Szeptember volt a hetedik hónap, amikor nem változott az alapkamat 6 százalékos mértéke.
Az elemzők többsége ugyan a kamat tartására számított, egyes szakértők azonban a forint gyengülése miatt az emelést sem tartották kizártnak.
A közlemény szerint a kamatemelés mellett érvelő tanácstag (a szavazatok alapján vélhetően Király Júlia alelnök) kifejtette: mind az inflációs kilátásokat, mind a pénzügyi stabilitási kockázatokat figyelembe véve jelzésértékű kamatemelésre lenne szükség. Más tanácstagok ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy a jegybank hitelessége és stabilitás melletti elkötelezettsége, valamint a bejelentés előtt álló jegybanki devizapiaci program miatt indokolatlan lenne az alapkamat emelése.
A döntés előtt a testület elemezte a makrogazdasági és a pénzpiaci folyamatokat, és az MNB szakértői által készített inflációs jelentést. (A prognózis jövőre 1 százalékos GDP növekedéssel és 4,7 százalékos inflációval számol.)
A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a monetáris politika számára meghatározó következő 12-18 hónapban a kibocsátási rés negatív maradhat, és folyamatos dezinflációs nyomás érvényesülhet a magyar gazdaságban. (A negatív kibocsátási rés azt jelenti, hogy tényleges GDP növekedés kisebb, mint a potenciális GDP. Ez utóbbit a szakértők 2,5-3,5 százalék közé teszik.)
Az MNB közlemény rögzíti, hogy a maginfláció középtávon az inflációs cél alá süllyedhet, ugyanakkor a tervezett költségvetési intézkedések hatására a fogyasztói árindex átmenetileg megemelkedhet 2012-ben. Megoszlott a tagok véleménye a jövő évi indirekt adóemelések másodkörös hatásainak megítélésével kapcsolatban. Többen úgy érveltek, hogy a jövő évre várható visszafogott kereslet és erős piaci verseny megakadályozza azt, hogy a cégek nagyobb mértékben átháríthassák az adóemeléseket a fogyasztókra. Mások ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a profitkilátások romlása miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a költségek emelkedését beépítsék áraikba, valamint az áremelkedések kismértékben a bérinflációt is erősíthetik. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a magyar tapasztalatok alapján az indirekt adóemelések hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a sorozatos sokkok az inflációs várakozások emelkedését okozhatják.
A tanács tagjai közül többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az inflációs jelentés készítése során feltételezett 275 forint/euró árfolyam lényegesen erősebb a pillanatnyi piaci árfolyamnál, így az inflációs előrejelzés felfelé mutató kockázatai nagyobbak lehetnek. A nemzetközi pénzügyi környezet európai adósságválsággal összefüggő bizonytalanságai, illetve a kormányzat végtörlesztési tervei tovább erősíthetik a forint árfolyamára nehezedő nyomást, ami ezt a kockázatot szintén emelheti. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy a hazai vállalatok várakozásai szerint az energiahordozók ára tovább mérséklődhet, ami a leértékelődés importált infláción keresztüli érvényesülése ellen hathat.
A kamatdöntő testület többségének megítélése szerint előretekintve, a reálgazdasági folyamatok oldaláról értékelve, az inflációs kilátások lehetőséget teremtenének a monetáris kondíciók lazítására, a globális kockázati megítélés jelentős romlása ugyanakkor megakadályozza ennek érvényre juttatását. Többen ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy az indirekt adók emelésével összefüggő átmeneti inflációs hatás is szűkíti a monetáris politika mozgásterét.
MTI
