A gazdasági növekedés ösztönzésének - a dán prioritásokról kiadott brosúra megfogalmazása szerint, a "dinamikus Európa" megteremtésének - fő eszköze az immár két évtizede létező, de még korántsem tökéletes "egységes uniós belső piac" reformok révén történő továbbfejlesztése lehet. A dánok főként a közbeszerzések terén, az úgynevezett szabványosítási csomaggal, a könyvelési szabályok felülvizsgálatával, a kockázati főkére vonatkozó új javaslatokkal, az európai szabadalmi rendszer létrehozásával, valamint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályok hatékonyabb érvényesítésével igyekeznek előre lépni.
A dán elnökség első számú célja azonban az ennél sokkal rövidebb távú alapfeladat, az adósságválság kezelése, ami a hivatalos elnökségi prioritások élén a "felelősségteljes Európa" fejezetcímet kapta. Ennek jegyében a dánok vezénylik majd le a nemzeti költségvetések uniós összehangolásának - az úgynevezett "európai szemeszter" keretében adódó - feladatait, valamint igyekeznek gondoskodni az idén októberi EU-csúcson elhatározottak megvalósításáról.
Eközben azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a december 9-i EU-csúcson megfogalmazódott egy új, az eddigieknél is szigorúbb pénzügyi fegyelemnövelő szerződés gondolata. Ezzel kapcsolatban sok még a jogi tisztázatlanság: a britek egyáltalán nem akarnak csatlakozni, az eurózónán kívüli többi államnak - köztük Dániának - konzultálnia kell saját parlamentjével.
Szintén a "felelősségteljes Európa" építésének teendőihez tartozik az EU új középtávú költségvetésének az előkészítése, amely a 2014 és 2020 közötti időszakra szól majd.
A harmadik dán célkitűzés a "zöld Európa" megteremtése. Wammen a sajtóértekezleten erőteljesen érvelt amellett, hogy a globális versenyben egyre fontosabbá váló környezetbarát technológiához kapcsolódó új munkahelyek zömét ne más térségekben, hanem Európában hozzák létre.
A negyedik dán célkitűzés a "biztonságos Európa" ügyének szolgálata, amelyen belül jelentős szerepet kap az idegenrendészet, a migrációs kérdések kezelése. A nemrég hatalomra került, baloldali-liberális-zöld irányzatú koppenhágai kormánynak egyébként egyik első lépése az volt, hogy visszavonta a schengeni belső határok mentén az ellenőrzés visszaállításáról az előző kormányzat által elhatározott intézkedéseket.
A pénteki sajtótájékoztatón Mikolaj Dowgielewicz, a soros EU-elnökséget december 31-én leadó Lengyelország európai-ügyi minisztere - az elmúlt félév mérlegének részletes ismertetésén túl - elmondta: lát esélyt arra, hogy még ebben az évben előzetes megállapodásra jusson az unió Ukrajnával a társulási egyezmény ügyében. Ezt az utóbbi hónapokban súlyos politikai okok tették kérdésessé: az unióban - főként Julija Timosenko volt ukrán kormányfő bebörtönzése nyomán -, kételyek ébredtek a kijevi kormányzat demokratikus, emberi jogi elkötelezettségét illetően.
MTI
