"Eseményekben dús napokon, heteken vagyunk túl. A Monetáris Tanács előtt ezúttal két javaslat volt: egy, ami a tartásra vonatkozott, illetve egy, ami 25 bázispontos emelést javasolt, a többség viszont az irányadó kamatláb tartása mellett döntött" - kezdte a mai sajtótájékoztatót Simor András. (mfor.hu szerk.: az alapkamat emelésének javaslata a korábbi álláspontok ismeretében valószínűleg az MNB elnökétől, és Király Júlia vagy Karvalits Ferens alelnököktől érkezhetett. Egyébként a március óta részben új tagokkal ülésező tanácsban most először voltak eltérő vélemények.)
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése 2011-re 3,9 százalékot vetít előre, a maginflációt tekintve pedig 2,8 százalékot prognosztizál. 2012-re szintén 3,9 százalékos az előrejelzés, ami alacsonyabb a kormány által meghatározottnál, hiszen ők 4,2 százalékos fogyasztói árindexszel számolnak. A gazdasági növekedés terén a júniusban prognosztizált 2,6 százalékhoz képest mindössze 1,6 százalékot vár a jegybank erre az évre, 2012-re pedig 1,5 százalékos GDP növekedéssel számolnak. Ez utóbbi arány megegyezik a kormány által prognosztizálttal, míg erre az évre 2 százalékos növekedést várnak Matolcsyék.
2013-ban elérhető az inflációs cél
"Hangsúlyozni szeretném, hogy az előjelzésünk egy kényes időpontban kerül publikálásra" - utalt Simor András a nemzetgazdasági miniszter múlt pénteki bejelentéseire. "Ennyi idő alatt ugyanis a bejelentett elképzeléseket képtelenség figyelembe venni. Előzetes kalkulációink szerint ezek az intézkedések az inflációt jelentősen emelni fogják, a növekedést pedig számottevően csökkenteni. Fontos azonban, hogy előrejelzésünk egyelőre nem tartalmazza a devizahitelek végtörlesztésének következményeit sem" - fejtette ki a jegybank elnöke.
"Azt látjuk, hogy a konjukturális kilátások romlanak és ez mindenképpen egy markáns dezinfláció irányába mutat. A költségsokkok kifutásával, beleértve az áfa és jövedéki adó emelések hatásai, 2013 első felében érhető el a 3 százalékos infláció. A magas nyers- és üzemanyagárak, mivel begyűrűznek a feldolgozott termékek árába is, magasan tartják az árindexet, amit átmenetileg az adóváltozások is növelhetnek. Ennek tükrében a fogyasztói árindex 2011 és 2012 átlagában a cél fölött alakulhat, majd 2013 első felében elérheti azt" - részletezte a jegybank elnöke.
Lassú gazdasági növekedés várható
A jegybank elemzői úgy látják, hogy a következő két évben folytatódhat a gazdaság visszafogott ütemű növekedése, de a kibocsátás elmarad a potenciális szinttől, és a munkanélküliségi ráta tartósan 10 százalék fölött maradhat.
Az elemzők egyrészt úgy látják, hogy a globális növekedés lassulása, valamint az európai bankrendszer problémái az export növekedését visszafogják a jövőben, ennek ellenére várhatóan a magyarországi növekedés támaszát leginkább az export jelentheti. A háztartások oldaláról tovább szigorodó hitelkörnyezettel, elhúzódó mérlegproblémákkal kell szembesülni, ami a fogyasztásra lesz negatív hatással. "Ez összefügg a jövedelemkilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságokkal is, valamint a lakosság jelentős adósságterheivel. A beruházásokat a gazdasági környezet bizonytalansága és a szigorodó hitelkörnyezet jelentősen visszafogja majd a következő két évben. A bizonytalan növekedési kilátások miatt csak lassan bővülhet a foglalkoztatás is, ennek következtében a munkaerőpiaci kondíciók továbbra is lazák maradnak" - közölte a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
A forgatókönyv szerint romló GDP-re lehet számítani
Az elmúlt hónapban romlott hazánk kockázati megítélése, ami mögött elsősorban a romló globális növekedési kilátások állnak. Fennáll annak is a kockázata, hogy a végtörlesztés majd ronthatja a bankok hitelezését, ami negatív hatással lesz az ország gazdasági növekedésére.
Ezért a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi piacokat jellemző bizonytalanság, kiváró monetáris politikát indokol - amit többször is kiemelt a jegybank elnöke. "Fontos megemlíteni azt is, hogy az inflációs jelentésünkből két kockázati forgatókönyvet érdemes kiemelni. Mindkét esetben romló megítélés alá esik hazánk, aminek oka egyrészt lehet globális és országspecifikus is. Előbbi olyan globális lassulást jelent, ami hatással van a kockázati felárra, így hazánkra is. A második ok a finanszírozási költségek emelkedésében, a hitelkínálat szűkűlésében jelenik meg, ami szintén romló megítélés alá helyezi az országot. Mindkét forgatókönyv esetében a GDP számottevő romlására lehet számítani" - mondta Simor András.
Végtörlesztés: segítség a bankrendszernek
A jegybank a korábbi évekhez hasonlóan most is egy 10 pontos javaslatot tárt az Országgyűlés elé, ami többek között a pénzügyi stabilitást sem veszélyezteti, ám eddig a Monetáris Tanács egy javaslatát sem fogadta el a kormány. A jegybank elnöke örömtelinek tartotta, hogy ezúttal két pontjukat is elfogadták: a pozitív adóslista összeállítására, valamint a referenciakamatra vonatkozót.
"Sajnálatos, hogy nem időben és nem megfelelően kérte ki a kormány a jegybank véleményét az országmentő tervvel kapcsolatban, és a kérdést tárgyaló ülésre sem kapott meghívót a képviselőnk. Az EKB véleményét ugyanakkor kikérte a kormány csütörtökön, bár erre egy nap alatt nem lehet választ adni. Az elfogadott végtörlesztésre vonatkozó törvény jelentős pénzügyi kockázatot jelent, bár az MNB-nek vannak eszközei arra, hogy ezeket a kockázatokat csökkentse, és ezeket használni is fogja a stabilitás érdekében.
A MNB az ország devizatartalékai terhére kész a devizahitelek előtörlesztéséhez szükséges devizamennyiséget a hazai bankrendszer által megfogalmazott igény esetén a bankok rendelkezése bocsátani" - jelentette be Simor András, majd hozzátette, hogy a részletekről később tájékoztatják a bankrendszert és a közvéleményt egyaránt. A jegybank ezzel a piaci várakozásokat szeretné mihamarabb a megfelelő irányba terelni.
SImor András beszéde alatt a forint jelentősen erősödött. 290 feletti szintről 288-ig esett vissza az euró-forint árfolyama.
Székely Sarolta
mfor.hu
