4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Magyar Nemzeti Bank szerdán közzétett inflációs jelentése szerint az alapkamat jelenlegi, 6 százalékos szintje mellett elérhető 2012 második felében a 3 százalékos inflációs cél.

AZ MNB szakértői szerint ezt feltételezve az éves átlagos infláció 2011-ben 4 százalék, 2012-ben 3,4  százalék lesz. A jelentést összeállító jegybanki szakértők a GDP növekedését 2011-ben 2,9 százalékra, 2012-ben 3,0 százalékra várják.

Az MNB inflációs jelentése szerint a Széll Kálmán Terv megvalósulása esetén az államháztartási hiány középtávon 3 százalék alatt lehet.

Egyenlőre azonban nem ismertek a konkrét intézkedések, ezért a szakértői stáb közvetlenül a 2012 végéig tervezett lépéseket vette figyelembe.

Ennek tudatában az uniós normák szerinti államháztartási egyenleg a jegybank  szerint 2011-ben 2,5 százalékos többletet, 2012-ben 3,6 százalékos hiányt mutathat a GDP-hez mérten, ha a Széll Kálmán Terv addigi tervezett lépései megvalósulnak.

Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank egy közelmúltban tartott tájékoztatóján jelentette be, hogy a március 30-án megjelenő inflációs jelentésben az inflációs cél eléréséhez szükséges kamatpálya felrajzolása kerül a középpontba. Hozzátette: a megújuló inflációs jelentés segít abban, hogy a monetáris politika reagálhasson a gazdaságban zajló folyamatokra. A korábbi inflációs jelentéshez kapcsolódó modell azt mutatta be, hogy változatlan monetáris feltételek (változatlan kamat és euró/forint árfolyam) mellett mi történne a gazdaságban.

Az MNB előző, tavaly  december elején közzétett inflációs jelentésében a jegybanki szakértői csapatnak az átlagos inflációra vonatkozó várakozása 2011-re 4,0 százalék, 2012-re 3,3 százalék volt. Az MNB akkori inflációs jelentésében a jegybank GDP-re vonatkozó prognózisa 2011-re 3,1 százalék volt, a 2012. évi GDP-bővülést pedig 4,0 százalékra módosította az MNB a korábbi 3,8 százalékos várakozásról.

Az MNB most szerdán publikált jelentése szerint az infláció 2010 végén enyhén emelkedett a magyar gazdaságot az elmúlt időszakban ért költségsokkok következtében. A költségsokkok a maginflációba a válság előtt megfigyelthez képest jelentősen lassabban gyűrűztek be, elsősorban a negatív kibocsátási résnek és a laza munkaerő-piacnak köszönhetően - olvasható a jelentésben. (A kibocsátási rés a gazdaság tényleges és potenciál teljesítménye közötti különbség.)

A maginflációra vonatkozó jegybanki előrejelzés - a novemberi inflációs jelentésben publikálthoz képest - ennek megfelelően alacsonyabb pálya irányába mozdult el, erre az évre 2,3, jövőre 2,4 százalékot jelez.

Bár a nyersanyagár-sokkok miatt a pénzromlás üteme 2011-ben még jelentősen a 3 százalékos cél fölött marad, 2012 végére további monetáris szigorítás nélkül elérheti a középtávú, 3 százalékos inflációs célt - olvasható a jelentésben.

A jelentés összeállítói szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege idén és jövőre is többletet mutat, 2011-ben a GDP arányában 1,4 százalék, 2012-ben 2 százalék lesz a többlet.

A jegybank szakértői stábja úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége az egész előrejelzési horizonton ( a következő 6-8 negyedévben) a GDP 4 százaléka körül alakulhat. (2011-ben az arány 3,7 százalék, 2012-ben 4,6 százalék lehet.)

A kedvező külső kereslet miatti exportnövekedés és a visszafogott belső kereslet következtében ugyanis a reálgazdasági egyenleg többlete továbbra is ellensúlyozza a jövedelemegyenlegben mutatkozó emelkedő hiányt. Eközben az EU-transzferek beáramlásában további növekedésre számít az MNB.

A jelentés szerint a Széll Kálmán Terv bejelentett lépései alapján egyértelműen látszik a kormányzat hiánycsökkentési szándéka, ám ennek mértéke a kidolgozott részletek hiányában egyelőre nem ítélhető meg kellőképpen - vélik a jegybanki elemzők.

A jegybank szakértői stábja úgy gondolja: az intézkedéseknek csak kis részét tudták figyelembe venni a fiskális előrejelzésben. Ezen pálya mentén az államháztartás uniós norma szerinti, úgynevezett  ESA-hiánya 2010-12-ben a magán-nyugdíjpénztári tőkebevételek átmeneti hatása nélkül a GDP arányában a 4-5 százalékos sávban maradhatna. Az MNB  számításai szerint a Széll Kálmán Terv maradéktalan végrehajtása esetén 2012-ben az államháztartási deficit 3,6 százalék lehet, és a hiánymutató az adóbevételek ciklikus visszatérése révén csak középtávon süllyedhet 3 százalék alá.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!