Meddig feszíthetik a húrt a görögök?
Szinte mindenki a mostani hétvégére várta a csodaszert a görög adósságválságra, azonban az Európai Unió pénzügyminisztereinek kétnapos ülése sem hozott áttörést. Sőt, egyre gyakrabban hallani olyan hangokat, hogy Brüsszelben sem nézik sokáig ölbe tett kézzel a hónapok óta tartó semmittevést. Washingtonból pedig máris megkapta az első jelzést az athéni kormány: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint végig kell vinni a korábban elhatározott reformokat és növelni kell az adóbeszedést ahhoz, hogy az ország a tavalyi első mentőcsomag következő részletéhez hozzájusson.
Az IMF üzenete egyszerűnek tűnik: figyelmeztették a görögöket, hogy nem elég a reformokról politikai döntést hozni, hanem azokat végre is kell hajtani. "A labda a görögöknél pattog, a reformok megvalósítása a legfontosabb" - mondta a nemzetközi szervezet képviselője hétfőn. Az athéni kormány néhány hete már Brüsszellel is szócsatát vívott, ugyanis Evangelos Venizelos pénzügyminiszter kijelentette, hogy az idei évben már nem terveznek további kiigazításokat. Erre az EU illetékesei rögtön kontráztak, hogy akkor nem lesz tartható a kitűzött hiánycél. A görögök szerint ez a nemzetközi folyamatoknak, a várttól elmaradó növekedésnek köszönhető, az Unió azonban ezzel nem értett egyet.
Piaci hírek szerint hétfő délután a nemzetközi hitelezők és a görög pénzügyminiszter megbeszélést tartanak az ország helyzetéről. Ezt megelőzően a görög kormány tárgyal arról, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a tavaly elfogadott első mentőcsomag újabb 8 milliárd eurós részletét megkapja az ország. Ezt eredetileg szeptemberben kellett volna folyósítani, azonban a tárgyalások elhúzódása miatt eddig nem jutott a pénzhez az ország. Most a hírek szerint októberig elég a pénz az államkasszában, Venzielos azonban hétfőn úgy nyilatkozott, hogy biztos abban, hogy országa megkapja a szükséges forrást.
Görög lapértesülések szerint a nemzetközi hitelezők egy 15 pontból álló megszorítócsomagot tettek le a görög kormány asztalára, ezeket az intézkedéseket várják el az újabb segélyrészlet folyósításáért cserébe. A hírek szerint többek között további 20 ezer fős leépítés kell a közszférában, csökkenteni kell az állami alkalmazottak béreit és a nyugdíjakat, fel kell emelni a fűtőolaj adóját, meg kell szüntetni a pazarló állami intézményeket, csökkenteni kell az egészségügyi kiadásokat és felgyorsítani a privatizációt ahhoz, hogy októberben pénzhez jusson Athén.
Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök egyébként éppen a múlt héten erősítették meg Görögország helyét az eurózónában, nemzetközi szakemberek azonban továbbra sem zárják ki, hogy felbomlik a valutaunió. Sokan úgy vélik, hogy Merkelék türelme is a vége felé közeledik, ha a görög kormány továbbra sem tud látványos intézkedéseket tenni a reformok ügyében, akkor könnyen kieshet az európai politikusok kegyeiből.
A német kormány szóvivője szerint a két európai vezető már a múlt heti megbeszélés után hangsúlyozta: elvárják az athéni kormánytól, hogy szigorúan és hatékony módon léptesse életbe azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket a júliusban jóváhagyott legutóbbi mentőcsomag feltételeként szabott a nemzetközi pénzügyi közösség. "Ez az előfeltétele annak, hogy a hitelcsomag további részleteit megkapja Görögország" - hangsúlyozta Steffen Seibert.
Beláthatatlan következményei lennének
Szakemberek szerint az európai politikusok azért tűrik el a görög kormánynak a halogatást, mert egyelőre senki sem tudja pontosan, milyen következményei lennének egy esetleges államcsődnek. Az elmúlt hetekben elsősorban az európai bankrendszer görög kitettsége miatt aggódtak a befektetők, ebből a szempontból elsősorban a francia pénzügyi szektor lehet veszélyben 57 milliárd eurós kitettsége miatt, míg a német bankoknál 34 milliárd eurónyi görög eszköz van.
Ennél is sokkal nagyobb aggály azonban a járvány esetleges átterjedése az euróövezet peremvidékének többi gazdaságára, tekintettel arra, hogy a francia és a német bankok teljes görög, ír, portugál, spanyol és olasz adósságkitettsége 841 milliárd euró - áll a JP Morgan hétvégi elemzésében. Márpedig a többség éppen attól tart, hogy ha Görögország csődöt jelent, akkor az dominó-effektust indíthat el a kontinens perifériáján.
A piac egyébként gyakorlatilag már államcsődöt áraz Görögországgal kapcsolatban, hetek óta 90 százalék felett van annak esélye a CDS-árazásokban, hogy fizetésképtelen lesz az ország Hétfő délután például 6252 ponton állt az ötéves görög törlesztésbiztosítási felár, ami majdnem 95 százalékos valószínűséget adott annak, hogy rövidesen kénytelen lesz a csőddel megbarátkozni az athéni kormány.
mfor.hu
