A kartellezés bűncselekménnyé nyilvánítása sem egyértelmű. Például az USA-ban a börtönre ítélt cégvezető büntetése csökkenthető, ha a cége magasabb büntetést vállal.
Másik megoldás lehet az, amikor a cég mellett a kartellt létrehozó vezetőre is bírságot szabhat ki a versenyhivatal. Ennek az a hátránya, hogy valamilyen formában úgy is a cég fogja megfizetni ezt is, akkor is, ha - mint Hollandiában - törvény tiltja azt. Például béremelés vagy jutalom címén kapja meg a büntetés összegét a cégtől a vezető.
Egy példát is felidézett a professzor a bírság elszámolhatóságára. Egy holland cég a kiszabott bírságot költségként számolta el, amit az adóhivatal megkérdőjelezett. A holland bíróság viszont szabályosnak vélte a bírság költséggé nyílvánítását, így végül az Európai Bíróság mondta ki: a jogszabálysértés ellenértéke nem csökkentheti az adót.
A professzor kézikönyvét Magyarországon a HVG-Orac kiadó adta ki, a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának a támogatásával. Nyugat-Európában a mű kézikönyvként szolgál a gyakorlati szakembereknek, de egyetemeken is használják tananyagként.
MTI