A rezsicsökkentés 2013-as novemberben életbe lépő második üteme, amely során 11,1 százalékkal esett a gáz, a villamos energia és a távhő ára, 2014 decemberében „kiesett” az éves bázisból, így a háztartási energia árának csökkenése a korábbi 10 százalékot is jócskán meghaladó értékekről 5,4-re esett, amely persze önmagában is komoly mérséklődés. A gyorsuló deflációt ugyanakkor az üzemanyag képes volt táplálni, így ebben a tekintetben átvette a stafétát a kormányzati szuperfegyvertől. A benzin és a gázolaj ugyanis 10,4 százalékkal volt olcsóbb, mint tavaly előtt decemberben.
A járműüzemanyag 8,3 százalékos súlya az inflációs kosárban csak egy százalékponttal alacsonyabb a háztartási energia 9,3 százalékánál, így hatása a fogyasztói árak csökkenésére közel azonos. A két termékcsoport együttes esése eredményezte, hogy a defláció újabb rekordot döntött, decemberben már 0,9 százalékkal volt olcsóbb az életünk.
Kell e félnünk a deflációs spiráltól?
Bár az árak csökkenése első hallásra jó dolog, nem véletlenül tartanak tőle az elemzők szerte a világon. Ha ugyanis az emberek rájönnek, arra, hogy bizonyos termékek ára folyamatosan csökken, akkor elhalasztják vásárlásaikat egy jobb vételben reménykedve, ez pedig a gazdaság megtorpanásához vezethet. Az egyértelmű, hogy a rezsicsökkentés nem okozhat ilyen problémát, mert – végletekig leegyszerűsítve - fűteni akkor fogunk, amikor hideg van, világítani pedig akkor, amikor sötét. Az üzemanyag-fogyasztás önmagában szintén nem lenne probléma, hiszen ezt sem nagyon lehet elhalasztani, amikor azonban megjelenik majd más termékek árában, a szállítási költségek visszaesése folytán, akkor válik érdekessé a dolog. Persze most az importtermékek esetében a gyenge forint ellensúlyozza az olaj árának csökkenését, de 2015 még sok mindent hozhat.
Beindult volna a tüzifa rezsicsökkentés?
Ha már a rezsicsökkentésnél tartunk, gyakori kritika volt a kormánnyal szemben – itt az mfor.hu hasábjain is írtunk erről -, hogy pont a szegényebb rétegek nem részesülnek az olcsóbb energiahordozókból, mint a tűzifa, a szén vagy a brikett. Nos, decemberben mintha elindult volna valami, a tűzifa drágulása ugyanis egyre kisebb mértékű egy év viszonylatában: decemberben már csak 0,8 százalékos volt, míg a korábbi hónapok átlaga a 2,7 százalékot is elérte. Sőt, ha a decemberi árat a novemberihez viszonyítjuk, akkor 0,1 százalékos csökkenést figyelhetünk meg, amely persze nem segíti ki túlzottan a fával fűtő családokat, de legalább a tendencia kedvező.
Az ünnepi evészetek 0,6 százalékkal kerültek kevesebbe, mint tavaly, ha a teljes élelmiszerkosarat nézzük. Bár a halászlé, rántott hal és majonézes krumpli összeállításban csak a burgonya majdnem 30 százalékos áresése hozhatott könnyebbséget a családi kasszában, ugyanis a hal 1,8, a tojás pedig 3,9 százalékkal drágult.
Jó hír a dohányosoknak, hogy lassan stabilizálódni látszik a dohánytermékek ára. Míg az év első felében 20 százalékhoz közelítő értékeket mért a KSH, decemberben már csak 3,9 százalékkal volt drágább a cigi, mint egy évvel korábban. Sörözni, borozni, rövidet inni, pedig továbbra is olcsóbb.
Míg a termékek összességében 1,1 százalékkal kerültek kevesebbe, a szolgáltatások ára decemberben is nőtt 1,5 százalékkal. A teherszállítás és a taxi ára 1,6, illetve 2,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez utóbbi azért érdekes, mert ebben a budapesti hatósági áremelés már nincs benne (azt 2013. szeptemberében vezették be, így tavaly szeptemberben már kiesett a bázishatásból), tehát nagyjából azt tudhatjuk meg belőle, hogy a vidéki taxivállalatok, akik maguk dönthetnek árképzésükről, mikor kezdenek versenybe az utasokért. Ez persze a teherfuvarozókra is igaz, akiknek végképp sokkal nagyobb a szabadságuk az árakat illetően.
Ez történt tavaly
2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára csökkent, 11,7 százalékkal. Árcsökkenés következett be a ruházkodási cikkek (0,7 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (0,5 százalék), az egyéb cikkek (0,5 százalék), valamint az élelmiszerek (0,4 százalék) esetében. A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 6,2, a szolgáltatásokért 1,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.
mfor.hu
