Sztanó Imre hangsúlyozta: tudomása szerint az osztrák pénzpiaci felügyelet (FMA) múlt heti állásfoglalásában nem az összes új devizahitel, hanem alapvetően a nem euró alapú devizahitelek korlátozását szorgalmazta az osztrák bankok kelet-európai leányvállalatainál. Ennek a feltételnek az Erste Bank már most is megfelel, mert a forinthitelek mellett csak euró alapú hitelei vannak. "Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy a jövőben hazai devizában és euróban kívánunk hitelezni" - mondta az Erste Csoport álláspontjáról Sztanó Imre, abból az alkalomból, hogy a pénzügyi csoport bécsi központjában tartott háttértájékoztatót követően.
A Die Presse című osztrák lap hétfőn az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) zágrábi tanácskozásáról szóló tudósításában azt írta, hogy az FMA a kelet-európai lakossági devizahitelezés leállítását szorgalmazta az osztrák bankoknál. Ausztriában az FMA márciusban ahhoz a feltételhez kötötte a további devizahitelezést, hogy a kérelmező az adott fizetőeszközben kapja a jövedelmét.
A forint és a deviza alapú hitelek egymáshoz viszonyított arányát alapvetően a kamatkörnyezet határozza meg. Annak, hogy teljes mértékben hazai devizahitelek - Magyarország esetében forinthitelek - legyenek a piacon, az alacsony kamatszint mellett egy nagyon likvid forintpiac is feltétele, vagyis az, hogy a refinanszírozás teljes mértékben megoldott legyen. A refinanszírozásnak nem csak nyugodt piacok mellett, de krízishelyzetben is biztosítottnak kell lennie - mondta Sztanó.
Az Erste Bank Hungarynál az idei első negyedévben többségbe kerültek a forinthitelek az új hitelek között, áprilisban mintegy 63 százalékot tettek ki. Ennek legfőbb oka Sztanó Imre szerint az, hogy a kamatszint miatt már nincs nagy különbség a forint és az euró alapú hitelek törlesztőrészletei között. "Egy húszéves lejáratú ötmillió forintos hitel esetében például ezer-ezerötszáz forint különbséget jelent havi szinten" - mondta.
A pénzintézet lakossági üzletágának kilátásait tekintve úgy vélekedett: "összességében nehéz, de nem rossz év lesz" 2010. Annyiban nehéz, hogy a hitelezési volumenek jelentősen visszaestek. "De a bank továbbra is a stratégiája szerint halad, és próbál minél több kölcsönösen előnyös hosszú távú ügyfélkapcsolatot kialakítani" - mondta. A hiányt, amit az alacsonyabb hitelezési volumenek okoznak, más termékekkel próbálja ellensúlyozni. Erre jó példa, hogy a bank keresztértékesítési mutatói nagyságrenddel növekedtek az elmúlt évben.
A meglévő devizahitelek forintra történő átváltásának lehetőségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy egyelőre nem közölt a leendő kormány erre vonatkozó részletes elképzelést. Az elvi lehetőséggel kapcsolatban úgy vélte: ha ma átváltanák a meglévő devizahiteleket forintra, az egyrészt "beégetné" az ügyfelek magasabb tőketartozását, hiszen jellemzően 15 százalékkal erősebb forint mellett vették fel a kölcsönt. Így akár forinterősödés esetén sem csökkenne a tőketartozásuk, ezért vagy nőne a törlesztőrészletük, amivel az átváltás elvesztené a jelentőségét, vagy a különbözetet "valakinek meg kellene fizetnie". "Nem látom az állami forrásokat ahhoz, hogy ezt általánosan meg lehessen tenni, és azt sem hiszem, hogy az állam azt akarja, hogy ezt a bankszektor vállalja át, hogy a stabilitása kerüljön veszélybe." Nagyon fontos az is, hogy a devizahitelek ilyen mértékű átváltása jelentős forintgyengülést eredményezne, ami szintén nem érdeke az országnak és a devizahiteleseknek sem. Emellett érdemes megfontolni, hogy ha állami segítségről van szó, nem lenne-e érdemesebb szűkebb hitelesi csoportokra összpontosítani, szociális szempontok alapján - vélekedett Sztanó Imre.
MTI
