Múlt csütörtökön hozta nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Nagy Reformkönyv névre keresztelt 276 oldalas dokumentumát, mely gyakorlatilag a kormány félidei teljesítményének értékelése. Némi meglepetésre ismét előkerült a "tíz év alatt egymillió új munkahely" szlogen, mely az utóbbi hónapokban mintha háttérbe szorult volna, már-már azt hihettük, hogy a kormány is belátta, túl nagyot álmodott ezen a téren. A könyv leginkább az utóbbi másfél-két év kormányzati terveinek összeollózása néhány konkrét javaslattal.
Újra az "egymillió új munkahely"
"A nagy eladósodottság és a magas munkanélküliség elleni küzdelem elsődlegességét az indokolja, hogy ez a kettő áll leginkább fejlődésünk útjában" - olvasható a Nagy Reformkönyvben. Ha ezt a két kiemelt területet vizsgáljuk meg közelebbről, akkor az elmúlt másfél-két évben mérsékelt sikereket könyvelhetett el a kormány.
A bruttó államadósságunk a GDP-arányában a 2010. első negyedévében tapasztalt 81,8 százalékról 2011 végére 80,3 százalékra csökkent ugyan, azonban a kormány tavalyi adósságcsökkentő erőfeszítéseinek függvényében ez a vártnál kisebb eredmény volt, hiszen 2011-ben az egykori magánnyugdíjpénztári portfólió jelentős része az adósságcsökkentést szolgálta. A felemás bizonyítványt a kormány azzal próbálja magyarázni, hogy a tavalyi jelentős forintgyengülés következtében a devizában denominált adósság forintértéken emelkedett. "Ha a nem realizált árfolyamveszteségtől eltekintünk, akkor érezhető adósságráta-csökkenés valósult meg" - olvasható. De miért kellene eltekintenünk ettől a hatástól? Vajon számíthatunk belátható időn belül 260-270-es euróárfolyamra, ami ezt a hatást ellensúlyozná? Reménykedni persze lehet, de azt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az adósságrátát a világon mindenütt a nemzeti devizában számolják el.
"A magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái mögött elsősorban az uniós összehasonlításban is kirívóan alacsony foglalkoztatási szint, illetve gazdasági aktivitás áll" - olvasható a Reformkönyvben a munkaerőpiac kapcsán. A kormány kiemeli, hogy a munkaerőpiac problémái miatt az egy foglalkoztatottra jutó közteher kifejezetten magasnak számít, másrészt a forráshiány a szociális ellátórendszer problémáihoz is nagyban hozzájárul.
Érdekesség, hogy az utóbbi hónapokban kevesebbet lehetett hallani a "tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely" szlogent a kormány részéről, a Nagy Reformkönyvben most ez is megint megjelenik. Az NGM által összeállított kötetben az szerepel, hogy a kormány adóreformja járulhat hozzá ennek a célnak az eléréséhez. Az elmúlt időszakban talán a mérsékelt sikerek miatt lehetett azt hinni, hogy a kabinet lemondott "egymilliós tervéről". A foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint a 15-74 éves korosztályban a 2010 januári 3,75 millióról egy év alatt 26 ezerrel nőtt, majd idén januárra a három havi átlag további 40 ezer fővel emelkedett 3,816 millióra. Szándékosan januári adatokat vettünk alapul az összehasonlításhoz, mivel a legfrissebb adat a tavaly november és idén január közötti átlag, és az idénymunkák miatt év közben jelentős szezonális változás van a foglalkoztatásban, ezért nem lett volna összehasonlítható a 2010. áprilisi adat az idén januárival.
Vagyis két év alatt kicsivel több mint 75 ezer ember jelent meg a foglalkoztatottak között, ami kevesebb mint a fele az időarányos teljesülésnek, hiszen két év alatt nagyságrendileg 200 ezer új munkahely kellene ahhoz, hogy az egymilliós célt tartsuk. Ha a foglalkoztatottsági arányt nézzük, akkor megállapítható, hogy a 2010 elején mért 48,8 százalékról a tavalyi év második felében 50 százalék fölé emelkedett, azonban az idei év elején megint visszaesett, így november.január között átlagban 49,8 százalékos volt a 15-74 éves korosztályban. Vagyis két év alatt egy százalékos javulást sikerült elérni.
A kormány által kiemelten kezelt két területen tehát összességében felemás eredményeket sikerült felmutatni, legalábbis a számok eddig nem az egyértelmű sikert támasztják alá. A kabinet ugyan próbálkozott "kreatív könyvelési" módszerekkel, az NGM adósságnyomás-mérője például sokáig a ténylegesnél alacsonyabb értéket mutatott. Emellett érdekes, hogy az Eurostat harmonizált munkanélküliségi rátája kapcsán még a Reformkönyv is tavaly szeptemberi adatokat közöl sikerként, pedig azok már a készítéskor is féléves statisztikák voltak, azóta vannak frissebbek.
Csökkenhet a vendéglátás áfája?
Összességében a Nagy Reformkönyv az elmúlt másfél-két év kormányzati terveiből összeollózott dokumentumnak tűnik, bár előzetesen nem is lehetett sok konkrétumra számítani egy ilyen bizonyítványban. A nagy bejelentések talán majd az április közepéig elkészülő konvergenciaprogramban lesznek, legalábbis az utóbbi hetek kormányzati nyilatkozatai erre utalnak.
Azért néhány apró részletet a Reformkönyvből is érdemes kiemelni, hiszen szerepelnek benne olyan konkrét javaslatok, melyek eddig nem, vagy kevésbé hangsúlyosan hangzottak el. Ilyen például az, hogy a dokumentum szerint "indokolt a vendéglátás forgalmát terhelő áfa csökkentése", mivel a 2004 óta történt áfaemelések jelentős nehézségeket okoztak a szektornak. Korábban lehetett arról hallani, hogy a vendéglátósok alacsonyabb adókulcsért lobbiznak, azonban annak konkrét mértékéről továbbra sincs hír. A jelenlegi áfatörvény alapján az lehet reális, hogy a kulcs az általános 27 százalékról 18-ra csökken majd.
A vendéglátáshoz hasonlóan a többi meghatározó iparág szempontjából is javaslatokat tartalmaz a Reformkönyv, de azok kevésbé konkrétak, inkább a kis- és közepes vállalatok fejlesztésének általános kormányzati célját fogalmazzák meg.
További újdonság a múlt héten közölt dokumentumban, hogy az NGM elismeri, az utazási kedvezmények (fogyasztói árkiegészítési tételek) csökkentése révén az idén 16 milliárd forintot spórolnának meg a közösségi közlekedésben. Az idei évre elfogadott költségvetés alapján ez helytálló lehet, hiszen a 2011-es 109 milliárd forintról 93 milliárdra csökkenhet a fogyasztói árkiegészítés összege. Ugyanakkor azt továbbra sem tudni, pontosan melyik kedvezmények csökkennének és mennyivel, hiszen Spaller Endre pont pénteken vonta vissza a vasutasok családtagjainak utazási kedvezményét megvonó módosító javaslatát.
Beke Károly
mfor.hu