A monetáris tanács keddi ülésén 6 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot, ami megfelel az elemzői konszenzusnak, de nőtt azoknak a szakértőknek a száma, akik a gyengülő forint miatt akár jelentősebb kamatemelést sem tartanak kizártnak.
Bebesy Dániel, a Budapest Bank portfolió menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB az ország kockázati megítélésnek gyors, látványos romlása ellenére egyelőre nem változtatott az alapkamaton. A jelenlegi piaci helyzet véleménye szerint sok tekintetben hasonlít a 2008-2009-es szituációhoz, amikor a gyenge növekedési kilátások ellenére a jegybank végül rendkívüli kamatemelésre kényszerült. Ez a forgatókönyv a következő hetekben sem zárható ki - tette hozzá.
A jelenlegi negatív nemzetközi környezet, az eurózóna válsága hasonló, ha nem nagyobb kockázatot jelent, mint annak idején a Lehman-összeomlás volt, emellett a hazai különutas gazdaságpolitika is extra kockázati tényező az ország számára - tette hozzá.
A múlt héten bejelentett adóemelések miatt az inflációs kilátások is romlottak, és sajnos Magyarországon a gyenge hazai fogyasztás ellenére ezek az árszínvonalat emelő sorozatos "egyszeri" sokkok negatívan érintik a várakozásokat - mondta. A hazai monetáris politika így, Bebesy Dániel szerint, kényelmetlenebb helyzetben van mint Csehországban vagy Lengyelországban, ahol szintén emelték az áfát, azonban a jobb inflációs múlt miatt az ottani jegybankoknak ezekre nem kell feltétlenül reagálniuk. A jelenlegi helyzet alapján tehát úgy néz ki, hogy a gyenge növekedés ellenére a következő időszakban nagyobb esélyét látjuk a monetáris szigorításnak - mondta.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az inflációs kilátások az utóbbi időben javulni látszottak ugyan, a kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a jövő évre várt inflációs pálya érdemben, 1-1,2 százalékponttal felfelé módosulhat. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi várakozásokhoz képest a 3 százalékos inflációs cél teljesülése jövőre sem lehetséges.
Az MNB feltehetően egyszeri hatásnak tekinti az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, az inflációs várakozások magas szinten történő beragadása miatt az elemző szerint az óvatosság indokolt marad. Ameddig erre nincs bizonyíték, a monetáris politikának nem kell válaszolnia szigorítással - vélte. Ugyanakkor az utóbbi időkben erőteljesen felerősödtek a stabilitási kockázatok, amelyek egy része külső eredetű, azonban a kormány devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos intézkedési jelentős kockázatokat okoznak a pénzügyi rendszernek. Mindezek miatt a piaci árazásokban meglevő kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak - fogalmazott. A következő egy év során így nem számít kamatcsökkentésre, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve a kockázati felár növekedése esetén lehetséges Suppan Gergely szerint.
"A legvalószínűbbnek az alapkamat 6 százalékos szinten tartását tartjuk, azonban a felfelé mutató kockázatok erősen megnövekedtek" - jegyezte meg.
MTI
