Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden délelőtt ismertette a kiigazító csomagot nem tartalmazó konvergenciajelentést 2013-2016-ra vonatkozóan. Ebből így értelemszerűen nemcsak arra derül fény, hogy az idei évben szükséges-e pótlólagos intézkedéseket tenni a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása érdekében, de már képet kaphatunk a kormány jövő évi elképzeléseiről is.
A konvergencia program 2014-et taglaló részének egyik érdekes eleme, hogy a kormány a korábban még 2,2 százalékosra tervezett hiánycélt 2,7 százalékra emelte, ami 150 milliárd forintos plusz mozgásteret jelent. Mindezt már 1,9 százalékos gazdasági növekedés és 3,2 százalékos infláció mellett. (Ez egyébként szöges ellentétben van az MNB várakozásával, mely 8 negyedéven keresztül az inflációs cél alatti pénzromlási ütemmel számol). A konvergencia program szerint a GDP-től elmaradva bővülhetnek az adóbevételek. A kamatkiadások viszont már nominálisan is enyhén alacsonyabbak lehetnek az előző évinél, ami kompenzálja a GDP-arányosan alacsonyabb adóbevételt.
Hogy nem lesz veszteséges idén a jegybank?
Az egyik talán legérdekesebb része a 2014-re vonatkozó terveknek, hogy a kormány várakozásai szerint a nemrég bejelentett Növekedési Hitel Program (NHP) beváltja a harmadik pilléréhez fűzött reményeket, és idén "nullszaldós" lesz a jegybank egyenlege. Így pedig nem lesz szükség veszteségtérítésre - derül ki a konvergencia programból.
Mindez azért is tűnik túlzottan merész elképzelésnek, mert ahogy arra már az mfor.hu is rámutatott a cikkében, 100 milliárd forintos egyenlegjavulást nem tud eredményezni az április elején bejelentett NHP.
Megvágott tartalék
Mivel a kormány szerint a makrogazdasági kockázatok már mérséklődnek jövőre, nem lesz szükség akkora tartalékra sem, mint például az idei évben, amikor is 400 milliárd forint áll a kabinet rendelkezésére a kockázatok fedezésére.
A Brüsszelbe küldött konvergencia program szerint Vargáék jövőre már "csak" a GDP 0,5 százalékának megfelelő, makrogazdasági kockázatok semlegesítésére szolgáló biztonsági tartalékot építenének a költségvetésbe. Idén az elkülönített 400 milliárd forint a GDP 1,4 százalékát jelenti, vagyis jövőre megközelítőleg 150 milliárddal készülne a kormány a váratlan eseményekre. Az efeletti részt pedig értelemszerűen elköltik.
Ez a 150 milliárd, és a hiánycél megemeléséből eredő újabb 150 milliárd összesen a jövő évi büdzsében 300 milliárdos plusz mozgásteret biztosít a kormánynak az idei évhez képest.
Kiadások és bevételek
A tervek szerint a GDP-hez viszonyítva a 2013-as szinten maradnak az elsődleges kiadások, amin belül a munkavállalói jövedelem (+0,6 százalék) növekedne, a társadalmi juttatások és támogatások viszont visszaszorulnának 0,7 százalékkal.
Az infláció mértékével, vagyis a prognózis szerint 3,2 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások, valamint a közösségi közlekedés támogatása. Az infláció mértékét viszont nem érné el a helyi önkormányzatok kiadásainak, illetve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatásoknak, valamint a közgyógyellátási kiadásoknak a növekedése. Vagyis ez utóbbiakra a kormány reálértéken kevesebbet költene jövőre. 2014-ben a korábbi támogatott forinthitelek kifutása és a kamatok csökkenése révén mérséklődnek a lakásépítési támogatások is.
Megmaradó bérkompenzáció?
A fentiek mellett a kormány úgy tervezi, hogy jövőre sem emelkedik a közszférában az illetményalap. Ez alól a közoktatás a kivétel, ahol már számolnak a pedagógus életpálya modell hatásával, mely önmagában a GDP 1 százalékával növeli a munkavállalói jövedelemre fordított kiadásokat.
Ami még érdekesnek tűnik, hogy az eredeti tervekkel ellentétben, miszerint 2013-ban kivezetésre kerül, a bérkompenzáció rendszere még 2014-ben is fennmaradhat. A konvergencia program szerint ugyanis "az alacsony keresetű munkavállalók esetében az adójóváírás kivezetését ellentételező bérkompenzáció változatlan formában és összegben fennmarad". Az, hogy ez a mérték pontosan mit is jelent a bérekre nézve, egy korábbi cikkünkből megtudhatja, amennyiben változatlan adórendszert feltételezünk - lásd: Kiszámoltuk, idén ki után mennyi bérkompenzáció jár.
A kormány úgy látja, hogy 2014-ben a gazdasági környezet már olyan mértékben fog javulni, hogy nem lesz szükséges növekvő intenzitással támaszkodni a másodlagos munkaerőpiacra. Így nem kell számítani a közfoglalkoztatás további érdemi kiterjesztésére. Ez azt jelenti, hogy az idei tervszámokat alapul véve, maradhat a 300 ezer fős foglalkoztatási cél 2014-ben is.
Székely Sarolta
mfor.hu
