AZ MNB szakértői szerint ezt feltételezve az éves átlagos infláció 2011-ben 4 százalék, 2012-ben 3,4 százalék lesz. A jelentést összeállító jegybanki szakértők a GDP növekedését 2011-ben 2,9 százalékra, 2012-ben 3,0 százalékra várják.
Az MNB inflációs jelentése szerint a Széll Kálmán Terv megvalósulása esetén az államháztartási hiány középtávon 3 százalék alatt lehet.
Egyenlőre azonban nem ismertek a konkrét intézkedések, ezért a szakértői stáb közvetlenül a 2012 végéig tervezett lépéseket vette figyelembe.
Ennek tudatában az uniós normák szerinti államháztartási egyenleg a jegybank szerint 2011-ben 2,5 százalékos többletet, 2012-ben 3,6 százalékos hiányt mutathat a GDP-hez mérten, ha a Széll Kálmán Terv addigi tervezett lépései megvalósulnak.
Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank egy közelmúltban tartott tájékoztatóján jelentette be, hogy a március 30-án megjelenő inflációs jelentésben az inflációs cél eléréséhez szükséges kamatpálya felrajzolása kerül a középpontba. Hozzátette: a megújuló inflációs jelentés segít abban, hogy a monetáris politika reagálhasson a gazdaságban zajló folyamatokra. A korábbi inflációs jelentéshez kapcsolódó modell azt mutatta be, hogy változatlan monetáris feltételek (változatlan kamat és euró/forint árfolyam) mellett mi történne a gazdaságban.
Az MNB előző, tavaly december elején közzétett inflációs jelentésében a jegybanki szakértői csapatnak az átlagos inflációra vonatkozó várakozása 2011-re 4,0 százalék, 2012-re 3,3 százalék volt. Az MNB akkori inflációs jelentésében a jegybank GDP-re vonatkozó prognózisa 2011-re 3,1 százalék volt, a 2012. évi GDP-bővülést pedig 4,0 százalékra módosította az MNB a korábbi 3,8 százalékos várakozásról.
Az MNB most szerdán publikált jelentése szerint az infláció 2010 végén enyhén emelkedett a magyar gazdaságot az elmúlt időszakban ért költségsokkok következtében. A költségsokkok a maginflációba a válság előtt megfigyelthez képest jelentősen lassabban gyűrűztek be, elsősorban a negatív kibocsátási résnek és a laza munkaerő-piacnak köszönhetően - olvasható a jelentésben. (A kibocsátási rés a gazdaság tényleges és potenciál teljesítménye közötti különbség.)
A maginflációra vonatkozó jegybanki előrejelzés - a novemberi inflációs jelentésben publikálthoz képest - ennek megfelelően alacsonyabb pálya irányába mozdult el, erre az évre 2,3, jövőre 2,4 százalékot jelez.
Bár a nyersanyagár-sokkok miatt a pénzromlás üteme 2011-ben még jelentősen a 3 százalékos cél fölött marad, 2012 végére további monetáris szigorítás nélkül elérheti a középtávú, 3 százalékos inflációs célt - olvasható a jelentésben.
A jelentés összeállítói szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege idén és jövőre is többletet mutat, 2011-ben a GDP arányában 1,4 százalék, 2012-ben 2 százalék lesz a többlet.
A jegybank szakértői stábja úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége az egész előrejelzési horizonton ( a következő 6-8 negyedévben) a GDP 4 százaléka körül alakulhat. (2011-ben az arány 3,7 százalék, 2012-ben 4,6 százalék lehet.)
A kedvező külső kereslet miatti exportnövekedés és a visszafogott belső kereslet következtében ugyanis a reálgazdasági egyenleg többlete továbbra is ellensúlyozza a jövedelemegyenlegben mutatkozó emelkedő hiányt. Eközben az EU-transzferek beáramlásában további növekedésre számít az MNB.
A jelentés szerint a Széll Kálmán Terv bejelentett lépései alapján egyértelműen látszik a kormányzat hiánycsökkentési szándéka, ám ennek mértéke a kidolgozott részletek hiányában egyelőre nem ítélhető meg kellőképpen - vélik a jegybanki elemzők.
A jegybank szakértői stábja úgy gondolja: az intézkedéseknek csak kis részét tudták figyelembe venni a fiskális előrejelzésben. Ezen pálya mentén az államháztartás uniós norma szerinti, úgynevezett ESA-hiánya 2010-12-ben a magán-nyugdíjpénztári tőkebevételek átmeneti hatása nélkül a GDP arányában a 4-5 százalékos sávban maradhatna. Az MNB számításai szerint a Széll Kálmán Terv maradéktalan végrehajtása esetén 2012-ben az államháztartási deficit 3,6 százalék lehet, és a hiánymutató az adóbevételek ciklikus visszatérése révén csak középtávon süllyedhet 3 százalék alá.
MTI