A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg.
Az idei bértárgyalások eheti fordulója után közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára: a kormány kész kompenzálni a cégeket a 200 ezer forintos minimálbér elérését azzal, hogy 4 százalékponttal csökkentik a szociális hozzájárulási adót (szochó), ami így 15,5 százalékról 11,5 százalékra csökkenne jövőre. Ezzel 500 milliárd forintot hagynának a vállalkozásoknál.
4 vs. 5
A kormányzati javaslat a szerdai ülésen 4 százalékpontos szochó-csökkentést tartalmazott, amellyel a munkaadók bérköltség-növekményének ellentételezéséhez járulnának hozzá. A munkaadói oldal egységes álláspontja 5 százalékpontos csökkentés, amelyet elégségesnek tartanánk a 200 ezer forintos minimálbér vállalásához – közölte megkeresésünkre Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egyúttal hozzátette: a garantált bérminimum esetén is közeli a munkaadók és a kormányzat álláspontja, hiszen egy 12 százalékos, 245 ezer forintos munkaadói javaslatot tettek és a kormányzat 250 ezer forintos javaslattal válaszolt.
"Úgy gondolom, hogy a megállapodás novemberig megszülethet és addig a bértárgyalás többi elemében is egyezségre lehet jutni, gondolok itt a válsággal legjobban sújtott vállalkozások megsegítésére – hiszen ezek a gazdálkodók nem tudják vállalni a megnövekvő bérköltségeket – és a vállalati képzések támogatására".
Perlusz László egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy az 5 százalékpontos szochó- csökkentés után sem érné összességében bevételkiesés a költségvetést, hiszen jövőre várhatóan igen jelentős, bőven kétszámjegyű mértékben növekszik az átlagos bér – a minimális bértételek bérfelhajtó hatása miatt –, ahogy történt az 2017-ben is (amikor 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum, ennek hatására az átlagos bér 12 százalékkal nőtt).
Ez a többlet bértömeg jövőre a jelenleginél magasabb személyi jövedelemadó-, társadalombiztosítási járulék- és ÁFA-bevételt eredményez a költségvetésben, amely összességében meghaladja a szociális hozzájárulási adó csökkenését – tette hozzá.
Pár ezer forint támogatás a cégeknek
Az Mfor.hu korábbi cikke szerint a 4 százalékpontos csökkentés egész méltányosnak tűnik, de sokkal kevesebbet jelent a vállalkozásoknak, mint az elsőre tűnhet. A kormány mostani javaslata ugyanis csupán 3,5 százalék valójában.
A nyár elején elfogadott jövő évi költségvetésben ugyanis már rögzítették, hogy a szochó 0,5 százalékponttal csökken tovább (párhuzamosan a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével). Mivel az államtitkár szerint jövőre 11,5 százalék lesz a szochó mértéke, csak úgy jöhet össze, ha a 4 százalékpontos csökkentés már tartalmazza a költségvetésben elfogadott 0,5 százalékot.
Lapunk egy példa segítségével is rávilágított, miért tűnik csak méltányosnak az ajánlat, valójában miért nem az. Eszerint:
A bruttó minimálbér 167 400 forintról 200 ezerre fog emelkedni, ez egy dolgozó esetében 32 600 forintos többletköltséget jelent majd a munkaadónak. A 167 400 forintra a jelenlegi adókulcsok - 15,5 százalékos szochó - mellett 25 947 forintot adózik a munkaadó. Változatlan adómérték mellett a 200 ezres minimálbér 31 ezer forintos költséget eredményezne, a csökkentés révén viszont "csak" 23 ezer forintot kell majd fizetnie. Vagyis elvi szinten dolgozónként 8 ezer forintnyi támogatást vagy kompenzációt ad a kormány a munkáltatóknak. A gyakorlatban az idei évben fizetett adóhoz képest is csökkenni fog a teher: 2947 forint tényleges megtakarítást érezhetnek a munkáltatók.
Az 5 százalékpontos csökkentés sem jelentene sokkal nagyobb spórolást: a bruttó 200 ezer forint után 21 ezer forint szochót kellene fizetni a cégeknek, ami dolgozónként 8 ezer helyett 10 ezer forint megtakarítást jelentene.
