<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Az állami újraelosztás szintjének tíz százalékpontos csökkentése mellett adóreformot és alacsony inflációt jelölt meg Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés gyorsuljon, s ebben egyetértett vele a XXI. Század Intézet csütörtöki rendezvényén a jegybank három korábbi elnöke, Bod Péter Ákos, Surányi György és Járai Zsigmond is.

A jegybank jelenlegi és korábbi három elnöke is a versenyképesség helyreállítását, a gazdasági növekedés gyorsításának lehetséges eszközeit elemezte. Simor András szerint a magyarországi ötven százalékhoz közelítő állami újraelosztás jóval magasabb a 41,5 százalékos régiós átlagnál, nem is beszélve a balti államok 34 százalékos arányáról.

Nem megszorítás történik, ha a költségvetés kiadásait néhány év alatt sikerül 2 500 milliárd forinttal csökkenteni, hiszen ez az összeg az üzleti életben marad, beruházások, foglalkoztatás formájában - jelezte a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Bírálata szerint a szociális ellátó rendszer nem ösztönöz munkára, a 3 200 helyi önkormányzat pénzügyi önállósága méretgazdaságossági szempontból nem indokolt.

"Nem kerülhető el az állami szerepvállalás határainak szűkítése, az állam által felvállalandó feladatok és az ezekhez szükséges finanszírozási források egymáshoz igazítása" - fogalmazott Simor András.

Az állami újraelosztás 2001-ben 46 százalék volt - emlékeztetett Járai Zsigmond, aki ugyancsak negyven százalékos arányt tart szükségesnek. Ennek érdekében azonnali adóreformot sürgetett, alacsonyabb adókulcsokkal.

A korábbi jegybankelnök, aki az Orbán-kormányban pénzügyminisztereként is dolgozott, úgy vélte, hogy a kormányzati kiadások ezer milliárd forintos csökkentése mellett, az adócsalások visszaszorítása is ezermilliárd forintos többletbevételt eredményezhet. A harmadik ezer milliárdos tétel pedig abból származhat, ha a csökkenő adó- és járulékbevételek nyomán a foglalkoztatás nő, ami többlet bevételt hoz a költségvetésnek.

"A szociális piacgazdaság szabadelvű modelljéhez meg kell szerezni a társadalom támogatását" - hangsúlyozta Járai Zsigmond.

Bod Péter Ákos azt hangsúlyozta, hogy az öngondoskodás eszméjét mindenki vegye komolyan. A volt jegybankelnök szerint reformokra szükség van annak ellenére, hogy nincs hiány rosszul előkészített reformokból.

Miközben Bod Péter Ákos a magyar gazdaság sebezhetőségére, a "tartós zötyögés" veszélyére figyelmeztetett, Járai Zsigmond szerint pedig "gazdasági, társadalmi válságban vagyunk", addig Surányi György szerint nincs válság, a konvergenciaprogram visszahúzta Magyarországot a szakadék széléről.

Amíg a magyar gazdaság 1997-2007 között átlagosan 4,2 százalékkal nőtt, addig a szlovák 5,1 százalékkal, a cseh 3,1, a lengyel 4,1 százalékkal - hasonlította össze a régiós országok teljesítményét Surányi, megjegyezve, hogy a termelékenység ezalatt a tíz év alatt Magyarországon emelkedett a leggyorsabban.

Kollégáihoz hasonlóan Surányi is az állami kiadások csökkentésében látja a gazdasági növekedés kulcsát, de arra is figyelmeztetett, hogy a nagy ellátó rendszerek, azaz az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer reformja csak hosszabb távon hoz eredményt.

A jelenlegi 48 százalékos állami újraelosztást fokozatosan , évi 1-2 százalékkal csökkentve 40 százalékra szükséges mérsékelni - jelezte a jegybank korábbi elnöke, aki az adórendszer változtatását a fogyasztást és a vagyont terhelő adók felé terelné.

A közpénzügyek újraszabályozását valamennyi jegybankelnök szorgalmazta. Simor András szerint olyan közpénzügyi törvény szükséges, amely  hosszú távra kiszámítható kiadási korlátokat állít fel. Surányi György kis létszámú, önálló költségvetési hivatal felállítását javasolta, amely független az Állami Számvevőszéktől és amely véleményezi valamennyi politikai párt választási ígéretét is.

A jegybank korábbi és jelenlegi vezetői egyetértettek abban, hogy az ország versenyképességének javítása érdekében adóreformra van szükség, amely egyszerűbb, átláthatóbb és az élőmunkát kevésbé terheli - foglalta össze a véleményeket Schmidt Mária, történész, a Diagnózisok és terápiák 2008 című kerekasztal-beszélgetést szervező XXI. Század Intézet főigazgatója.

MTI/Menedzsment Fórum 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.