Jövőre nagyot javul a versenyképességünk
Évek óta tart a közteherviselés átrendezése. A fogyasztási adóra került a hangsúly, de egyes termékeknél alacsony áfát vezetett be a kormány. Haladnak tovább ezen az úton? Mi lehet a következő lépés?
Tengernyi javaslat érkezett már eddig is a minisztériumhoz, egyes tejtermékek, zöldségek, illetve a turizmus áfájának csökkentésére.
Van értelme ilyen apró lépésekben haladni?
A kormány az előző héten tárgyalta azNGM jelentését az adómérséklések hatásairól. E szerint jelentősen csökkentek az árak a sertés, a baromfi és a tej esetében, s a fogyasztás is bővült. Az árakat tekintve a tojásnál nem ennyire kedvező a helyzet, még kevésbé a vendéglátásban.
Érdemes folyamatosan megvizsgálni, hogy hol, melyik termék esetében lenne még értelme csökkenteni az áfát. A hal jövőre kerül be ebbe a körbe, de olyan alapvető élelmiszert jelenleg nem látunk, amellyel folytatni lehetne a tehercsökkentést.
Fotó: Bánkuti András
Pedig azt mondta egy interjúban tavaly, hogy a 27 százalékos kulcsról is le lehetne menni 25 százalékra.
Mindent nem lehet egyszerre. Komoly beruházásokat kell elindítanunk, béreket emelünk, társasági adót csökkentünk, demográfiai programot vezetünk be, haderőt fejlesztünk. Mérlegelni kell, hogy mire mennyi pénzre van szükség. Most a családtámogatás a legfontosabb. Hiába vannak kitűnő makrogazdasági számaink, hogy ha elfogy az ország, akkor nem végeztük jól a dolgunkat.
A demográfiai program már ismert elemein – Diákhitel, jelzáloghitel elengedése – túl milyen más intézkedések jöhetnek?
Álljunk meg egy pillanatra, Rómát sem egy nap alatt építették fel. Versenyt futunk az idővel. Kiderülhet majd, hogy bizonyos intézkedések nem segítenek annyit a gyermekvállalásban, mint feltételeztük. A miniszterelnök által bejelentett csomag változhat: kiegészülhet új programokkal, mások pedig megszűnhetnek, ha nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.
De a vezérelv marad, hogy nem az alanyi jogon járó támogatásokon keresztül próbálnak segíteni?
Szeretnénk, ha a gyermekek családon belül nőnének fel, megkapva minden segítséget, amit csak egy család adhat.
Valóban, nem az a cél, hogy olyanokat segítsünk, ahol nem adott a gyermekneveléshez szükséges minden feltétel és a gyerek pusztán megélhetési forrás.
Találtunk egy érdekes tételt az NGM fejezetében. Jövőre 100 millió forintot költhetnek el a tervezés hatékonyságának javítására. Ez meg mit takar?
Igen, van egy ilyen előirányzat, lehet, hogy meg is marad a jövő év végéig. Van egy olyan kezdeményezésünk a tárcák felé, hogy ha a tervezettnek megfelelően gazdálkodnak, akkor plusz támogatást tudunk számukra biztosítani. Ez egy formája az ösztönzésnek.
Azt szeretnénk elérni, hogy a minisztériumok sokkal feszesebb gazdálkodás szerint működjenek, mert azzal megkönnyítik a költségvetési tervezhetőségét és kontrollját.
A lényeg, hogy havi szinten várnánk tőlük jelentést az év egészére vonatkozóan, így hamarabb látnánk az éves egyenleg teljesítésének esélyét.
Az ötlet frissességének tudom be, hogy egyelőre nem tapasztalni a minisztériumok lelkesedését.
Fotó: Bánkuti András
A paksi bővítés számláinak befogadása során muszáj mindig lehívni az orosz hitelkeretből az esedékes összeget? Vagy ha a költségvetésben van rá pénz, onnan is ki lehet fizetni a beszállítókat?
Máshogy közelíteném meg a kérdést. Komolyan megvizsgáltuk a hitelpiacot, de az oroszok ajánlatához hasonlóan hosszú távú és jó kondíciójú hitelre senki nem tudott elfogadható ajánlatot adni. A 20 éves futamidő elég sok kereskedelmi bankot visszatart. Ez az államközi hitelek előnye a piaci alapúval szemben. Az orosz hitelszerződés egy alaposan megtárgyalt, jó kondíciókat tartalmazó megállapodás, amit érdemes használni a beruházás kivitelezése során.
Az már más kérdés, hogy milyen módon lehet kiváltani a finanszírozást. A lehívott hitelt lehet előtörleszteni, ha erre van jó forrásunk. A lehívástól számított 90 nap után lehetőségünk van a törlesztésre, s ennyi idő alatt nem lehet akkora kamatveszteséget elszenvedni, hogy ne érje meg élni az oroszok ajánlatával. Nincs tehát értelme módosítani a hitelszerződést, az oroszok sem lennének partnerek ebben, ők sem akarnak változtatni a megállapodáson.
A versenyképességi rangsorokban nem állunk fényesen. A minisztérium vezetésével ülésező tanácstól mire lehet még számítani az első körös csomag után?
A nagy dolgok az oktatásban, államigazgatásban, a szolgáltatások, a bürokrácia minőségében, a bérköltségben, a digitalizáció kiszélesítésében dőlnek el. Ezekkel ősszel tudunk majd foglalkozni. Most olyan változásokat tudtunk elindítani, amelyekben Magyarország még saját magához képest is lemaradásban van. Ilyen a fizetésképtelenség rendezése, az építési szabályok kiadása, a villamos áram bekötésének engedélyezése, vagy a céges kisebbségi jogok érvényesítése. A csomag a parlament előtt van, s hamarosan döntést lesz róla. Örülök annak, hogy a tanács munkájában részt vevő, komoly szakemberek jól megértették a feladatot.
A digitalizációs képességek fejlesztésére milyen receptje van a kormánynak?
Sikerrel zárult az elektronikus-szja bevezetése, ez nagyságrendekkel csökkentette a bürokráciát és az adminisztrációt. A tanácsban tárgyaltunk olyan felvetésről is, ami tovább ösztönözné a digitális pénzügyi szolgáltatások elterjedését, mint például az elektronikus számlavezetés, vagy a közműszámlák elektronikus kiegyenlítése. De mondok más példát. A II. kerületi önkormányzat időseknek szervezett számítógépes tanfolyamot. Ez például jó program arra, hogy olyanokat is bekapcsoljunk az informatikába, akiket ez eddig nem érintett meg.
Mennyit kell javítanunk a következő években a versenyképességi rangsorban: 10 helyet, 20 helyet?
Minél többet. A Világbank World Doing Business listáját minden évben a július elsején hatályos jogszabályi környezet alapján állítják össze. Idén abban a helyzetben leszünk, hogy néhány intézkedés hatását tudják csak figyelembe venni.
A nagy ugrást a következő évben várom. Sok helyet kell javítanunk, többet, mint tíz pozíciót, de ez nem megy egy év alatt.
Baka F. Zoltán
mfor.hu