A tíz-tizenkét legnagyobb bankból alig három-négy olyan van, amely alig változtatott hitelezési gyakorlatán novemberben, a többség vagy lényegesen kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem is ad most kölcsön - mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill értékesítési igazgatója. Tehát míg néhány intézet csak 15-20 százalékkal kevesebb hitelt folyósított most novemberben, mint tavaly ilyenkor, vannak olyanok is, ahol 70 százalékkal fogták vissza a hitelezést. A legtöbb bankkal kapcsolatban álló közvetítő felmérése szerint nagyjából 30-40 százalékkal csökkent a segítségükkel folyósított összeg.
A bankok többsége jelentősen szigorította a hitelbírálatot, magasabb önrészt várnak el, és óvatosabban járnak el az ingatlanok értékbecslésekor is. Az az ingatlan például, melyet szeptemberben még tízmillió forintos hitelfedezeti értéken vettek volna figyelembe, most már csak hatmilliót ér. Eddig száz hitelkérelemből nagyjából hetven esetben adtak pozitív választ, most jó, ha eléri a harmincat. Mindezt azonban a közvetítők mondják, a bankok nem mondják ki nyíltan, hogy nem adnak annyi hitelt, mint korábban.
Egyes cégek szüneteltetik svájcifrank- vagy más devizaalapú hiteltermékük értékesítését, mások beárazták a forrásköltség-növekedést a termékek árába. A Brokernet hiteltanácsadó cégének vezetője szerint az általánosan elmondható a bankokról, hogy mostanra leálltak két legkockázatosabb termékükkel, a jövedelemvizsgálat nélküli, tisztán fedezetalapú, valamint a magas finanszírozású hitelekkel, melyeknél akár a biztosítékként felajánlott ingatlan értékének 100-110 százalékát folyósítják.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint októberben mind a háztartások, mind a vállalkozások hitelfelvétele csökkent az előző hónaphoz képest. A lakossági ügyfelek 98 milliárddal, míg a cégek 16 milliárd forinttal növelték tartozásukat, míg szeptemberben még 121 és 79 milliárd volt a növekedés. A forint gyengülése miatt azonban a hitelállományok ennél sokkal nagyobb mértékben emelkedtek: a hónap végén a háztartások 7662 milliárddal, a cégek 8259 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, előbbi 783 milliárd, míg az utóbbi 423 milliárd forint bővülést jelent egy hónap alatt. Ennek ellenére továbbra is a devizaalapú hitel volt a favorit, olyannyira, hogy a háztartások közel 16 milliárddal, a vállalkozások pedig 302 milliárd forinttal több forinthitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek, vagyis nettó hiteltörlesztésbe fordultak át. Ezzel szemben devizaalapú kölcsönből a cégek 315 milliárddal, míg a lakosság csaknem 114 milliárd forint értékben növelte hitelállományát - írja a Népszabadság.
