Roubini volt az a közgazdász, aki előre megjósolta a jelenlegi világgazdasági válságot, ezért a közvélemény csak Doktor Balsors (Dr. Doom) néven említi. Roubini 2006-ban jósolta meg a válságot, azóta viszont többször "befürdött" jóslataival, hiszen amikor ő még lejjebb várta volna a piacot, akkor pozitív fordulat jött. Most nyolc pontban foglalta össze azt, milyen intézkedések kellenének ahhoz, hogy elkerüljük az újabb gazdasági visszaesést.
Első pont:
El kell fogadnunk, hogy a szükséges megszorító intézkedések negatív hatással vannak a gazdasági növekedésre. Az euróövezet peremén dülöngélő országoknak a megfelelő költségvetés szigort kell alkalmazniuk, míg más országoknak rövid távú ösztönzés a szerepük, akár a saját takarékossági programjuk feláldozása árán is. Az "ösztönző országok" közé tartozik az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Japán.
Második pont:
A monetáris politikának korlátozott hatása van akkor, amikor az eladósodottság és a csőd a probléma, nem pedig a likviditáshiány. Ilyen esetekben a hitelfelvétel könnyítése hasznosabb megoldás, mint a szimpla mennyiségi lazítás - véli Roubini. Szerinte az Európai Központi Banknak (EKB) felül kellene vizsgálnia elhibázott döntését, mely után elkezdte emelni a kamatot. Emellett további hitelkönnyítésre van szükség a Fedtől, a Bank of Japantól, a Bank of Englandtól és a Svájci Nemzeti Banktól is. Roubini szerint az infláció rémétől sem kell tartani, ugyanis a munkaerőpiac, az ingatlanpiac és a nyersanyagpiacok folyamatai az infláció csökkenése irányába hatnak.
Harmadik pont
Az euróövezeti bankoknak helyre kell állítani a hitelnövekedést, valamint megerősíteni az állami finanszirozást. Roubini szerint ha el akarjuk kerülni az újabb hitelpiaci összeomlást, akkor a bankoknak átmeneti haladékot kell adni a tőke- és likviditási követelményeket illetően. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy el kell halasztani a Bázel III alapelvek bevezetését. Mivel az USA és az EU pénzügyi intézményei továbbra sem szívesen adnak hitelt közepes, vagy kicsi cégeknek, így azoknak közvetlen kormányzati hitelt kell biztosítani.
Negyedik pont
A közgazdász szerint a most még fizetőképes államoknak komoly likviditásra van szükségük ahhoz, hogy elkerüljék azt az esetet, amikor a magas kamatok likviditáshiányhoz és fizetésképtelenséghez vezetnek. A fiskális intézkedések mellett legalább annyira fontos, hogy a kormányok visszaállítsák hitelességüket, amíg ez nem történik meg, addig a piac nyomás alatt fogja tartani az érintett országokat.
Ötödik pont
Azt az adósságállományt, melyet nem lehet növekedéssel, megtakarításokkal vagy inflációval eltüntetni, fenntarthatóvá kell tenni. Ez átstrukturálással, adósságcsökkentéssel és tőkévé alakítással képzelhető el - véli Roubini. Szerinte így lehet életben tartani a fizetésképtelen államokat és háztartásokat.
Hatodik pont
Hiába kap Görögország és a többi periférián lévő állam adósságkönnyítést, a gazdasági növekedés addig nem fog újra beindulni, amíg a versenyképesség nem áll helyre. Ezzel pedig a további csődök és szociális feszültségek elkerülhetetlenné válnak. Roubini szerint a versenyképesség visszaállításának három módja lehet: az euró jelentős leértékelése a dollárral szemben egészen a paritásig, a munkaerőköltségek jelentős csökkentése, vagy pedig öt éven keresztül összesen 30 százalékos defláció a fogyasztói árakban. Azt Roubini is elismeri, hogy ezek közül egyik sem kivitelezhető, ezért szerinte a jelenlegi helyzetben Görögország és a hasonló helyzetben lévő államok számára csak az eurózónából való kilépés jelent reális alternatívát, hiszen akkor a nemzeti deviza ismételt bevezetésével le tudnák értékelni azt, hogy javítsák versenyképességüket.
Hetedik pont
A fejlett országok magas munkanélküliségének és ingadozó növekedésének okai strukturálisak, ezekben szerepe van a fejlődő piacok felfutásának. Erre azonban nem a protekcionizmus a válasz - írja Roubini. Ehelyett az érintett országoknak egy középtávú tervre van szükségük, hogy helyreállítsák versenyképességüket, ezt pedig további beruházásokkal, magas oktatási színvonallal, infrastrukturális beruházásokkal és a megújuló energia elterjesztésével tehetik meg. Roubini szerint csak egy ilyen terv mentheti meg a fejlett világ munkavállalóit.
Nyolcadik pont
A fejlődő világ országainak több eszköz maradt a kezükben, mint a fejlett világnak. Roubini szerint a fejlődő világnak is lazítania kell monetáris és fiskális politikáján, a nemzetközi szervezeteknek, mint az IMF és a Világbank segíthetnek abban, hogy ezek az országok ne veszítsék el hozzáférésüket a piaci forrásokhoz. Emellett az olyan országoknak, mint Kína fel kell gyorsítani reformjaikat.
"A kockázatok nem egyszerűen arra utalnak, hogy W-alakú lehet a jelenlegi válság, hanem arra, hogy könnyen kialakulhat egy második nagy világgazdasági válság" - írja cikkében Roubini. A közgazdász szerint az első nagy világgazdasági válság idején hozott téves kormányzati intézkedések vezettek a következő évtizedek devizaháborúihoz, államcsődjeihez, deflációjához, a szociális és politikai instabilitáshoz és közvetve a második világháborúban megszületett autoriter rezsimekhez.
mfor.hu
