Merkel erről hétfőn beszélt Berlinben, elemzők szerint szavai azt jelentik, hogy Németország hónapokig tartó ellenállás után végül mégis enged a nemzetközi nyomásnak, és hozzájárul az euróövezeti válságok kezelését szolgáló pénzügyi keret bővítéséhez.
Merkel javaslata szerint az EFSF forrásaiból Görögországnak, Írországnak és Portugáliának már megítélt, de még nem kifizetett összesen 200 milliárd eurót az ESM-től függetlenül kellene kezelni. Ez változás a korábbi tervhez képest, amely szerint az EFSF 2013 közepéig működne, majd a helyébe lépne az ESM, amely az előd 440 milliárdos pénzügyi keretének maradékát felhasználva töltené fel saját, 500 milliárd euróra tervezett pénzügyi keretét, függetlenül attól, hogy a megmaradt forrás szabadon felhasználható, vagy már lekötött, csak éppen nem kifizetett hitelként szerepel a nyilvántartásban.
Az új német javaslat szerint nem csupán elvileg, hanem ténylegesen is 500 milliárdos erővel rendelkező mechanizmusra van szükség, ezért a legjobb lenne az EFSF már beütemezett hiteleit kihelyezni, majd fenntartani a rendszert egészen a törlesztés befejezéséig. "Ez eltart majd pár évig" - mondta Merkel. Hozzátette: az 500 milliárd euró nagyságú keretre azért is nagy szükség van, mert a spanyol és a portugál állampapír-hozamok alakulása azt mutatja, hogy a sikeresen haladó görög stabilizáció ellenére továbbra is "viszonylag nagy az érzékenység" a tőkepiacokon.
A vezető ipari államok G20 nevű csoportjának számos euróövezeten kívüli tagja, valamint a tizenhetek többsége és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy véli, hogy a tőkepiaci bizalom visszaszerzéséhez a tervezettnél nagyobb szabású pénzügyi alapra kell felépíteni az állandó válságkezelési rendszert. A hónapok óta hangoztatott követelésnek a német kormány eddig ellenállt, elemzők szerint főként azért, mert a belpolitikában nehezen közvetíthető, hogy még több közpénzt kell fordítani euróövezeti országok támogatására. A hétfőn ajánlott kompromisszum révén viszont a Merkel-kormány elmondhatja, hogy sikerült leszerelni az ESM növelésére irányuló törekvéseket, hiszen a felső határ 500 milliárd euró marad, a nemzetközi partnerek és a piacok pedig számolhatnak azzal, hogy 700 milliárd eurós keretből lehet kezelni az euróövezeti államadósság-válságot.
MTI
