6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Némileg rendhagyó módon nem mások osztottak bizonyítványt, hanem a kormány saját maga értékelte félidei teljesítményét. Mfor.hu-háttér.

Múlt csütörtökön hozta nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Nagy Reformkönyv névre keresztelt 276 oldalas dokumentumát, mely gyakorlatilag a kormány félidei teljesítményének értékelése. Némi meglepetésre ismét előkerült a "tíz év alatt egymillió új munkahely" szlogen, mely az utóbbi hónapokban mintha háttérbe szorult volna, már-már azt hihettük, hogy a kormány is belátta, túl nagyot álmodott ezen a téren. A könyv leginkább az utóbbi másfél-két év kormányzati terveinek összeollózása néhány konkrét javaslattal.

Újra az "egymillió új munkahely"

"A nagy eladósodottság és a magas munkanélküliség elleni küzdelem elsődlegességét az indokolja, hogy ez a kettő áll leginkább fejlődésünk útjában" - olvasható a Nagy Reformkönyvben. Ha ezt a két kiemelt területet vizsgáljuk meg közelebbről, akkor az elmúlt másfél-két évben mérsékelt sikereket könyvelhetett el a kormány.

A bruttó államadósságunk a GDP-arányában a 2010. első negyedévében tapasztalt 81,8 százalékról 2011 végére 80,3 százalékra csökkent ugyan, azonban a kormány tavalyi adósságcsökkentő erőfeszítéseinek függvényében ez a vártnál kisebb eredmény volt, hiszen 2011-ben az egykori magánnyugdíjpénztári portfólió jelentős része az adósságcsökkentést szolgálta. A felemás bizonyítványt a kormány azzal próbálja magyarázni, hogy a tavalyi jelentős forintgyengülés következtében a devizában denominált adósság forintértéken emelkedett. "Ha a nem realizált árfolyamveszteségtől eltekintünk, akkor érezhető adósságráta-csökkenés valósult meg" - olvasható. De miért kellene eltekintenünk ettől a hatástól? Vajon számíthatunk belátható időn belül 260-270-es euróárfolyamra, ami ezt a hatást ellensúlyozná? Reménykedni persze lehet, de azt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az adósságrátát a világon mindenütt a nemzeti devizában számolják el.

"A magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái mögött elsősorban az uniós összehasonlításban is kirívóan alacsony foglalkoztatási szint, illetve gazdasági aktivitás áll" - olvasható a Reformkönyvben a munkaerőpiac kapcsán. A kormány kiemeli, hogy a munkaerőpiac problémái miatt az egy foglalkoztatottra jutó közteher kifejezetten magasnak számít, másrészt a forráshiány a szociális ellátórendszer problémáihoz is nagyban hozzájárul.

Érdekesség, hogy az utóbbi hónapokban kevesebbet lehetett hallani a "tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely" szlogent a kormány részéről, a Nagy Reformkönyvben most ez is megint megjelenik. Az NGM által összeállított kötetben az szerepel, hogy a kormány adóreformja járulhat hozzá ennek a célnak az eléréséhez. Az elmúlt időszakban talán a mérsékelt sikerek miatt lehetett azt hinni, hogy a kabinet lemondott "egymilliós tervéről". A foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint a 15-74 éves korosztályban a 2010 januári 3,75 millióról egy év alatt 26 ezerrel nőtt, majd idén januárra a három havi átlag további 40 ezer fővel emelkedett 3,816 millióra. Szándékosan januári adatokat vettünk alapul az összehasonlításhoz, mivel a legfrissebb adat a tavaly november és idén január közötti átlag, és az idénymunkák miatt év közben jelentős szezonális változás van a foglalkoztatásban, ezért nem lett volna összehasonlítható a 2010. áprilisi adat az idén januárival.

Vagyis két év alatt kicsivel több mint 75 ezer ember jelent meg a foglalkoztatottak között, ami kevesebb mint a fele az időarányos teljesülésnek, hiszen két év alatt nagyságrendileg 200 ezer új munkahely kellene ahhoz, hogy az egymilliós célt tartsuk. Ha a foglalkoztatottsági arányt nézzük, akkor megállapítható, hogy a 2010 elején mért 48,8 százalékról a tavalyi év második felében 50 százalék fölé emelkedett, azonban az idei év elején megint visszaesett, így november.január között átlagban 49,8 százalékos volt a 15-74 éves korosztályban. Vagyis két év alatt egy százalékos javulást sikerült elérni.

A kormány által kiemelten kezelt két területen tehát összességében felemás eredményeket sikerült felmutatni, legalábbis a számok eddig nem az egyértelmű sikert támasztják alá. A kabinet ugyan próbálkozott "kreatív könyvelési" módszerekkel, az NGM adósságnyomás-mérője például sokáig a ténylegesnél alacsonyabb értéket mutatott. Emellett érdekes, hogy az Eurostat harmonizált munkanélküliségi rátája kapcsán még a Reformkönyv is tavaly szeptemberi adatokat közöl sikerként, pedig azok már a készítéskor is féléves statisztikák voltak, azóta vannak frissebbek.

Csökkenhet a vendéglátás áfája?

Összességében a Nagy Reformkönyv az elmúlt másfél-két év kormányzati terveiből összeollózott dokumentumnak tűnik, bár előzetesen nem is lehetett sok konkrétumra számítani egy ilyen bizonyítványban. A nagy bejelentések talán majd az április közepéig elkészülő konvergenciaprogramban lesznek, legalábbis az utóbbi hetek kormányzati nyilatkozatai erre utalnak.

Azért néhány apró részletet a Reformkönyvből is érdemes kiemelni, hiszen szerepelnek benne olyan konkrét javaslatok, melyek eddig nem, vagy kevésbé hangsúlyosan hangzottak el. Ilyen például az, hogy a dokumentum szerint "indokolt a vendéglátás forgalmát terhelő áfa csökkentése", mivel a 2004 óta történt áfaemelések jelentős nehézségeket okoztak a szektornak. Korábban lehetett arról hallani, hogy a vendéglátósok alacsonyabb adókulcsért lobbiznak, azonban annak konkrét mértékéről továbbra sincs hír. A jelenlegi áfatörvény alapján az lehet reális, hogy a kulcs az általános 27 százalékról 18-ra csökken majd.

A vendéglátáshoz hasonlóan a többi meghatározó iparág szempontjából is javaslatokat tartalmaz a Reformkönyv, de azok kevésbé konkrétak, inkább a kis- és közepes vállalatok fejlesztésének általános kormányzati célját fogalmazzák meg.

További újdonság a múlt héten közölt dokumentumban, hogy az NGM elismeri, az utazási kedvezmények (fogyasztói árkiegészítési tételek) csökkentése révén az idén 16 milliárd forintot spórolnának meg a közösségi közlekedésben. Az idei évre elfogadott költségvetés alapján ez helytálló lehet, hiszen a 2011-es 109 milliárd forintról 93 milliárdra csökkenhet a fogyasztói árkiegészítés összege. Ugyanakkor azt továbbra sem tudni, pontosan melyik kedvezmények csökkennének és mennyivel, hiszen Spaller Endre pont pénteken vonta vissza a vasutasok családtagjainak utazási kedvezményét megvonó módosító javaslatát.

Beke Károly
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!