Pesszimista makroprognózist közölt Magyarországról csütörtökön kiadott országjelentésében a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF prognózisa, amely nem számolt a február végén bejelentendő magyar konszolidációs program és a későbbi intézkedések hatásaival, erre az évre 2,8 százalékos GDP-növekedést és 4,1 százalékos inflációt jelez előre, szemben a magyar kormány 3, illetve 3,5 százalékos prognózisával. Jövő évtől 2015-ig minden évre 3 százalékos GDP-növekedést jósol az IMF, míg a kormány becslése szerint a növekedési ütem már 2014-re eléri az 5 százalékot, 2015-re pedig 5,5 százalékra gyorsul.
Átmeneti lehet az eladósodottság csökkenése
Az államháztartás eredményszemléletű (ESA-95) egyenlege az idén a GDP 5,7 százalékának megfelelő aktívumot fog mutatni, ami a magánnyugdíjpénztárakból visszafolyó pénzeknek köszönhető, véli az IMF. Viszont 2012-ben ez a hatás kifullad és a Valutaalap szerint a deficit eléri a GDP 5,2 százalékát, 2015-re pedig 7,1 százalékát. A magyar kormány 2014-ig szóló előrejelzése ugyanakkor 1,9 százalékos deficittel számol.
A GDP-arányos államadósság a tavalyi 79,5 százalékról az idén 69,8 százalékra csökken, de 2015-re ismét 80 százalék fölé emelkedik az IMF jelentése szerint.
Magyarország számára a legnagyobb kihívásnak a középtávon fenntartható államháztartás megteremtését tartja a jelentés. A közelmúltban bevezetett adócsökkentések az IMF szerint növelik ugyan az ország versenyképességét, de jelentős terheket rónak a költségvetésre, a bevételkiesés ellensúlyozására bevezetett intézkedések - így az egyes szektorokra kivetett különadók - többségében átmeneti jellegűek, és torzító hatásúak. A jelentés szerint különösen a korábbi magánnyugdíj-pénztári rendszer leépítése ad okot aggodalomra, mivel ez növeli a középtávú költségvetési kockázatot, miközben rontja az átláthatóságot.
Christoph Rosenberg, a Valutaalap Magyarországért felelős misszióvezetője csütörtökön azt mondta: Magyarország a külső eladósodás és a magas államadósság miatt sebezhető, ezért az IMF "nagyon kockázatosnak" ítéli a magyar kormány gazdasági stratégiáját. Rosenberg szerint a program pénzügyi fenntarthatósága a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem biztosítható, ezért várakozással tekint a további adatok elé.
Túl pesszimista az IMF
Suppan Gergely, a TakarékBank makroelemzője szerint az IMF túlzottan pesszimistán ítéli meg a hiány és a növekedés várható mértékét. 2012-ben például azzal számolnak, hogy a hiány a GDP 5,2 százalékára emelkedik, noha jövőre még életben lesznek a válságadók, így valószínű, hogy a hiány a 3 százalék közelében marad - mondta. Hozzátette, hogy az 5 százalékos hiányszintről emeli az IMF 7,2 százalékra a 2013-as hiányt, egy alacsonyabb 2012-es deficittel számolva azonban a hiány csak 5 százalék körüli mértékre növekedne, a tervezett reformok nélkül. A kormány által bejelentett 600 milliárdos megtakarítás pedig éppen ezt a növekedést előzné meg - tette hozzá.
Suppan Gergely hangsúlyozta: az IMF legalább annyira kíváncsi a reformprogram részleteire, mint az elemzők. Az eddig kiszivárgott terveket biztatónak nevezte az elemző, de figyelmeztetett: "nagyon nagy csalódást jelentene" ha nem sikerülne a tervezett 600-650 milliárdot megtakarítani.
A nemzetközi szervezetnél optimistábban ítéli meg Suppan Gergely a 2012-es, 2013-as várható növekedését is. Emlékeztetett rá, hogy ezekben az években már eredmény várható az autóipari beruházásoktól, amelyekkel az IMF vélhetően nem kalkulált. Suppan Gergely szerint jövőre és 2013-ban is 4 százalék felett lehet a gazdasági bővülés üteme.
Reformokat vár a piac
Az IMF által felvetett kritika részben jogos, ugyanakkor a Valutalap által közölt prognózis államháztartási deficitet tartalmazó adatsora túlzottnak látszik - mondta Forian Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelminősítők döntéseinél alapvető szempont az IMF jelentése, illetve véleménye, ezért az IMF által jelzett kockázatok megjelennek a minősítő intézeteknél is. Márpedig Magyarország besorolása jelenleg egy kategóriával van az úgynevezett bóvli szint felett.
Forian Szabó Gergely véleménye szerint amennyiben a tervezett mértékben sikerül csökkenteni az államháztartás kiadásait, akkor jövőre tartható a kormány által prognosztizált 3 százalékos hiány. A későbbi években kissé bizonytalanabb a helyzet, hiszen az IMF és a kormány prognózisa között lévő 4 százalékos különbség tetemesnek látszik. A piac természetesnek veszi, hogy a bevételek növelése már lekerült a napirendről, hiszen a különadókkal ezt a lehetőséget már kimerítette a kormány - jelezte a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.
Nem kommentálta a jelentést az NGM
A Nemzetgazdasági Minisztérium nem kommentálta az IMF országjelentését, csak a tényről és a jelentés előzményeiről adott ki közleményt csütörtökön este. A kormany.hu oldalon közöltekben a tárca emlékeztet rá, hogy a jelentés előkészítése céljából az IMF delegációja 2010. október 13-25-e között tartózkodott Budapesten. A következő monitoring látogatás 2011 második negyedévében lesz esedékes.
A forint nem reagált az IMF országjelentésére: változatlanul a 270 forintos euró árfolyamnál erősebben, a 269-es szint közelében maradt a jelentés ismertetése után is.
MTI/mfor.hu
