Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

A magyar társadalom nagyon felbolydult állapotban van, ezért most nem időszerű belefogni radikális reformokba, mondta el az mfor.hu-nak adott interjúban Soós Károly Attila, az SZDSZ volt parlamenti képviselője. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint mind a Reformszövetség, mind Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslatai dermesztőek, és nem számolnak a társadalom reakciójával - a kilátástalanság növekedése miatt az ordas eszméknek sok könnyű prédája lesz. Emiatt a reformokkal addig kellene várni, amíg újra felfelé ível a világgazdasági konjunktúra.

"Sokkterápiás reformok nélkül is nélkül is súlyos társadalmi sokk van"

- Ön évekig dolgozott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagjaként Londonban. Így feltehetően meg tudja ítélni, mennyire vehető készpénznek a kelet-európai bankok és vállalatok részére kilátásba helyezett 25 milliárd eurós hitelkeret.

- Maga a 25 milliárdos szám két ok folytán sem jelentős. Egyrészt a három nagy bank (EBRD, Világbank és Európai Beruházási Bank) részéről ennyi pénz nem lenne nagy hozzájárulás a közép-kelet-európai bankválság kezeléséhez - az ugyanis az EBRD elnöke szerint 350 milliárd dollárt igényel. Másrészt a deklarált és inkább csak reklámnak tekinthető keretszám helyett a konkrét projektek megvalósíthatósága fogja eldönteni, hogy ezek a bankok ténylegesen mennyit fektetnek be - reméljük, sokkal többet. Ugyanakkor két szempontból is fontos, hogy kinyilvánították a közös szándékot: egyrészt elismerik, hogy a bankrendszer rendbe tétele elsődleges szempont. Másrészt ezáltal egy általánosabb felhívást is tesznek, és arra buzdítanák másokat, hogy lépjenek ők is.

- Szüksége van-e egyáltalán a magyar bankrendszernek egy ilyen pénzinjekcióra? Gondolok arra, hogy igen gyakran magabiztos nyilatkozatok hangzanak el a bankok helyzetét illetően.


- A bankok hitelportfoliójuk romlása miatt veszteségeket szenvednek el: növekszik a rossz hitelek aránya a lakosságnál és a vállalkozásoknál is. Másrészt a forrás oldal nehézségei miatt is kevésbé tudnak hitelezni. Emiatt feltőkésítésre, a források növelésére szükség lehet, de hogy milyen mértékben, azt jelenleg nehéz megmondani. Azt sem tudni előre, milyen újabb csontvázak esnek majd ki a szekrényből.

- A gyenge forintárfolyam, a bankrendszer problémái és a költségvetés nehéz helyzete miatt egyre gyakrabban merül fel az államcsőd gondolata. Ön szerint ez reális veszély?

- Nem hinném, hogy az államcsőd annyira közel lenne, de az árfolyamromlás nagyon kellemetlen. A 300 forint körüli euró-árfolyam még elviselhetőnek tűnik. A korábbi árfolyamrendszerben, amely márciusig volt érvényben, az alsó határ 324 euró/forint árfolyam volt, amit sohasem értünk el, tehát akkora baj itt sincs.

Persze ha jelentősen tovább romlana az árfolyam, akkor más lenne a helyzet. Az államadósság nagymértékben megnövekedne, hiszen ennek mintegy 40 százaléka külföldi valutában van. Ezen kívül a lakossági és vállalati bankadósok magas devizakitettsége is problémákhoz vezethetne. A bankbetétek állami garanciája miatt a veszteségek nagyrészt az államkincstárra hárulnának át.

- Az államcsőd-hangulat is okozhatja, hogy újra reformtervek kerülnek elő, és mindenki nagyszabású átalakításokat javasol.

- Mindig híve voltam a radikális reformoknak, és csodálkozom, hány korábbi ellenzőjük találja most meg a reformer énjét. Ezek a reformok mindig nagyon időszerűek voltak, de véleményem szerint éppen most csökkent az időszerűségük. Amikor ilyen súlyos gazdasági katasztrófa van, és ennek egyre több politikai következménye lesz, akkor nem kellene nagyszabású reformokat megvalósítani. Ma már az egész magyar társadalom felbolydult állapotban van; ilyen méretű gazdasági káosz és bizonytalanság nem marad politikai következmények nélkül. Ilyenkor terjednek az ordas eszmék, gondoljunk csak a növekvő rasszizmusra, cigányozásra. Vagyis a reformok korábban nagyon kellettek volna, és hamarosan ismét nagyon kellenek majd, de jelenleg nem szabad belekezdeni nagy átalakításokba. Döbbenten veszem tudomásul, hogy senki sem törődik azzal, milyen társadalmi hatása lesz ezeknek a reformoknak a munkanélküliség és a kilátástalanság rohamos növekedése mellett. Én sohasem voltam a sokkterápiás reformok ellenzője, kivéve most, amikor terápia nélkül is súlyos társadalmi sokk van.

- A reformjavaslatok kidolgozói úgy érvelnek, ha most meglépjük azokat, akkor a fellendülés idejére már jó helyzetben leszünk.

- Épp ezért majd a konjunktúra elején kell meghozni a döntő lépéseket. Ha most tesszük, akkor növeljük a bizonytalanságot, a kiábrándultságot, és az ordas eszméknek sok könnyű prédája lesz.

- Éppen a Reformszövetség jelentett be nagy terveket a napokban. Ezekről is hasonlóan vélekedik?

- Nyilvánvaló, hogy a Reformszövetség terveiből egyes lépéseket azonnal meg lehet valósítani. Közismert, hogy az aktív munkaerőpiaci eszközök terén hatalmas pazarlás folyik, ahol gyorsan jelentős összegeket lehetne megtakarítani. Mellesleg ezt egyből el lehet majd költeni munkanélküli segélyekre. A javaslatok közül a szociális kiadások mérséklését nem tartom jó ötletnek, mert ha a gazdasági sokkhoz még ez is társul, akkor félő a társadalmi robbanás. Ha lehet, a családtámogatások csökkentését is el kellene halasztani. Az áfát szerintem legfeljebb egy-két százalékkal szabad növelni - nem az adóátrendezés céljából, hanem azért, hogy a költségvetési hiány ne menjen sokkal három százalék fölé, mert azzal végképp összeomlana az állampapírpiac.

- Az adórendszer átalakítása is napirenden van. Erre is vonatkozna a reformstop?


- Az adókedvezmények megvonásával is nagyon óvatosan kellene bánni. Igaz, nem kellett volna őket bevezetni, de ha már vannak, akkor ne most töröljük el őket. Például nem kellett volna az üdülési csekkel felfuttatni a szállodaipart, de most nem kellene annak megszüntetésével súlyosbítani az iparág válságát.

- Összegezhetem? Úgy véli, hogy a társadalmi racionalitás és felelősségtudat felülírja a gazdasági racionalitást?


- Egyesek most akarnak megvalósítani réges-rég halogatott reformokat, amikor a társadalomban aggasztóan megszaporodtak a polgárháború veszélyére utaló kezdeti jelenségek. Nehéz kiszámítani a társadalmi reakciókat, ha a világgazdasági válság következményei mellett reformokba is belekezdünk.

- Gyurcsány Ferenc miniszterelnök éppen azt mondta, hogy a Reformszövetség javaslatai dermesztőek. Ezzel értene egyet?

- Én nem akarok a reformok sírásójának bizonyult Gyurcsány e havi reformretorikájának oldalára állni, mert az ő elképzelései sem sokkal kevésbé dermesztőek. Az adótervei a szegény rétegek terheit növelnék, míg a középosztály jobban járna vele. Ugyanis az áfaemelés mindenkit sújtana , a személyi jövedelemadó átrendezés a magasabb jövedelműeknek kedvezne, azaz az ő veszteségeiket kompenzálná. Ilyen típusú újraelosztás nem mindig elvetendő, de egy súlyos válságban nyilvánvalóan az. A miniszterelnök nyugdíjügyi elképzeléseiből pedig ordít az MSZP-politika: a már nyugdíjban lévők 13. havi járandósága sérthetetlen, amit azzal kompenzál, hogy két éven belül másodszor csökkenti az induló nyugdíjak értékét, egyenként nyolc százalékkal…

- Ezek szerint a következő világgazdasági konjunktúra kezdetéig halasszuk el a reformok megkezdését?

- Amikor majd az amerikai GDP két egymást követő negyedévben emelkedik, akkor lehet elkezdeni komoly reformok véghezvitelét. De egyelőre katasztrofális hírek érkeznek a tengerentúlról, és ennek jórészt mi fogjuk meginni a levét. A mi szempontunkból is alapvetően meghatározó az USA helyzete.

Láthatjuk, hogy az Obama-kormányzat alapvető céljának, a válságkezelés kulcsának tekinti a bankrendszer helyzetének rendezését, de mind a mai napig nem jutott el ebben egy konkrét terv kidolgozásáig. Jelenleg úgy tűnik, hogy az idén semmiképp sem várható fordulat, legkorábban 2010-ben - de nehéz elhinni, hogy annak az évnek az elején - indulhat felfelé az USA gazdasága. És akkorra talán Európában is történik valami.

Varga M István

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.