Mint a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn jelentette, hogy bruttó bérek átlagosan 10 százalékkal emelkedtek januárban (leginkább az év eleji kötelező minimálbér emelések miatt), s ugyanilyen mértékű növekedést regisztráltak a nettó fizetések esetében is. Ez nem meglepő, hiszen a bérekre vonatkozó adószabályokban nem történt változás, ami eltérítette volna az egy évvel korábbihoz képest a bruttó és nettó összegeket.
Figyelembe véve a januári inflációt, mindez 7,5 százalékos reálkereset-növekedést eredményezett az aktív munkavállalók körében. Eközben a nyugdíjasok járandósága 1,6 százalékkal nőtt januárban, úgy, hogy az év első két hónapjában az átlagos infláció 2,6 százalék volt.
Ettől nem sokkal volt alacsonyabb a nyugdíjasok fogyasztási szerkezetét modellező kosár szerint számolt árindex (2,25 százalék), azt tehát látszik, hogy miközben a bérek reálértéke lendületesen emelkedik, a nyugdíjasok egyelőre a vesztesek oldalán állnak.
A hatályos jogszabályok szerint novemberben vizsgálja felül a kormány az éves nyugdíjemelést, és ha az infláció indokolja, akkor kompenzációban részesítik az időseket. Idén azonban nagyon korán, tulajdonképpen már az első naptól nyilvánvalóvá vált, hogy az infláció bizonyosan magasabb lesz, mint a mivel a kormány számolt.
Ráadásul az aktuális előrejelzés is nagyobb, mint amivel a 2017-es költségvetést megtervezték: a tavaly tavasszal kalkulált 0,9 százalékról váltottak 1,6 százalékra, decemberhez közeledve. Csakhogy ez is alultervezettnek tűnik, s ezért részben a kormány saját intézkedései a felelősök: a minimálbér – egyébként jól megokolható - emelése nyomást gyakorol az árakra, mivel növeli a keresletet.
Magyarul több pénze van az embereknek, tehát többet is költenek a boltokban, ahol erre áremeléssel reagálnak az üzletvezetők. Ez törvényszerű volt, vagyis senkit nem érhetett meglepetésként, hogy a kormány által vártnál gyorsabban emelkednek az árak.
Elemzők ma 2,5 százalék körüli inflációval számolnak 2017-re, és akkor még nem is tudjuk, hogy a kezdeti szakaszban járó építőipari fellendülés és egyéb konjunkturális tényezők (például az uniós támogatások megindulása) mennyit tesz még hozzá az inflációhoz.
A nyugdíjasok is nap, mint nap szembesülnek az árak változásával, s várják, hogy a kormány tegyen valamit. Például hozza előre a kompenzációt, ahogy azt az egyik nyugdíjas szervezet javasolta a kormánynak címzett levélben.
Erre a kormány egyelőre nem tűnik nyitottnak: amikor ez ügyben kérdéssel fordultunk Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, azt mondta, hogy erre most nem lát pénzt a költségvetésben.
Ugyanakkor Orbán Viktor hamarosan találkozik a nyugdíjasokat képviselő tanáccsal, s meghallgatja az időseket képviselő delegáció javaslatait.
Legutóbb, tavaly novemberben az Idősek Tanácsával konzultálva jelentette be a miniszterelnök a parlamentben a karácsonyi Erzsébet-utalványok kiosztását a nyugdíjasok között.
Mivel az Idősek Tanácsának több tagja is kötődik egyébként valamilyen módon a Fideszhez, így feltételezhető, hogy javaslataik megtételekor a kormányzó erők szempontjaira is tekintettel lesznek.
A találkozó időpontjáról lapunk azt hallotta, hogy március vége felé lesz alkalom tárgyalóasztalhoz ülniük a feleknek.
A pontos dátummal kapcsolatos megkeresésünkre azt a – sablonos – választ kaptuk Havasi Bertalan helyettes államtitkártól, hogy „a Miniszterelnöki Sajtóiroda kellő időben tájékoztatja a nyilvánosságot a kormányfő hivatalos programjairól”.
Most tehát úgy fest, hogy miközben a bérek akár kétszámjegyű mértékben is emelkedhetnek idén, 2,5 százalék körüli infláció mellett, a nyugdíjasoknak novemberig várniuk kell, hogy a járandóságuk egyáltalán utolérje az áremelkedést.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
