TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Jövőre is főleg a kispénzű háztartások, nyugdíjasok lesznek a kárvallottjai az áremelkedésnek.

Aki kezdett hozzászokni ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban nem kellett hetente egyre drágább benzint tankolnia a kocsijába, jó, ha felkészül arra, hogy jövőre többet kell majd költenie az üzemanyagra. Mint ahogy a piacra járók élete sem lesz sokkal könnyebb, a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése ugyanis jövőre is érzékenyen fogja érinteni a pénztárcákat.

Képünk illusztráció Képünk illusztráció

Minderre a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön megjelent inflációs jelentéséből lehet következtetni, sőt, nincs is nagy szükség következtetésekre, abban feketén-fehéren szerepelnek az előbb leírtak.

Az infláció az egyik kellemetlen velejárója a koronavírus-járványnak. A korábbi években minimális volt az áremelkedés mértéke a gazdaságban - voltak időszakok, amikor dezinfláció volt, azaz olcsóbbak lettek a termékek és szolgáltatások a bázisidőszakhoz képest - de manapság jó, ha 4 százalék alatt marad az infláció havi mértéke. Legutóbb, augusztusban például 3,9 százalékot mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ennek pedig a kereslet és a kínálat alkalmazkodása az oka. Amikor a termelés (esetünkben külső okokból) akadozik, akkor a gyártók kénytelenek emelni áraikat. Ez tehát felfelé nyomja az árakat. Csakhogy közben a kereslet is változott az apadó jövedelmek miatt, ez viszont az árak emelését fogja vissza. Elméletileg.

Nincs vége a drágulásnak

Merthogy esetünkben az történt, hogy a járvány kiváltotta gazdasági válságban az emberek igyekeznek úgy csoportosítani a költéseiket, hogy az alapvető dolgokra mindenképpen jusson. Ilyen alapvető termék például az élelmiszer. Az autót le lehet cserélni később is, új konyhabútort sem muszáj venni, de enni kell, nincs mese.

Ebből az aspektusból nem meglepő, hogy főleg ebben a termékkörben jelentkezett az árnyomás az elmúlt hónapokban. Főleg azokon a részpiacokon, ahol a kereslet fennmaradásával párhuzamosan a kínálat is szűkült. Mint például egyes gyümölcsök, zöldségek esetében, ahol a járvány alatt a szezonban nehéz volt munkást találni a betakarításra. A korlátozások miatt sok termelőnél szóba sem jöhettek a hagyományosan külföldről érkező vendégmunkások.

A termelők tehát kevesebb portékával igyekeztek teljesíteni profittervüket. A vásárlók pedig alkalmazkodtak ugyan a megváltozó árakhoz, de végleg nem mondhattak le a fogyasztásról.

Mindennek az eredményeképpen míg az alma kilója tavaly augusztusban a KSH felmérése szerint átlagosan 305 forintba került, most augusztusban már 624 forintot kellett fizetni a portékáért. A citromért az előző évi 760 forint után 1030 forintot. De ha nem csak a kofáknál kapható terményeket nézzük, hanem idevesszük a pékségek áruit, ott is hasonlót látunk. A fehér kenyér kilójáért tavaly 312 forintot kellett fizetni, idén augusztusban már 367 forintot. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy például a paradicsomnál jelentős árcsökkenés volt idén augusztusban tavalyhoz képest, akkor átlagosan 608 forintba került egy kiló, most 479 forintba.

A legfrissebb inflációs jelentés alapján ez a tendencia jövőre is fennmarad. A jegybank szerint ha nem is az idén tapasztalt ütemben, de a feldolgozatlan élelmiszerek továbbra is húzni fogják az inflációt. Idézzük fel, mit írnak ezzel kapcsolatban a jelentésben:

A feldolgozatlan élelmiszerek inflációja a júniusi prognózishoz hasonlóan idén érdemben, míg jövőre az áthúzódó hatás következtében kisebb mértékben meghaladja a historikus átlagot, melyet több tényező együttes hatása magyaráz. Egyrészt a koronavírus-járvány következtében bevezetett határzárak miatt az elmúlt hónapokban több ország elesett a mezőgazdaságban foglalkoztatott külföldi idénymunkásoktól, ami jelentősen megnehezítette a termények betakarítását. Másfelől a kedvezőtlen időjárási körülmények (tavasszal a korábbi évek átlagánál több fagyos éjszaka, illetve nyáron a kelleténél bőségesebb csapadék) következtében a friss zöldségek és gyümölcsök jelentős károkat szenvedtek el.

Vagyis a már említett tényezők (zuhanó munkaerőkínálat, akadozó szállítás) mellett a viszontagságos időjárás is hozzájárult az árak emelkedéséhez. Ami szokásos havi Árkosár felmérésünkből is visszaköszönt.

A számok szintjén ez azt jelenti, hogy míg idén 12,6-12,7 százalékos inflációra számít az MNB a feldolgozatlan élelmiszereknél, jövőre 5,5-5,7 százalékkal. Utóbbit azzal magyarázzák, hogy annyira magasak az idei árak, hogy onnan már nehéz ugyanekkora ütemű árnövekedést elfogadtatni a vásárlókkal. De az árnyomás vitathatatlanul fennáll a következő évben is, annyira, hogy azért e termékkör inflációja akkor is meg fogja haladni a historikus átlagot.

A benzinért is többet kell fizetni

Más a helyzet az üzemanyagokkal. A kutakon idén éves átlagban árcsökkenést mérnek a jegybank várakozása szerint, ami mögött főleg az olaj jegyzésárának csökkenése áll. Erről az alacsony bázisról kezd aztán felépülni a benzinár jövőre, amit a jövedéki adó emelése is megtámogat majd. Erről ezt írja az inflációs jelentésben az MNB:

Az üzemanyagok esetében a határidős jegyzésárak alakulásával összhangban az idei évben az árak csökkenése, míg 2021-ben bázishatás és a korrigáló jegyzésárak együttes hatásaként az árak emelkedése prognosztizálható. Ezt követően az előrejelzési horizonton az üzemanyagok inflációja fokozatosan a historikus átlag közelébe mérséklődik.

Szintén a számok nyelvén ez úgy néz ki, hogy a járműüzemanyag és piaci energia inflációja idén -4,5 százalék lehet, jövőre viszont átlagosan 6,9 százalékos árnövekedés várható.

Azt természetesen még nem tudjuk, hogy mekkora idei átlagárhoz képest változik jövőre az üzemanyagok ára, mindenesetre rögzítjük, hogy aktuálisan egy liter benzin átlagosan 375 forintba kerül a kutakon.

Mint jeleztük, az élelmiszer feltétlenül, de sok háztartás esetében az üzemanyag költés is része maradt a járvány alatt a kiadásoknak. Utóbbinál azért érzékelni lehet a kereslet változását, mert sokan tették le az autójukat, vagy használták a korábbinál ritkábban, amikor tavasszal home office-ba kényszerültek. Most, ősszel ez kevésbé fogja befolyásolni a fogyasztást, mert a kormány más járványügyi védekezési stratégiát választott tavaszhoz képest: nem korlátozza a társadalmi kapcsolattartást, mert abba tönkremenne a gazdaság. A második negyedévben közel 14 százalékkal zuhant a magyar GDP, ami intő jel volt a kormány számára, hogy a tavaszihoz hasonló szigorral végképp kifektetik a vállalatokat. Az autók tehát falni fogják az üzemanyagot az ősz folyamán.

Összefoglalva az infláció jövőre is elsősorban a kispénzű aktív háztartásokat, nyugdíjasokat fogja leginkább sújtani, ha bejön a nemzeti bank előrejelzése. E két társadalmi csoport fogyasztási szerkezete van a leginkább kitéve az áremelkedésnek, az ő fogyasztási kosarukban magasabb az átlagnál az élelmiszerek súlya (de az üzemanyag sem elhanyagolható tétel). Azt tudjuk - lapunk írta meg elsőként -, hogy a nyugdíjakat jövő januárban 3 százalékkal emelik. Törvény írja ugyanis elő, hogy a tervezett inflációnak megfelelő mértékben kell növelni a járandóságokat. Csakhogy a jegybank szerint jövőre 3,5 százalékos lesz az infláció, ráadásul arra nincs is prognózisa az MNB szakértőinek, hogy a kifejezetten nyugdíjasokra szabott mutató mekkora lehet. Az inflációs jelentés részleteiből azonban ki lehet olvasni, hogy nagy esély van az idei folyamatok megismétlődésére, és a nyugdíjas infláció jövőre is meg fogja haladni a teljes társadalomra számított mutatót. Annak érdekében, hogy ezt el lehessen kerülni, a kormány például csökkenthetné az alapvető élelmiszerek áfáját, de erre a költségvetés jelenlegi helyzetében, 7-9 százalékos deficit mellett minimális esély van.

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.