2019. július 11. 05:39

Egyelőre még nincs látványos eredménye annak, hogy a kormány megkötötte a hatéves bérmegállapodást és ez alapján folyamatosan csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.

Ugyan a hazai fizetések látványosan emelkednek, amit a kormányzat kommunikációjában rendre ki is emel, ha alkalom adódik rá, nemzetközi viszonylatban ennek eredménye nem látszik - írtuk nemrég az Eurostat friss statisztikája alapján. Ugyanez mondható el akkor is, ha a magyar adóék mértékét vizsgáljuk meg európai viszonylatban.

Először is érdemes tisztázni: az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek (vagyis bruttó bér + munkáltatói terhek) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. 2018-ban a munkavállaló bruttó béréből

  • 15 százalékot személyi jövedelemadó,
  • 10 százalékot nyugdíjjárulék,
  • 7 százalékot egészségbiztosítási járulék,
  • 1,5 százalékot pedig munkaerőpiaci járulék címén vont el az állam.

A munkáltató a dolgozó bruttó bérére vetítve

  • 19,5 százalékot szociális hozzájárulási adó,
  • 1,5 százalékot pedig szakképzési hozzájárulás címén fizetett be az államkasszába.

Fotó: MTI Fotó: MTI

Az elmúlt néhány évben egy százalékponttal csökkent a személyi jövedelemadó mértéke, a hatéves bérmegállapodás alapján pedig fokozatosan mérséklődik a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Legutóbb július elsejétől újabb 2 százalékponttal, így az már 17,5 százalékos, a jövő évi költségvetési dokumentumok alapján a következő vágásra 2020 októberében lehet számítani, így a bruttó 15,5 százalékát fogja a munkaadó befizetni az államkasszába a dolgozója után - már ha nem vesz igénybe kedvezményeket a foglalkoztatással összefüggésben, amelyek akár le is nullázhatják bizonyos esetekben a fizetendő adót.

2018-ban a fentiek eredményeként az adóék mértéke 45 százalék volt, aminél nagyobb mértékben csak két tagállam adóztatja jobban az alacsonyabb kereseteket.

Belgium a teljes költség 47,5 százalékát, Németország pedig 45,4 százalékát vonja el adók és járulékok formájában az Eurostat legfrissebb közlése szerint.

 

Ez a statisztika az alacsony keresetűekre vonatkozik, vagyis azok adóékét mutatja, akik az átlagbér 67 százalékáért dolgoznak, egyedülállók és gyermektelenek. Magyarország esetében az egykulcsos adórendszer miatt ugyanilyen mértékű elvonás érvényes minden bérkategóriára a legalacsonyabbtól a több milliós fizetésekig.

Ha csak az átlagbért nézzük, akkor egyébként az OECD közlése szerint az ötödik legmagasabb a magyar adóék Európában. Előttünk Belgium mellett a legnagyobb gazdaságok állnak, Németország, Olaszország és Franciaország.

Az Eurostat közlésére visszatérve a legkisebb mértékben a

  • ciprusi (17,3 százalék),
  • a máltai (20 százalék)
  • és az ír állam (24,2 százalék) sarcolja az alacsony béreket.

A régiónkat tekintve is nagyon kilóg az Orbán-kormány a maga 45 százalékával. A másik három visegrádi ország és Románia adóékének az átlaga ugyanis csupán 38,2 százalék volt 2018-ban. Tehát a korábban Varga Mihály pénzügyminiszter által említett cél, miszerint az adóterhelésben el kellene érni a visegrádi országok átlagát, még nagyon messze van. Ha egyébként Romániát kivesszük az egyenletből, akkor sem lesz sokkal másabb az átlag, 38,6 százalék.

A régióból jelenleg (rajtunk kívül) Csehország emelkedik ki az adóterhelést tekintve, az adóék ugyanis itt 41,4 százalék.

  • A szlovákoknál 39,5,
  • a románoknál 36,8,
  • a lengyeleknél pedig 35,1 százalék.
 

Bár 2016 óta folyamatosan csökken a magyar adóék mértéke, a tavalyi szint még mindig 1,2 százalékponttal volt magasabb a 2010-esnél. A csúcs 2013 és 2015 között volt, 49 százalék, ami 5,2 százalékponttal haladta meg a 2010-est. A növekedés hátterében az adórendszer teljes átalakítása áll: ugyan a progresszív adórendszer egykulcsosra történő cserélésével az alacsonykeresetüek terhelése is minimálisan csökkent, az esetükben korábban érvényesíthető adójóváírás kivezetése jelentős terhet rótt az érintettekre.

A júliusi és jövő októberre tervezett újabb adócsökkentéssel az adóék mértéke 43,1 százalékra mérséklődhet minden más adót változatlansága esetén. A friss, 2018-as tagállami rangsort nézve ezzel is csak néhány hellyel kerülünk közelebb a középmezőnyhöz. A 43,1 százalék pont megegyezik a jelenleg ötödik legmagasabbat jelentő francia adóékkel.