Az EKB által kiadott, ám a pénzintézet hivatalos álláspontjának nem minősülő írásban a szerzők kifejtik: az euróövezeti adósságválság a gazdasági szakpolitikák kudarcainak, illetve a fiskális koordináció hiányának jele. Azt tükrözi, hogy a döntéshozóknak még nem sikerült megbirkózniuk azzal a kihívással, hogy miként lehet a közpénzügyeket megfelelően stabil alapokra helyezni a monetáris unióban - teszik hozzá.
Az írás szerint a válság kirobbanását követően a fiskális ösztönző politikák hatására jelentősen romlott az euróövezeti tagállamok államháztartási helyzete. Az euróövezet átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya 5 százalékponttal 6,0 százalékra szökött, miközben az államadósság szintje mintegy 20 százalékponttal 85 százalékra nőtt. A szerzők emlékeztetnek: öt államban is meghaladta a 100 százalékos szintet a GDP-arányos államadósság.
Stark és szerzőtársai kiemelik: az európai vezetők több éve igyekeznek egységes költségvetési szabályrendszert kialakítani, és a Maastrichti Szerződésben, illetve a Stabilitási és Növekedési Paktumban szerepelnek is ilyen passzusok. A reformokkal kapcsolatos kételyek azonban a legutóbbi, 2003-05. évi és a 2010-11. évi változások után is fennállnak: továbbra is azt tükrözik, hogy a tagállamok nem hajlandóak feladni szuverenitásuk ezen részét az Európai Unió javára - teszik hozzá.
Az írásban hozzáteszik: miközben a legutóbbi reformok "jó irányba mutatnak", egyáltalán nem világos, hogy elegendőnek bizonyulnak az egészséges fiskális környezet megteremtéséhez. Kifejtik: nem egyértelmű , hogy az erősebb, tagállami szintű, költségvetési fegyelmet biztosító szabályok tényleges változást hoznak-e, illetve a megelőzést célzó intézkedések között a kiadások ellenőrzése is csak másodlagos szerepet kap.
A szerzők üdvözlik az új szabályozásba foglalt törekvést, hogy nagyobb hangsúly kerüljön az államadósság alakulásának ellenőrzésére, de figyelmeztetnek: jelentős szabadságot adnak az adminisztratív és politikai döntéshozóknak a vizsgálatok valamennyi szintjén.
Az elemzésben hangsúlyozzák: a kijelölt euróövezeti fiskális reformok összességében nem hozzák azt a jelentős előrelépést (quantum leap), amely szükséges a közös valuta térsége stabilitásának fenntartásához és akadálymentes működéséhez, ezért a gazdasági kormányzást tovább kell erősíteni. Egyrészt, a biztonságosnak ítélt szinteket meghaladó költségvetési deficitek európai szintű jóváhagyáshoz kell kötni. Másrészt, meg kell követelni, hogy a gazdasági céljaikat nem teljesítők automatikus szankciókkal legyenek kötelezve a korrekcióra. Harmadrészt, csődtömeggondnokság alá kell helyezni az olyan államokat, amelyek nem hajtják végre a korrekciós programban vállaltakat. Negyedrészt, a 3 százalékot meghaladó költségvetési hiány esetén automatikus pénzügyi büntetést kell kiróni. És végül biztosítani kell, hogy független intézmények működjenek a tagállami és európai szinteken egyaránt.
Starkék kijelentik: ezek a lépések - a megfelelő pénzügyi és strukturális reformokkal együtt - nélkülözhetetlenek a hatékony gazdaságpolitikai koordináció és az egészséges közpénzügyek jövőbeli megteremtéséhez.
MTI
