Plusz 0,8 százalék
A szeptember végi 23,8 százalékról a negyedik negyedévben 24,6 százalékra emelkedett az állam tulajdonrésze a Molban - derül ki a vállalat február 24-én nyilvánosságra hozott gyorsjelentéséből. Mindez azért meglepő, mert látszólag semmi nem indokolta a növekedést: az orosz Surgutneftegaztól májusban megvett 21,22 százaléknyi részesedést és a magánnyugdíjpénztárak 2,6 százaléknyi Mol-részvényét ugyanis már korábban elszámolták, ezekből adódott a szeptemberi 23,8 százalékos tulajdoni arány.
Mondhatnánk, hogy a 0,8 százaléknyi részesedés nem sok, azonban a Mol 104,5 millió tőzsdére bevezetett részvényét figyelembe véve ez is több mint 800 ezer papírnak felel meg, ami a jelenlegi, 19 500 forintos árfolyamon számolva 16,3 milliárdos vagyont jelent.
Ha a Mol tulajdonosi struktúráját vizsgáljuk meg, akkor megállapítható, hogy az állami részesedés emelkedésén kívül alig történt érdemi változás a tavalyi negyedik negyedévben. Az OTP részesedése 6,2 százalékról 5,4 százalékra csökkent, a külföldi befektetők tulajdonrésze 0,5 százalékkal emelkedett, a hazai intézményi befektetők tulajdona kismértékben nőtt, míg a hazai magánbefektetők eladók voltak 2011 utolsó három hónapjában. Vagyis az állam vagy az OTP, vagy pedig hazai magánbefektetők tulajdonrészének csökkenésével növelhette Mol-részvényeinek számát.
Senki nem mond semmit
Az állami tulajdon növekedésének okát firtató kérdésünkkel először a Molt kerestük meg, azonban a cég sajtóosztálya csak annyit közölt, hogy a negyedik negyedéves gyorsjelentésben szereplő adatok a részvénykönyv alapján kerültek közlésre, bővebb információval nem szolgáltak. Ugyanakkor a gyorsjelentésben az is szerepel, hogy "a részvénykönyvi bejegyzési kérelmek alapján a Magyar Államnak a Mol Nyrt-ben fennálló teljes közvetett és közvetlen szavazati jogainak a száma 24 900 801, vagyis 23,82 százalék". Vagyis a 24,6 százalékos tulajdoni részesedéshez csak 23,82 százalékos szavazati jog társul.
A Mol után az állam képviselőit is megkerestük az ügyben, hátha tőlük választ kapunk kérdéseinkre. Az állami tulajdonrész két részből tevődik össze, hiszen az oroszoktól tavaly megvett 21,22 százaléknyi Mol-papírt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) kezeli, míg a magánnyugdíjpénztáraktól érkezett portfólió a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap tulajdona, mely az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) alá lett besorolva.
Az MNV honlapja szerint náluk továbbra is 21,22 százaléknyi Mol-részesedés van, ezért a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap irányítójához, Nátrán Rolandhoz fordultunk kérdésünkkel. Az NGM helyettes államtitkárának nevében a minisztérium sajtóosztálya válaszolt kérdésünkre, azonban tőlük is csak annyit sikerült megtudni, hogy "az Államnak kétféle módon lehet a birtokában Mol-részvény: közvetlenül, illetve befektetési jegyeken keresztül közvetetten. Ennek fényében értelmezendők az idézett arányszámok: csupán a közvetett tulajdont figyelembe vétele értelemszerűen alacsonyabb arányt mutat". Vagyis ezzel továbbra sem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy szeptember vége és december vége között honnan került 0,8 százaléknyi Mol-részesedés az államhoz.
Lehetséges forgatókönyvek
Az NGM nem kellően egyértelmű válaszából kiindulva egy lehetséges válasz a kérdésünkre az lehet, hogy esetleg az egykori magánnyugdíjpénztári portfólióban voltak olyan befektetési alapok jegyei, melyek Molba is fektettek többek között. Ilyen esetekben a kormány elvileg megállapodhatott az alapkezelővel arról, hogy nem váltja vissza a jegyeket, hanem cserébe a portfólióban lévő eszközökből kap. Így elvileg kerülhettek részvények az állam tulajdonába.
A fenti teóriát támaszthatja alá az is, hogy a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap vagyonát vizsgálva az látszik, hogy október és december között jelentősen, 155 milliárd forinttal csökkent a befektetési jegyek és ETF-ek állománya, miközben a részvényportfólió 42,7 milliárd forinttal nőtt. Vagyis ez arra utalhat, hogy történhetett hasonló visszaváltás, amiért cserébe részvényeket kaphatott az alap.
További kézenfekvő megoldás lehetne a piaci vásárlás, de az kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az állam a negyedik negyedévben "titokban" vett volna mintegy 15 milliárd forintért Mol-papírokat úgy, hogy annak a költségvetésben nem volt nyoma.
Az is elképzelhető, hogy a nyugdíjpénztáraknak voltak Mol-opcióik, melyeket lehívott az állam határidőre, azonban az alap vagyonának alakulása és a minisztérium válasza sokkal inkább az első forgatókönyvet támasztja alá.
Beke Károly
mfor.hu
