3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Hét monetáris tanács tag közül hat szavazott a 6,0 százalékos alapkamat tartására, Bánfi Tamás 25 bázispontos kamatcsökkentést javasolt a testület legutóbbi, február 21-i kamatdöntő ülésén - ez derül ki az MNB honlapján pénteken közzétett rövidített jegyzőkönyvből.

Az alapkamat tartására szavazott Bihari Péter, Csáki Csaba, Karvalits  Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András.

A tanács vitát folytatott arról,hogy az eddigi monetáris szigorítás - az alapkamatot november és január között három lépésben, összesen 0,75 százalékkal, 6 százalékra emelte - elégséges-e annak érdekében, hogy az infláció középtávon a 3 százalékos inflációs célig csökkenjen.

A testület többsége úgy látta, hogy bár az eneregiaárak és a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése felülmúlja a korábbi várakozásokat, a visszafogott belső kereslet fékezi az ár- és béremeléseket. A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs folyamatok alakulása körüli bizonytalansághoz hozzájárul, hogy továbbra sem ismert a kormányzati egyensúlyjavító intézkedések szerkezete.

A tanácstagok szerint a korábbi várakozásoknál mérsékeltebb belső fogyasztás hozzájárulhat a dezinflációs folyamathoz.

A kamatdöntő testület az inflációs folyamatok  elemzése után elemezte Magyarország kockázati megítélésének alakulását is. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a Magyarországgal szembeni kockázati prémium elmúlt hetekben megfigyelt csökkenése részben a kormányzat által ígért intézkedésekhez, részben az inflációs cél iránti elkötelezettség - kamatemelésekben is kifejeződő - jelzéséhez köthető.

A tanácstagok túlnyomó többsége úgy látja, hogy csak a következő hónapokban megjelenő makrogazdasági adatok, a kormányzati intézkedések tartalma, illetve a márciusban megjelenő inflációs jelentés előrejelzése alapján dönthető el, hogy az inflációs cél eléréshez szükséges-e a kamatszint további emelése. A kamatszint csökkentése melletti érvként hangzott el, hogy az alacsonyabb alapkamat támogathatja a reálgazdasági folyamatokat.

Ebben az összetételben utoljára szavazott a testület, Bihari Péter, Csáki Csaba, Neményi Judit és Bánfi Tamás mandátuma lejárt.

Az Országgyűlés március 7-én Bártfai-Mager Andreát és Gerhardt Ferencet megválasztotta a jegybank monetáris tanácsába, így a testület jelenleg öt tagú, a két külsős tag mellett Simor András MNB elnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökök továbbra is a testület tagjai.

A testület további két tagját várhatóan hétfőn választják meg.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!