Sok figyelemreméltó gondolat olvasható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által publikált Jól Állam Jelentés 2018-as kiadásában (a sajtószabadság fontosságára és a klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztető részekről itt és itt írtunk), de a kormány készített jelentés más érdekes problémafelvetést is tartalmaz.
Igaz, hogy nem a legfrissebb adatok alapján, de bemutatja például, hogy az egészségtelen életmódra és más tényezőkre visszavezethető elhízás tipikus magyar tünetnek mondható; sajnos az európai rangsor hátulján tanyázunk ebben az összevetésben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os adatai szerint a férfiak 69,6 százaléka, míg a nők 53,8 százaléka tartozott a túlsúlyosak és elhízottak táborába. A trend vélhetően a későbbi időszakban sem változott.
Az NKE arra hívja fel a figyelmet, hogy a lépésszámmérés eredménye alapján a magyar lakosság nem folytat aktív életmódot, miközben a felnőttek átlagos energiabevitele az aktív életmódhoz biztosít elegendő energiát. A mozgásszegény életmód, a napi 5-6 óra ülés mellett az egészségtelen táplálkozás (főleg állati eredetű zsír, kevés teljes kiőrlésű gabona, csekély zöldség- és gyümölcsfogyasztás) is hozzájárul a magyarok jelentős súlytöbbletéhez.
Persze ez nem csak a magyarokra igaz. A jelentésben idézett adatok szerint közel 2 milliárd felnőtt és több mint 40 millió 5 év alatti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott 2014-ben. Nincs ok azt gondolni, hogy ebben lényegi változás állt be az elmúlt 4 évben: a WHO 2016-os jelentése szerint 41 millió 5 évesnél fiatalabb küszködött súlyproblémákkal. A Föld lakosságának 13 százaléka elhízottnak számított. Eközben a világ népességének több mint 10 százaléka nem jutott elegendő táplálékhoz, azaz napi 2100 kilokalóriához!
Európai kitekintésben csak Törökországban volt magasabb az elhízottak aránya a társadalmon belül: ott meghaladta a 64 százalékot az arányuk. Mi abba a táborba tartozunk - Csehországgal és Spanyolországgal egyetemben - ahol a a népesség 61-64 százalékának súlya nagyobb az ideálisnál. A legtöbb európai országban ennél jobbak a mutatók, a legjobb, 55 százalék alatti mutatókkal Ausztria, Svájc, Bosznia-Hercegovina és Moldova rendelkezik. Mint a lista mutatja, Európa leggazdagabb és legszegényebb államai tartoznak ebbe a körbe, amiből arra lehet következtetni, hogy az anyagi lehetőségek nagymértékében befolyásolják az elhízás kockázatát: van, ahol meg tudják fizetni az egészséges táplálkozást, máshol viszont pont a rendelkezésre álló jövedelem alacsony mértéke miatt nem fenyeget az elhízás veszélye.
Más okok is közrejátszanak
A szerzők szerint az elhízásnak, mint minden más betegségnek, gazdasági vonzata is van. A túlsúllyal, elhízással kapcsolatban felvetődő közkiadások meghatározóak az egészségügyi kasszán belül - 2012-ben például 15-18 százalékot tettek ki -, míg a GDP-nek az 1 százalékát kellett erre fordítani. Az egyéni kiadások a közkiadások 15 százalékát érték el abban az évben.
A WHO definíciója szerint a túlsúly és az elhízás olyan rendellenes vagy túlzott zsírfelhalmozódást jelent, amely egészségkárosodást okozhat. A súlyfelesleg mérésére a testtömegindexet (BMI) használják, amely alapján egy 180 centiméter magas, 75 kilós ember indexe 23,15. A felnőttek esetében túlsúlyról beszélünk, ha az index nagyobb mint 24, elhízásról, ha nagyobb mint 29.
Találja meg egyszerűen, mindössze néhány kattintással a legjobb személyi kölcsön, lakáshitel vagy adósságrendező ajánlatokat az ingyenes hitelkalkulátorral!
Az elhízásnak ugyanakkor lélektani hatásai is vannak - mutat rá a jelentés. Ezek a hatások gyakran sokkal súlyosabbak és nehezebben gyógyíthatók, mint a szervi elváltozások. A szerzők azt is fontosnak tartották megjegyezni, hogy az elhízás mintája öröklődő. A helytelen életmód és a családi minta következtében a túlsúlyos szülők gyermekei gyakran válnak maguk is elhízottá. A megoldás meglehetősen összetett, de az egészséges táplálkozás és a testedzés támogatása nemzetközi szinten is kiemelt ügy az NKE szerint.
Mint összefoglalóan írják: "Az elhízás terén mutatkozó egyre romló tendenciát akkor lehet megfordítani, ha az intézkedések minden téren a jogszabályi megoldáson túl valódi cselekvésben is megnyilvánulnak."
A problémával egyébként a kormány is tisztában van, a Népszava nyári cikke szerint több, az egészségügyi programokat előkészítő dokumentumban is rögzítették, hogy mennyire súlyos a helyzet Magyarországon az elhízás tekintetében. Most a közszolgálati egyetemtől is kaptak egy erős jelzést, hogy mihamarabb cselekedni kell.
