapítása során a bevételből le lehet vonni a megszerzésre fordított összeg mellett az igazolt költségeket is. Így például öröklés esetén a megszerzésre fordított összeg a hagyatéki eljárás során megállapított érték, de emellett igazolt költség lehet egy bővítés, felújítás költsége is. Ha a megszerzésre fordított összeg valami miatt nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenti, de más költség nem számolható el rá.

Ez a jövedelem az ingatlan, vagyoni értékű jog esetén az évek múlásával tovább csökkenthető. A megszerzés évét követő második évben 10, a harmadik évben 40, a negyedik évben pedig 70 százalékkal. Ha az eladás ezt követően történik, nem kell jövedelemadót fizetni.

Ha például valaki 2020-ban örökölt egy, a hagyatéki leltár szerint 80 millió forintos lakást, amin végzett 10 millió forint értékű felújítást, korszerűsítést, majd azt 2022-ben eladta 120 millió forintért, akkor a jövedelme 30 millió forint, ugyanis a megszerzésre fordított összeg 90 millió volt. Mivel az értékesítés a megszerzést követő második évben történt, az adót a jövedelem 90 százaléka, azaz 27 millió forint után kell megfizetni.

Ingatlan bérbeadása

Aki ingatlanját kifizetőnek minősülő cégnek (például munkaerő-közvetítő vállalkozás) adta ki, és a vállalkozás erről a jogszabályokat betartva adatot is szolgáltatott az adóhatóságnak, annak nincs tennivalója, a kifizetői adatszolgáltatás ugyanis tartalmazza a jövedelem és a levont szja-előleg összegét is. Aki viszont magánszemélynek adta ki az ingatlant, annak az általa választott módszerrel (egyéni vállalkozás, adószámos magánszemély vagy „sima” magánszemély) ezt saját magának kell kiszámítania és bevallania.

Magánszemélyként (akár rendelkezik adószámmal, akár nem) az ingatlan bérbeadása önálló tevékenységnek minősül,

a bevallásnak ezekbe a rubrikáiba kell beírni az értékeket. Bevalláskor választhat a 10 százalékos vélelmezett költséghányad és a tételes költségelszámolás között. Utóbbit akkor érdemes választani, ha az ingatlanon év közben nagy értékű beruházást, felújítást, korszerűsítést végzett, illetve ebben az esetben az ingatlan értékcsökkenése (2 százalék) is elszámolható költségként.

Bár az szja-törvény kimondja, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységtől elkülönülhet az ingatlan-bérbeadási tevékenység, ha az adott személy azt önálló tevékenységnek, különleges esetben tételes átalányadózásnak tekinti (ez utóbbi csak fizetővendéglátó tevékenységre választható), de például

egy átalányadózó részéről nem lenne logikus a fő szabályként 40 százalékos vállalkozói költséghányad helyett csupán 10 százalékos önálló tevékenységi költséghányadot alkalmazni ingatlan bérbeadására.

Kivéve, ha ezzel például bevételi határ túllépése miatt (ami az idén főszabály szerint 27 millió 840 ezer forint) megszűnne az átalányadózáshoz való joga.

Így tehát egyéni vállalkozóként akár átalányadózó, akár vállalkozói jövedelem szerint adózik, ha így dönt, a jövedelme az elismert költségekkel csökkentett bevétele lehet. Ebben az esetben ez a bérbeadási tevékenysége nem is különül el a vállalkozóként végzett más tevékenységétől.

Fontos megjegyezni, hogy

akár ingatlan vagy ingóság értékesítése, akár ingatlan bérbeadása, akár más, speciális eset miatt keletkezik fizetendő adó, azt a bevallás véglegesítésével egy időben, de legkésőbb a benyújtási határidőig (mint említettük, ez idén május 22., hétfő) kell megfizetni.

Ingatlan értékesítésekor, bérbeadásakor is keletkezhet adóköteles jövedelem, ezzel ki kell egészíteni a tervezetet. Fotó: Pixabay
Ingatlan értékesítésekor, bérbeadásakor is keletkezhet adóköteles jövedelem, ezzel ki kell egészíteni a tervezetet. Fotó: Pixabay

Az előzőekben olyan eseteket tárgyaltunk, amikor bele kell nyúlni az adóbevallási tervezetbe, különben a törvényben előírtnál kevesebb adót fizetünk, ami miatt – ha azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizora veszi észre – a különbözet mellett adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetnünk. Vannak viszont olyan esetek, amikor a saját érdekünkben érdemes módosítani a tervezetet, hogy korábban jussunk pénzünkhöz, vagy egy jogosan járó kedvezményt érvényesíthessünk, így csökkenthessük adófizetési kötelezettségünket.

Nyugdíj- és/vagy egészségpénztár

Bár az adóhatóság számára adatot szolgáltatnak a fenti szervezetek, ha az adózónak egy jogcímen több ilyen megtakarítása van, akkor neki kell megmondania, melyik előtakarékossági számlára kéri a jóváírást. A NAV az átutalást a bevallás véglegessé válásától számított 30 napon belül teljesíti, nem véletlen tehát, hogy mi már korábban azt tanácsoltuk olvasóinknak, hogy akinek ilyen jogcímen van visszajáró adója, az minél hamarabb nyújtsa be bevallását saját maga!

Most is azt javasoljuk, akinek akár egészségpénztári, akár nyugdíjpénztári befizetései után jár adójóváírás, minél hamarabb hagyja jóvá (vagy ha szükséges, módosítsa) a bevallási tervezetét, hiszen annál hamarabb jut hozzá pénzéhez!

Utólag igénybe vett adókedvezmény, adóalap-kedvezmény

Előfordulhat, hogy az adózó év közben nem tudta vagy nem akarta igénybe venni valamelyik kedvezményt. Például ha egy munkajövedelemmel nem rendelkező kismama bérbe ad egy ingatlant egy egyetemistának, ő nem tudja a bérlő révén érvényesíteni a családi kedvezményt. Így ő ezt csak most, a bevallási időszakban tudja igénybe venni.

Így érdemes azoknak is minél hamarabb módosítani a tervezetet, akik

  • orvosi igazolás alapján személyi kedvezményre jogosultak,
  • 25 év alattiak adómentességére jogosultak,
  • első házasok kedvezményére jogosultak,
  • gyermek(ek) után családi kedvezményre jogosultak,
  • legalább négy gyermek édesanyjaként adómentességre jogosultak,

és év közben nem éltek ezzel a kedvezménnyel. Ők vissza is kapják a többletként már levont személyi jövedelemadót, és az ő esetükre is igaz, hogy az adóhatóság a visszatérítést a bevallás jóváhagyásától számított 30 napon belül utalja ki.

+1: az a bizonyos 1+1

Vannak, akik „sportot űznek” abból, hogy rendelkezzenek az adójuk 1+1 százalékáról valamelyik egyház, kiemelt előirányzat, illetve civil szervezet számára. Az a szabály már több éve érvényes, hogy az egyház, kiemelt előirányzat számára adott rendelkezés mindaddig érvényes, amíg azt az adózó vissza nem vonja. Civil szervezet esetében ez azonban nincs így, tehát aki szeretné ilyen módon segíteni valamely egyesületet, alapítványt, annak továbbra is minden évben be kell nyújtania az erről szóló rendelkező nyilatkozatot.

Fontos megjegyezni, hogy az adóbevallás benyújtási határideje egyben a rendelkezés határideje is, így aki idén május 22-ig nem tesz nyilatkozatot a kedvezményezettről, az a tavaly befizetett adójának 1 százalékára el is veszti ezt a lehetőséget.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!