Az Orbán-kormány immár több mint egy évtizedes vállalása a nyugdíjak értékének megőrzése. Ezt olyan módon próbálják biztosítani, hogy a svájci indexálás helyett - mely az infláció mellett a bérek növekedési ütemét is figyelembe veszi - csak az árak átlagos változási ütemével emeli az időskori ellátásokat. A költségvetésben rögzített éves átlagos infláció mértékével emelik meg az ellátásokat január elsejétől, melyeket az első nyolchavi infláció alapján felülvizsgálnak és szükség esetén nyugdíjkorrekciót hajtanak végre novemberben.
Ez a metódus egy magasabb, emelkedő inflációs környezetben azt eredményezi, hogy amíg a novemberi nyugdíjkiegészítés meg nem érkezik, gyakorlatilag a nyugdíjasok hitelezik az államkasszát az infláció alapján járó, de elmaradt emelések összegével. Noha még békeidőben is kellemetlen helyzeteket tud szülni - különösen az alacsony nyugdíjban részesülők számára -, hogyha 1-2 százalékponttal alacsonyabb a szükségesnél a januári emelés, ám idén minden eddiginél nehezebb helyzetbe kerültek az idősek hazánkban.
Az infláció ugyanis az év eleji 5 százalékos emelésnél jóval magasabban alakult és az, hogy ez roppant kevés lesz, az már meglehetősen hamar kiderült. Így nem is csoda, hogy már az első félévben arról döntött a kormány, hogy júliusban egy előrehozott nyugdíjkiegészítést utal az érintetteknek, mégpedig visszamenőleges hatállyal 3,9 százalékot. Csakhogy, már akkor biztosra vehető volt, hogy az ezzel együtt 8,9 százalékos emelés sem fogja fedezni az árak emelkedésének ütemét. Novemberben ennek megfelelően jött is a következő korrekció, 4,5 százalékos, mellyel az egész év tekintetében 14 százalékkal emelkedtek 2022-ben a nyugdíjak. Az éves infláció pedig minden várakozás szerint magasabb lesz ennél is. Vagyis csökkenni fog az ellátások értéke.
A probléma azonban az ugyanis, hogy még mindig nem tetőzött Magyarországon az infláció, azt valamikor az év első hónapjaira várja a legtöbb elemző. Az árak emelkedési üteme pedig a jegybanki várakozás szerint idén 14,7 és 14,9 százalék közötti éves inflációt eredményezhet, tehát a kormánynak még 0,7-0,9 százalékpontnyi elmaradást pótolnia kell majd valamilyen formában.
A következő probléma az, hogy januártól a kormány 15 százalékkal emeli az ellátásokat, ami az inflációs várakozásuknak megfelelő mérték. Tehát a jelek szerint egyelőre nem érvényesítette a kormány az elmaradást a januári emelésben. Ugyanakkor annak is jelentős az esélye, hogy jövőre is korrigálni kell majd a nyugdíjakat, hiszen a jegybanki szakemberek 15-19 százalék közé várják majd az éves infláció alakulását 2023-ban.
Különösen nehéz helyzetben vannak egyébként a kisnyugdíjasok, akik - az alacsonykeresetűekhez hasonlóan - havi ellátásuk legnagyobb részét élelmiszerekre és lakhatásra, rezsire költik. Idén pedig ez az a két termékkör, melynek ára a legnagyobb mértékben emelkedik: a legutóbbi statisztika szerint az élelmiszerek egy év alatt 43,8, a háztartási energia pedig 65,9 százalékkal emelkedett. Az ő saját inflációs érzékelésük tehát bőven meghaladhatja nemcsak a 14, vagy a 15, de akár az 50 százalékot is.
Elképesztő mértékben szegényednek a nyugdíjasok
Nemcsak a 2022-es évben lett rosszabb a nyugdíjasok helyzete. Ha egy másik aspektusból vizsgáljuk a kérdést, akkor jól látszik, hogy az elmúlt 12 évben egyre nehezebb a társadalom legidősebbjeinek helyzete. Amin valljuk be, nagyon csodálkozni nem is lehet, hiszen az értékőrző nyugdíjemelés nem biztosít lehetőséget előrelépésre, az életszínvonal növelésére, aminek következménye az elszegényedés. Persze, ebben szerepet játszik az is, hogy a bérek növekedési ütemét nem veszik figyelembe az ellátások emelésénél.
Statisztikailag ugyanis az átlagbér növekedése alapvetően meghatározza a szegénységi küszöb értékét, hiszen az a mediánhoz kötött érték. Előbbi lendületes növekedése a küszöbérték hasonló változását idézi elő.
Ennek eredményeként idén kiderült, hogy 2021-ben már a nyugdíjasok 13 százaléka élet a szegénységi küszöbnél kevesebb összegből havonta. Ez annyit tesz, hogy a nyugdíjasok 13 százaléka 125 570 forintnál kevesebb pénzből élt meg havonta, aminél magasabb arányra 2010 óta nem volt példa.
Létszámra lefordítva mindez: míg 12 évvel ezelőtt még "csak" 110 835 nyugdíjas volt jövedelmi szegény, ma már 134 (!) százalékkal több érintettről árulkodnak a számok, 259 610 nyugdíjasról.
A mára kialakult helyzet azonban várhatóan egy jó ideig még nem fog változni, ahhoz ugyanis alapvető feltétel lenne, hogy a bérnövekedések ütemét is figyelembe vegyék. Vagy a jelenlegi módszert sávossá kellene alakítani, melynek során az alacsonyabb összegű ellátásban részesülők nyugdíját nagyobb mértékben emelik.
