A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényjavaslat, amely a "külsős" monetáris tagok választásának új szabályairól szól, Cséfalvay Zoltán azt közölte: az előterjesztés tárgyalása sürgős, mert a tagok megbízatása február 28-án lejár. A törvénytervezetben a nemzetgazdasági miniszter azt javasolja, hogy az Országgyűlés a gazdasági és informatikai bizottság javaslatára válassza meg és menthesse fel a monetáris tanács négy "külsős" tagját.
Az államtitkár a bizottsági ülésen kifejtette: a kormány az MNB döntéshozó testületeinek, elnökének függetlenségét tiszteletben tartja, semmilyen közvetlen, vagy közvetett hatalomgyakorlásra a jegybankot illetően nem kerülhet sor. Kitért arra is, hogy a nemzetgazdasági miniszter kikérte a törvényjavaslat elkészítése előtt az Európai Központi Bank véleményét, amely nem emelt kifogást a tervezett módosítás ellen.
Hangsúlyozta: e törvénymódosítással erősödik a jegybank függetlensége, hiszen a kormánynak nem lesz közvetlen befolyása a külsős tagok megválasztására, hiszen megszűnik a kormányfő delegálási joga. A javaslat elfogadása teszi igazán függetlenné a jegybankot - fogalmazott az államtitkár.
Király Júlia leszögezte: az MNB-ről szóló törvény tervezett módosítása nem járul hozzá a törvény szellemének jobb érvényesüléséhez, nem szolgálja a gazdaság stabilitását és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát sem.
Az MNB alelnöke leszögezte: egy stabil intézményi környezetben működő független nemzeti bank tudja leginkább elősegíteni a monetáris politika hitelességét, biztosítani az árstabilitást, hozzájárulni a gazdaság fenntartható, stabil növekedési pályára kerüléséhez. Hozzátette: a monetáris tanács külsős tagjainak tervezett kiválasztási módja nem visz közelebb e célokhoz.
Úgy vélekedett: az elemzők, a befektetők, az értékelők azt fogják vizsgálni, hogy az új szabályozás hogyan hat az MNB függetlenségére, és ezen keresztül a monetáris politika hitelességére. A törvénytervezetet megismerve elbizonytalanodtak - fűzte hozzá -, úgy érzik, az újabb módosítás célja a politika primátusának biztosítása a gazdaság felett, a jegybanki függetlenség csorbítása.
Mint mondta, az Európai Központi Bank véleménye szerint a javaslat bevezetése "károsan érintené az MNB szervezeti és személyi stabilitását", és az alig pár hónapja elfogadott módosításokkal, illetve az MNB kamatdöntéseivel szemben megfogalmazott bírálatokkal együtt "aggályokat vet fel, mivel akként tekinthető, hogy a kormány megpróbálja az MNB elnökét feladati ellátásában befolyásolni".
A bizottsági vitában a kormány oldal mellett a Jobbik - némi változtatás mellett - támogatásáról biztosította a javaslatot. Volner János azt kérdezte: miért kell függetlennek megőrizni a jegybankot, amikor azt látni, hogy az MNB nem működik együtt a kormánnyal, valamilyen nemzetközi pénzhatalom szolgálatába áll? A Jobbik szerint kormányzati ciklusokhoz kellene igazítani a monetáris tanácstagok kinevezési idejét.
A szocialisták jelezték: nem támogatják az előterjesztést, mert az a jegybank pártpolitikai célú elfoglalását jelenti, Baja Ferenc úgy fogalmazott: az történik, mint az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, vagy az Alkotmánybíróság esetében, az alternatív véleményeket képviselői intézményeket ellehetetlenítik. Hozzátette: a javaslat kockázatos, kockáztatja a magyar gazdaságpolitikai jóhírét, a forint stabilitását, és azt, hogy az uniós elnökség idején Magyarország egy bizonytalan ország képét vetíti előre, tele vitával, konfliktussal.
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy februárban egyszerre jár le négy monetáris tanácstag, a többség megbízatása, és ez azért történhet meg, mert Gyurcsány Ferenc kérésére változtattak a rendszeren. Úgy vélekedett: a javaslat elfogadásával erősödik a nyilvánosság szerepe, ereje a monetáris tanács tagjainak jelölésében, megválasztásában.
A bizottság 21 igen, 5 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot; nemmel a szocialisták voksoltak.
MTI
