3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az euróövezet adósságválsága közepette Németország a legtiszteletreméltóbb, Görögország pedig a legkevésbé tisztelt nemzet az Európai Unióban (EU) - derül ki az amerikai Pew Research Center agytröszt által frissen közzétett közvélemény-kutatásból.

A nyolc uniós tagállamban végzett felmérés szerint a megkérdezettek Németország vezetőit tisztelik a leginkább, őket tekintik a legkevésbé korruptnak, és a német társadalmat tekintik a legdolgosabb nemzetnek.

Görögország ezzel szemben kíméletlen bírálatban részesült, a görögök ráadásul a német vezetés legkeményebb kritikusai. A megkérdezett hellének 60 százaléka mindemellett a legszorgalmasabb európai nemzetnek tartja magát.

Észak-dél

A felmérés rávilágított a Brüsszelben egyre nagyobb aggodalmat keltő észak-dél irányú megosztottságra. Egyetlen északi tagállam sincs jó véleménnyel a görögökről, jóllehet Nagy-Britannia, Franciaország és Németország még mindig  pozitívan tekint az olaszokra és a spanyolokra. Görögországban tapasztalható a legerősebb Berlin-ellenesség, a válaszadók 78 százaléka nyilatkozott kedvezőtlenül a német vezetésről.

A kutatás arra is rámutatott, hogy 2009 óta romlott a gazdasági integráció megítélése; Csehországban a megkérdezettek 22, Olaszországban 20, Spanyolországban pedig 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy az európai egyesülés gyengítette a nemzetgazdaságot. Egyedül a németek körében emelkedett azok aránya, akik szerint az integráció "gazdasági áldást", az EU-tagság pedig pozitívumokat eredményezett.

A válaszadók mindössze 37 százaléka vélte úgy, hogy az euró bevezetése jó dolog volt, míg a valutaövezeten kívüli országok állampolgárai - például a britek 73 százaléka - meglehetősen örülnek, hogy megtarthatták nemzeti valutájukat.

A megkérdezettek az egységes Európa jelképeit ugyanakkor továbbra is támogatják: a felmérésben részt vevő eurózóna-tagállamok polgárai - például  a görögök 71, a franciák 69, és a németek 66 százaléka - meg szeretnék tartani a közös valutát ahelyett, hogy visszatérnének nemzeti fizetőeszközeikhez.

Ki a felelős a válságért?

Az európaiak megosztottak annak eldöntésében, hogy ki tehető felelőssé gazdasági bajaikért. A görögök (87 százalék) az olaszok (84 százalék) a lengyelek (90 százalék) és a csehek (91 százalék) például saját kormányaikat hibáztatják, ám a franciák (74 százalék) és a spanyolok (78 százalék) a bankokat és egyéb pénzügyi intézeteket okolják. Németországban és Nagy-Britanniában a gondokért a kormányokat és a bankokat egyaránt hibáztatják - derült ki a szóban forgó kutatásból.

A közvélemény-kutatást Németországban, Görögországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Csehországban, valamint az Egyesült Államok bevonásával készítették, március 17. és április 16. között mintegy 8 ezer ember megkérdezésével.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!