<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Békeidőben is fontos volt az Orbán-kormánynak a sport, a koronavírus-járvány és -válság idején pedig még fontosabbá vált. Összesítésünk alapján látható, hogy ez nem az a terület, ahol a kormány spórol a nehéz időkben, épp ellenkezőleg, még jobban megnyitotta a pénzcsapokat.

Immár 10 éve annak, hogy olyan kormány van hatalmon, mely számára kiemelten fontos a sport. Hogy ennek nyomatéka is legyen, stratégiai ágazat szintjére emelte, és teljesen átalakította a finanszírozási rendszert. Nem csak az ágazattal összefüggő költségvetési előirányzatok száma nőtt meg, de új elemként a TAO-támogatás rendszerét is bevezette, valamint számos ponton az adórendszeren belül is a sportklubok, sportolók számára kedvező változtatásokat léptettek életbe.

Az elmúlt évtizedben a sportpolitikát és -finanszírozást illetően két kérdés fogalmazódhatott meg: meddig folytatja a kormány, valamint mi történik akkor, ha beüt a válság. Nos, az első kérdésre az élet és az évek megadták a választ: gyakorlatilag nincs az a pont, amikor elég lehet, mindig lesznek újabbnál újabb célok, fejlesztést igénylő területek. Arról nem is beszélve, hogy egy bizonyos idő eltelte után a felépített infrastruktúra rekonstrukcióra, felújításra fog szorulni. Példa erre a Groupama Aréna, melynek felújítási munkálataira 3 milliárd forintot csoportosított át a kormány 2020 év végén.

A második kérdésre a 2020-as év adta meg a választ. A koronavírus-járvány miatti lezárások, korlátozások és a kialakult gazdasági válság láthatóan csak fokozta a kormány költekezési kedvét. A parlamenthez napokban benyújtott zárszámadási törvényjavaslat legalábbis erről árulkodik.

Összesítésünk szerint ugyanis 2020-ban minden eddiginél többet, 621 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány a sporttal összefüggésben. És ebben nincsenek benne a TAO-támogatások, melyek az államkassza helyett sportszervezetekhez folynak be; ennek összege is rekord volt, 176 milliárd forint. Vagyis egyetlen év alatt 797 milliárd forintnyi közpénz vándorolt a sportba.

Rengeteg pénz öntött a sportba tavaly a kormány (Fotó: MTI)Rengeteg pénz öntött a sportba tavaly a kormány (Fotó: MTI)

Ez a bődületes összeg gyakorlatilag három forrásból származik:

  • mint említettük, 176 milliárd az, amiről TAO-támogatás címén lemondott a kormány,
  • a költségvetés fejezeti előirányzatai 366 milliárd forintot irányítottak az ágazatba,
  • gazdaságvédelmi programokon belül rendeleti úton 240,8 milliárdot pántlikázott fel a kormány,
  • a rendkívüli tartalékból 13,8 milliárdot költöttek,
  • a Beruházás Előkészítő Alapból pedig 1 milliárd forint ment el a sportra.

Új lendületben a sportlétesítmények

Tavaly a kormány gyakorlatilag minden lehetséges célra biztosított forrást kezdve a működési támogatásoktól a sporteseményeken át egészen a sportakadémiákig. A zárszámadási törvényben szereplő tételek összesítése után azonban kiderül: újra lendületet vett a sportlétesítmények projektje. A - TAO-támogatások nélkül számolt - 621 milliárd forintnak egy hajszállal több mint a fele, 322 milliárd forint csakis valamilyen létesítmény megvalósulását, előkészületét fedezte. Rendeleti úton a gazdaságvédelmi programokon belül 153, a fejezeti előirányzatokkal pedig majdnem 170 milliárd forintot biztosított a kormány sportlétesítményekre.

  • A legnagyobb összeget az MTK létesítményfejlesztési programja kapta tavaly, 40,4 milliárd forintot,
  • 13,3 milliárdot a tatabányai multifunkcionális csarnok beruházására adott a kormány,
  • az új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokra 11,4 milliárdot,
  • a szegedi kézilabdacsarnokra 11,2 milliárdot biztosított a kormány,
  • a Nemzeti Atlétikai Központra pedig 8,9 milliárdot.

A nagyobb projektek mellett a gazdaságvédelmi programon belül számos kisebbre is jutott forrás, melyek egyelőre csak néhány tízmillió forinttal növelték a sportkiadások összegét. Ilyen - a teljesség igénye nélkül -

  • a kisújszállási sportcsarnok beruházás előkészítésének támogatása,
  • a körmendi,
  • a körösladányi,
  • a nagyvarsányi
  • vagy a sárbogárdi sportcsarnok beruházás előkészítése.

Hogy a válságos évben a kormány nem tett le a létesítmények megvalósításáról, sőt, még gyakorlatilag ezen a téren a gázra lépett, nem lehet véletlen. Nyomós ok állhat a projektek zavartalan folytatása és újak elindítása mögött, de meglehetősen gyatra magyarázattal is előállt a kormány egyik képviselője.

Még tavaly tavasszal, amikor az első sportköltéses összegzésünket elkészítettük, akkor az ATV Egyenes beszéd című műsorában Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője kommentálta az akkor még csak 10 milliárdos tételt a műsorvezető felveztésére. Véleménye szerint

"arra, hogy ezek a létesítmények ne pusztuljanak le, az egy fontos szempont."

Igaz, arra a felvetésre már - a kormányrendelet ismeretlenségére hivatkozva - nem tudott reagálni, miszerint egy még el nem kezdett beruházás nem pusztulhat le. A kormány akkoriban döntött úgy ugyanis, hogy 450 millió forintot ad a Budapest Honvéd Sportegyesület 2023-ig szóló létesítményfejlesztési programjának előkészítésére.

Egy másik, sokkal inkább elfogadható és logikus gondolatmenet is áll azonban az építési projektek folytatása és újak megkezdése mögött. A kormány a recesszió nyomán előbb a gazdaságvédelemre, majd a gazdaság újraindítására helyezte a hangsúlyt a válságkezelés során. A sportlétesítmények építése ennek egyik eleme lehetett, hiszen az építőiparon keresztül plusz támogatást adhatott a kormány a gazdasági növekedésnek. Az új fejlesztések pedig a munkaerőpiacra is pozitív hatást tudnak gyakorolni a fokozódó munkaerőigény révén. Az érme másik oldala a jövőbeli finanszírozás és üzemeltetés kérdése, hiszen láttunk már olyan esetet, amikor egy létesítmény üzemeltetésével és annak finanszírozásával igencsak meggyűlt a baja a helyi sportszervezetnek, illetve önkormányzatnak.

Ebből az aspektusból nézve nincs miért meglepődni azon, hogy összesen 91 sportlétesítménnyel kapcsolatos tételt találtunk a zárszámadási dokumentumokban. Hogy ennek a több mint 300 milliárd forintnak nem lett volna-e jobb helye a stadionoknál és sportcsarnokoknál, az már egy másik kérdés. Ahogy az is, hogy minden egyes projekt kellően alátámasztott-e, van-e megfelelő jövőbeli elképzelés a kihasználtságot, üzemeltetést, finanszírozást illetően. Ezt a több mint 300 milliárd forintot pedig nyilván lehetett volna másra költeni, sőt, abban sem vagyunk feltétlenül biztosak, hogy szükség van minden egyes létesítményre.

Gazdaságvédelem határon túl is

A kormány sportpolitikája nemcsak határainkon belül létező fogalom, de azon is túlterjeszkedik. Az elmúlt években a magyar állam több szomszédos ország magyarlakta területein fedezte fociakadémiák, stadionok felépítésének költségét. És láthatóan erről sem mondott le a válság évében.

Összesítésünk szerint 20,5 milliárd forintot osztott szét a gazdaságvédelmi programokon belül a határon túli focira, illetve annak infrastruktúra-fejlesztésére.

Ebből a legtöbb pénzt

  • a Kassai Labdarúgó Akadémia beruházása kapta tavaly, 6 milliárd forintot.
  • 5 milliárd ment a Sepsi OSK Részvénytársaságnak stadion befejezésre címen,
  • 2,77 milliárd forint Eszékre ment, ahhoz a fociakadémiához, melynek tulajdonosi és szponzori köre erősen kapcsolódik Mészáros Lőrinchez. A pénzből edzőpályákat alakítanak majd ki, és lefedik a pályákat az Eszéki Labdarúgó Akadémián.
  • 1,9 milliárdot kapott a Dunaszerdahely DAC beruházása,
  • 1,8 milliárdot pedig az FK Csíkszereda, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia beruházása.
  • 1,7 milliárdból új akadémiai centrumot építenek a Lendvai Labdarúgó Akadémián,
  • 1 milliárdot kap a Szatmárnémeti Fociakadémia,
  • 336 milliót szántak a Vajdasági Birkózó Akadémia beruházásának befejezésére, valamint a 2021-2022. évi működési támogatásra.
  • 30 millió forinttal pedig hozzájárult az állam a Révkomáromi Labdarúgó Klub eszközbeszerzéséhez.

A határon túli sportköltések a kormány stratégiájának fontos részét képezik. Ettől azt remélik ugyanis, hogy a többségében magyar lakta települések infrastruktúra-fejlesztései révén létrejöhet egy nemzetközi, de a hazai utánpótlás-nevelési rendszer sportszakmai alapjain nyugvó együttműködés. Ez a remények szerint közép és hosszabb távon elősegítheti a hazai utánpótlás-bázis növelését.

Bár nem határon túli költés, de itt érdemes megjegyezni, hogy az államilag kiemelt sportakadémiák rendszerére is költött a kormány tavaly a gazdaságvédelmi programból. Összesen 18 milliárd forintot csoportosított át az államilag elismert akadémiák támogatására a kormány. A sportakadémiai rendszerre ezen felül még 31 milliárdot költöttek ebből a zsebből "sportakadémiai rendszer működésének 2021. évi, nem fedezett forrásigénye" címszó alatt.

Különbek a különbnél

Azt tudható a hírekből és a törvénymódosításokból, hogy a sportolók és sportszervezetek helyzetének könnyítése érdekében több változtatást is eszközölt a kormány. Például 100 százalékos TAO-támogatás olyan programelemeknél, melyhez korábban 30 százalék önerő volt szükséges. Vagy említhetnénk azt is, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés költségeit TAO-ból is lehetett fedezni, de ott van még a fizetések egy részének átvállalása is. Tavaly a második hullám idején több más szakma mellett a sportolók és a sportegyesületben dolgozók bruttó bérének felét az állam állta bértámogatás formájában. Emellett a bruttó bérre rakódó szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást teljes egészében elengedte az állam egy időre.

A zárszámadási törvényjavaslatból kiderült: voltak sportszervezetek, melyek különbek voltak a különbnél és közvetlenül az állami kasszából kaptak anyagi segítséget. Igaz, elenyésző összegről van szó, 1,1 milliárd forintról, ami néhány szervezet között oszlik meg.

A pénz zömét egyetlen szervezet kapta, és talán, ha tippelésre kérnénk Olvasóinkat sokan el is találnák:

  • a Ferencvárosi Torna Club 914,7 millió forintot kapott az államtól a "COVID okozta kiesések kompenzálása" címén.
  • 150 millió forint a Magyar Kézilabda Szövetséghez ment,
  • 40 millió a Szolnoki Sportcentrum Kft.-hez,
  • 30 milliót kapott a Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorlók Köre Sportegyesület,
  • 25-öt a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club,
  • 19-et az Egri Sportiskola Sportegyesület,
  • 11 milliós kompenzációban részesült a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség,
  • 4 millió pedig a Debreceni Egyetemi Atlétikai Clubot segítette.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.