Az uniós tagállamok ipara rendelkezik a versenyképesség szempontjából erősségekkel, ám ezeket a nehéz gazdasági körülmények ellenére erősíteni kellene - állapítja meg az Európai Bizottság. Brüsszel úgy véli a tagállamoknak a befektetések, a finanszírozáshoz való hozzáférés, a közigazgatás, a külső piacokra való kijutás elősegítése, az innováció és az energiaárak terén lenne a legtöbb tennivalójuk.
A testület az unió 28 tagállamát négy csoportba sorolta. Magas és emelkedik a versenyképesség szintje Hollandiában, Németországban, Dániában és Írországban. Magas, de stagnál vagy csökken Belgiumban, Nagy-Britanniában, Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Luxemburgban, Svédországban és Finnországban. Szerény, de javuló versenyképességet mutat Észtország, Litvánia, Spanyolország, Lettország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Görögország. Emellett pedig alacsony és stagnál vagy romlik a versenyképesség Szlovéniában, Bulgáriában, Horvátországban, Máltán és Cipruson.
Az EU előnye a versenyképesség terén a jól képzett munkaerőben, az exporttermékek nagy arányú hazai hozzáadott értékében, valamint az összetett és jó minőségű termékek terén rejlő komparatív előnyökben rejlik. A bizottság szerint ugyanakkor a gazdaság minden szektorában további beruházások kellenek a versenyképesség fenntartásához. A bizottság arra is rámutat, hogy a kicsi és fiatal vállalatok nehezebben jutnak hitelhez, mint más, hasonló pénzügyi helyzetben lévő vállalatok. Brüsszel szerint a versenyképesség növekedéséhez a hatékonyabb innováció is hozzájárul, ahogy a kutatás kereskedelmi alapokra helyezése, és a magasan képzett munkaerőhöz való hozzáférés is.
A közigazgatás terén Brüsszel szerint a tagállamok úgy növelhetik a versenyképességet, ha olcsóbbá teszik az ügyintézést a cégek számára, és csökkentik a bizonytalanságot. "A közigazgatás hatékonyságának növelése több gyorsan növekvő vállalatot eredményez" - húzza alá a brüsszeli testület: hozzátéve: a vállalatok növekedése szempontjából a az időrabló és költséges adószabályozás, a korrupció és a nem hatékony igazságszolgáltatás a legkárosabb.
Brüsszel szerint a kis- és közepes vállalatok külföldi piacokra való kijutását is segíteni kellene, jelenleg ugyanis ezek a cégek nem igazán termelnek közvetlen exportra, és ennek hasznait sem képesek ílymódon élvezni. "A versenyképességet negatívan befolyásolja a gáz és a villamos energia ára, amely az EU-ban magasabb, mint más gazdaságokban" - emeli ki az energiaköltségekre vonatkozóan a brüsszeli testület, amely szerint a korábbi áremelkedések hatását nem ellentételezi teljes mértékben az energiafelhasználás hatékonyságának javulása. Az energia versenyképes árának biztosítását az Európai Bizottság a hatékony piac és a kínálat diverzifikálásában látja.
A bizottság által közzétett táblázatokból az derül ki, hogy a legtöbb uniós tagállam esetében az ipar gazdasági kibocsátása jelenleg alacsonyabb, mint a válság előtt. Csak Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Észtországban haladja meg az ipar teljesítménye jelentősen a válság előtti szintet.
Hogy mennyivel kevesebbet exportálnak a kis- és közepes vállalatok a nagyobb cégeknél, azt jól mutatja, hogy a legfeljebb 9 főt foglalkoztató cégeknek mintegy 8 százaléka adja el termékét az unión belül, de másik országban és nagyjából fele ennyi cég exportál az EU-n kívülre. A 10 és 29 fő közötti cégek esetében ez az arány 37,5 illetve 28,1 százalék, az 50 és 249 fő között foglalkoztató vállalatok több mint kétharmada valamelyik más uniós ország piacára is exportál, felük pedig az unión kívülre is. A 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok 85 százaléka értékesíti termékeit az egységes piacon, de másik országban és több mint háromnegyedük az unión kívülre is exportál.
A bizottság külön táblázattal illusztrálja azt is, hogyan hatnának egyes közigazgatási reformok a gyorsan fejlődő cégek számára. Ez alapján, ha az általános kormányzati teljesítmény például Magyarországon ugyanolyan magas volna, mint az ebben a kategóriában legjobb Dániában és Svédországban, az 2,33 százalékkal dobná meg a gyorsan fejlődő cégek számát. Olaszország, Lettország, Lengyelország és Románia még ennél is jobban növelhetné ezáltal gyorsan gyarapodó cégei számát. A szabályozás minőségében Dánia mellett Hollandia a mérce. Magyarország, ha felzárkózna, másfél százalékkal emelkedhetne a fejlődő vállalkozások száma. Korrupciómentességben is a dánok és a svédek teljesítenek a legjobban, és ha Brüsszel szerint Magyarországon is arra a szintre csökkenne a korrupció, az 2,7 százalékkal több fejlődő vállalkozást eredményezne. A fizetésképtelenség rendezése Belgiumban és Hollandiában a leggyorsabb; ha Budapest felzárkózna Brüsszelhez és Hágához 0,51 százalékos javulást érhetne el. Szintén Hollandia és Dánia teljesít legjobban az igazságszolgáltatás függetlensége terén, amely szint elérésével Magyarország 2,44 százalékot javíthatna versenyképes, fejlődő vállalatai számán.
MTI
