Németország az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) alaptőkéjéhez 8,7 milliárd euróval járul hozzá, ezt a tételt az eredeti költségvetésbe nem ütemezték be. A pénzügyi piacok megnyugtatása céljából az euróövezeti állam- és kormányfők januárban elhatározták, hogy az ESM-et a tervezettnél egy évvel hamarabb, 2012 közepén elindítják. Németország azt is vállalta, hogy a rá jutó összesen 21,5 milliárd eurót a korábbi ütemtervhez képest gyorsabban és nagyobb részletekben fizetik be.
A berlini vezetés úgy döntött, hogy az újabb kötelezettséget nem megszorítással, hanem hitelfelvétellel fedezik, az államháztartási deficit így az idén 34,8 milliárd euróra emelkedik. A kormány által szerdán jóváhagyott pénzügyminisztériumi javaslatot még a törvényhozásnak is el kell fogadnia.
A kormány elfogadta a 2013-as költségvetést megalapozó keretszámokról szóló előterjesztést, valamint a 2016-ig kitekintő pénzügyi tervet is. Ezek alapján a pénzügyminisztérium jövőre 300,7 milliárd euró kiadással és az ideihez képest csaknem 50 százalékkal kisebb, 19,6 milliárd eurós hiánnyal számol, és úgy tervezi, hogy 2016-ra 1 milliárd euróra csökken a hiány, vagyis gyakorlatilag egyensúlyba kerül az államháztartás, amire 1969 óta nem volt példa Németországban.
Az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabályban előírt követelményeket így 2016 helyett már 2014-ben teljesítik - hangsúlyozta Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a kormányülés után.
A szabály azt írja elő, hogy a szövetségi államháztartás szerkezeti - a konjunkturális hatásoktól megtisztított - hiányát a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékára kell csökkenteni. Schäuble terve szerint a szerkezeti hiány 2014-ben 0,26 százalékra csökken, mindenekelőtt elvonások révén. Tavaly 1 százalékos volt a GDP-arányos államháztartási hiány.
A javaslat szerint az országos munkaügyi ügynökség (BA) költségvetését 2013-ban 2 milliárd euróval, majd 2014-től évente további 1 milliárd euróval csökkentik, és milliárdos nagyságrendben vonnak el forrásokat az egészségbiztosítóktól. A BA-tól és az egészségbiztosítóktól a kedvező foglalkoztatási helyzetre hivatkozva helyezne át forrásokat a pénzügyminisztérium. A biztosítóknál 20 milliárd eurós tartalék képződött, annak hatására, hogy csúcsra emelkedett a járulékfizetők száma. A 82 milliós országban több mint 40 millió ember áll járulékfizetési kötelezettséget jelentő munkaviszonyban.
MTI
