Christine Lagarde szerint a pekingi vezetésnek olyan menetrendet kell kialakítania, aminek a révén erősebbé, és még inkább átláthatóbbá válik az árfolyamrendszer. Kínai illetékesek többször jelezték, hogy erősíteni kívánják a jüan nemzetközi felhasználását. Ennek részeként március elején jelentette be az ázsiai ország központi bankja, hogy Kína egész területén, előzetes engedély nélkül használható a jüan a határokon átívelő üzletek számlázása és kifizetése során.
A kínai kormány először 2009 júliusában 365 kiválasztott cégnek engedélyezte a jüan használatát a nemzetközi tranzakciók során, ezt követően 2010-ben 20 közigazgatási egység 60 ezer vállalatának adta meg ezt a jogosultságot. A vezetés tavaly augusztus végén az egész országra kiterjesztette a programot, ám a jüan használatát továbbra is előzetes engedélyhez kötötte - ezt oldották fel március elején. A kínai központi bank statisztikái szerint a jüanban bonyolított kereskedelmi tranzakciók értéke tavaly már a kétezer milliárd jüant (70 ezer milliárd forint) is meghaladta, ami a teljes külkereskedelem 9 százaléka és a 2010-es érték négyszerese volt.
Christine Lagarde vasárnap arról is beszélt, hogy a globális gazdaság stabilizálódásának jelei tapasztalhatóak. Az IMF vezetője szerint azonban a gazdaság élénkülése hosszabb folyamat lesz, nem vártható hirtelen javulás. Ezt a folyamatot veszélyezteti azonban egyebek között a feltörekvő országok gazdaságnövekedésének a lassulása, a nyersolaj árának az emelkedése, és a fejlett országok magas GDP-arányos államadóssága.
Ugyancsak vasárnap Csang Ping, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság vezetője azt mondta, hogy a pekingi vezetés legfontosabb feladata a meglehetősen gyors gazdaságnövekedés fenntartása, de továbbra is kiemelt fontosságú az infláció elleni harc. Kínában a februári infláció 3,2 százalékra, húsz hónapja legalacsonyabb ütemre mérséklődött éves szinten a januári 4,5 százalékról. Az inflációs csúcs tavaly júliusban volt, amikor 37 hónap legmagasabb értékét mérték: 6,5 százalékot, ezen belül is az élelmiszerárak éves viszonylatban akkor 14,8 százalékkal nőttek. A központi kormány intézkedések sorozatával igyekezett az inflációt leszorítani, aminek következtében 2011-ben 5,4 százalék lett a pénzhígulás mértéke.
Március elején az idei kínai gazdaságnövekedésre vonatkozó hivatalos előrejelzést 7,5 százalékra csökkentették az addigi 8 százalékról.
MTI
