8p

Nagyot emelt a kormány a rendeleti költségvetésben az áfából, a személyi jövedelemadóból és a társasági adóból remélt bevételeken. Vannak azonban egyéb érdekességek is a büdzsé bevételi oldalán, például a parlament által elfogadott költségvetés annak ellenére számolt hatalmas katabevétellel, hogy az ezt az adónemet szigorító törvénytervezetet már korábban megszavazta a Ház.

Alapjaiban írta át a kormány a tavaly nyáron elfogadott 2023-as költségvetési törvényt. Ebben nem csupán mezei átcsoportosításokról, esetleg kiigazításokról van szó, hanem a költségvetés alapjait képező számokat is drasztikusan megváltoztatták, amik alapján ki lehet jelenteni: az Orbán-kabinet az Országgyűlés plénuma megkerülésével fogadott el egy vadonatúj büdzsét, ami alsó hangon is aggályos a demokratikus berendezkedés szempontjából.

Az alapvető számok közül alacsonyabb lett a GDP-növekedésre, magasabb az inflációra vonatkozó prognózis, jóval magasabb, 400 forint feletti euró- és dollárárfolyammal is számolnak, és módosították a Brent kőolaj árára vonatkozó előrejelzésüket is.

Egy újabb be nem tartott miniszteri ígéret

A rendeleti költségvetés alapján készült törvényjavaslatot az év elején, tehát már hatályba lépése után nyújtották be a parlamentnek, annak tárgyalása azonban csak a február közepén kezdődő tavaszi ülésszak keretében várható. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón a törvénytervezet márciusi elfogadásáról tett említést. A Költségvetési Bizottság ülését azonban e hét hétfőre összehívta annak ellenzéki elnöke, oda viszont a kormány képviseletében csupán Banai Péter államtitkár ment, holott

Varga Mihály pénzügyminiszter korábban azt ígérte, ő maga fogja képviselni a kabinetet a bizottság előtt,

de csak azt követően, hogy a kormány elfogadja a rendeleti büdzsét. Ez megtörtént, a tárcavezető azonban mégsem tartotta a szavát.

A költségvetés közvetlen bevételeit, azaz az adókat, központosított bevételeket, költségvetési szervek kötelező befizetéseit átböngészve találunk hatalmas meglepetéseket is. Először azonban nézzük a legnagyobb tételeket!

Nagyot ugrik a tao, beszakad a kata

Mint minden évben, idén is az áfabevételek adják az adóbevételek legnagyobb szeletét. A kabinet a törvényben elfogadott 7152,1 milliárd forintnyi bevételt 7986 milliárdra emelte, ami csaknem 834 milliárdos, 11 százalékos emelkedést jelent. Ez a megugrott inflációs várakozás és a nagyon alacsony mértékben emelkedni tervezett fogyasztás miatt akár tartható is. Az „ezüstérmes” személyi jövedelemadóból az eredetileg tervezett 3733,7 milliárd forint helyett már 4060,5 milliárdra számítanak, ami 8,8 százalékos emelkedést jelent. A növekedés valószínűleg abból származik, hogy a kata alól kiszorult (például cégnek is számlázó) egyéni vállalkozók vagy az általános szabályok szerint, vagy az átalányadózás szerint kénytelenek működni. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán természetesen a jövedéki adó áll. Ezt a kormányzat gyakorlatilag változatlanul hagyta, a tervezett 1468,9 milliárd forint bevételt csupán 4 milliárddal csökkentette.

Társasági adóból az eredetileg tervezett 792 milliárd helyett 1004,9 milliárd forint bevételt remél a kabinet. Ez azonban jóval magasabb, 27 százalékos többletet jelent az elfogadott költségvetéshez képest. Úgy számolnak, idén 2,8 százalékkal nő az export és csupán 1,4 százalékkal az import, ez a többlet pedig a megemelt devizakurzus-várakozás miatt valóban több profitot, így magasabb nyereségadót is eredményezhet. És természetesen nem feledkezhetünk meg azokról a vállalkozásokról sem, akik a katából voltak kénytelenek visszatérni a normál társasági adózásra.

Az újraszámolt büdzsében nagyot emeltek az adóbevételi terveken. Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az újraszámolt büdzsében nagyot emeltek az adóbevételi terveken. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

És ha már szóba került a katás adózás: nem meglepő módon brutálisan, konkrétan harmadára visszanyeste a kormányzat az ebből várt bevételeket. A hátterét viszont érdemes alaposan kivesézni! A parlament által július 19-én elfogadott büdzsében 226,8 milliárd forintot reméltek ebből a valóban kedvező adónemből. Ez a szám teljességgel érthetetlennek tűnt már a gombnyomás pillanatában is, tekintettel arra, hogy a kata „kinyírását” a Ház kivételes eljárásban egy héttel korábban, július 12-én fogadta el. Ám a költségvetési sort akkor nem módosították, csak most, a rendeleti költségvetésben, jelenleg már csupán harmadekkora, 81,2 milliárd forintra számítanak a kisadózó egyéni vállalkozóktól. Ez a szám meg is felel a várakozásoknak, lapunk nemrégiben írt arról, a korábbi 450 ezres létszámról harmadára, nagyjából 150 ezerre zuhant a tételes adózók száma.

Itt álljunk is meg egy pillanatra, mert bár az új törvénytervezet – ellentétben a költségvetési törvénnyel – nem tartalmaz fejezeti indokolásokat, azért fűztek hozzá némi magyarázatot. A parlament fideszes többsége tehát egy héttel a katát szigorító törvény elfogadása után megszavazta azt a költségvetési indokolást is, mely szerint a katások közt

„2022 első hónapjaiban a létszámban bővülés volt tapasztalható, ami az év hátralévő részére is feltételezhető.”

Ehhez képest – mint láttuk – harmadára zuhant a katázók száma, és a rendeleti költségvetés Ház elé terjesztett indokolásában már ez szerepel:

„A kata esetében az adónem eredeti céloknak nem megfelelő, illetve visszaélésszerű használatának terjedése tette szükségessé a szabályok megváltoztatását, melynek következtében a korábbi katások jelentős hányada a tovább egyszerűsödő átalányadózásra váltott.”

Mint látható, a kormánypropaganda vonatán nincsen fék, az erre vonatkozó fake newst továbbra is terjesztik. Teszik ezt annak ellenére, hogy lapunk elsőként tárta fel, ez az állítás nem igaz, a NAV adatai egyértelműen cáfolták a tömeges visszaéléseket.

A napokban pedig az Átlátszó kapott olyan adatokat az adóhatóságtól, melyek cáfolták a katások elleni hangulatkeltő kampány elemeit.

Hogy ennek ellenére hogyan kerülhetett a törvénytervezet indokolásába ilyen mondat, az rejtély…

A kisebb adók közül a kiskereskedelmi adóból 19, a kisvállalati adóból 11, a rehabilitációs hozzájárulásból 5 százalékkal többet terveznek beszedni. Ezek összesen 58,2 milliárd forinttal javítanák a büdzsé egyenlegét. 21 százalékkal, 38,8 milliárdról 46,9 milliárd forintra emelték a játékadóból származó bevételi tervet is.

Többet bírságol a NAV?

Vannak azért meglepő változások a kisebb bevételi tételek között is. Duplájára, 12-ről 25 milliárd forintra emelte a várakozásokat a kormány a vállalkozások egyéb befizetései soron, ami gyakorlatilag a NAV által kirótt bírság- és pótlékbevételeket jelenti.

Ötszörösére, 62,1 milliárdról 312,1 milliárd forintra, azaz 250 milliárddal emelkedik a központi költségvetési szervek befizetési kötelezettsége. Itt érdemes megjegyezni, hogy míg a rendeleti költségvetés azt írja elő, hogy az eredetileg előírt összeg helyett 250 milliárd forintot kell a közös kalapba bedobniuk az érintett szerveknek, addig a most benyújtott törvényjavaslat már az eredeti összegen felüli 250 milliárd forintról szól, azaz a kormányzat még több takarékosságot vár el a költségvetési intézményektől.

Igen jelentősen, csupán negyedére (56,6 milliárdról 141,1 milliárdra) csökken a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetési kötelezettsége. Ezen a soron az elfogadott törvényjavaslat indokolása szerint „a tudás-intenzív, nagy hozzáadott értéket teremtő és nemzetgazdasági növekedést ösztönző kutatásfejlesztési tevékenységek finanszírozásának elősegítése érdekében” történt hozzájárulás szerepel, ami ezek szerint – ellentétben a sporttal – kikerült a kormány prioritásai közül.

Végül egy óriási, tízszeres ugrást említsünk meg! Az egyéb költségvetési bevételek között a vegyes bevételek soron az Országgyűlés által elfogadott 21,8 milliárd forint helyett csaknem 200 milliárddal magasabb, 219,4 milliárd forint szerepel. A növekedés okára csak következtetni tudunk, mivel a törvényjavaslatban utóbbi szám alátámasztására nincs indoklás. Ám a már elfogadott költségvetési törvény indokolásában az eredeti összegre vonatkozóan azt írják, annak zöme „a költségvetés terhére korábban nyújtott támogatások visszafizetéséből, a felszámolásokból származó bevételekből, valamint a kezességvállalási díjakból tevődik össze”. De itt jelennek meg az utóbbihoz kapcsolódó követelések behajtásából származó bevételek is. Így tehát az a sejtésünk, a büdzsében ez a megemelt bevétel ezek szigorúbb behajtásából származhat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!