<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Erre Matolcsy György 2013 óta tartó elnöksége alatt még nem volt példa. Mi több, az utóbbi 23 évben mindössze hatszor lett negatív a központi bank eredménye. 2021-ben – a jegybankelnök közlése szerint – több százmilliárd forinttal, ami jelentős fordulat ahhoz képest, hogy a 2019-es és a 2020-as évet is 250 milliárd feletti nyereséggel zárta a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Lapunk is szemlézte azt a cikket, amelyet az MNB elnöke, Matolcsy György írt a Magyar Nemzet internetes oldalán. Ennek a költségvetést érintő kritikáit a sajtó részletesen taglalta, s ezekre hegyeződtek ki a címek is.

Matolcsy azon figyelmeztetése viszont már meglepően kevés figyelmet kapott, miszerint 

„az MNB korábbi nyereségét a sikeres válságkezelés jegybanki költségei, valamint a megugró infláció miatt emelkedő jegybanki kamatok együtt veszteségbe fordítják, ami évi több százmilliárd forinttal is növelheti a költségvetés kiadásait”.

Pedig ez korszakos jelentőségű tény. Hiszen azóta, hogy Matolcsy 2013 márciusában átvette az MNB irányítását, a jegybank 2020-ig minden évet nyereséggel zárt. Ráadásul profitja 2019-ben és 2020-ban is az azt megelőző esztendőkben szinte elképzelhetetlen méreteket öltött: 254 milliárd, illetve 255 milliárd forint lett. Méghozzá a jegybank csak és kizárólag a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereségének köszönhetően. 

A jegybank eredménye alapvetően három tételből adódik: a kamateredményből, a (realizált) árfolyameredményből, illetve a banküzemmel és a működéssel kapcsolatos eredménytételekből. 

A 2019-2020-as árfolyamnyereségek jelentőségét mutatja, hogy azok nélkül az MNB éves profitjai 2016 óta a legalacsonyabbak lettek volna. A 2020-asnál nagyobb árfolyamnyereséget csak 2014-ben ért el a jegybank, akkor viszont brutális, 511 milliárd forintos mértékűt, ami muníciót adott az alapítványai gründolására.

2012 óta nem fordult elő ilyesmi az MNB-vel. Fotó: MTI2012 óta nem fordult elő ilyesmi az MNB-vel. Fotó: MTI

A tavalyelőtti és az azt megelőző évi nyereségét az MNB az igazgatósága döntése alapján csaknem teljes egészében osztalékként befizette az állami költségvetésbe – egészen pontosan 250-250 milliárdot. Ami tehát azt jelenti, hogy a Matolcsy által irányított intézmény két év alatt összesen 500 milliárddal gazdagította a központi büdzsét, ami különösen 2020-ban jött jól, mivel fontos forráshoz juttatta a kormányt az év márciusában berobbant koronavírus-járvány elleni védekezésben.

A jegybanktörvény értelmében az MNB igazgatósága eldöntheti, az eredményt eredménytartalékba helyezi, vagy azt – részben vagy teljes egészében – osztalékként befizeti a költségvetésbe. E döntéséhez a jegybanki vezetésnek az európai költségvetési szabályok adnak szabad kezet, amelyek azt, a kívülállók számára talán furcsa kettőséget tartalmazzák, miszerint az árfolyamnyereségből származó jegybanki eredmény nem számít költségvetési bevételnek, ha viszont a központi bank veszteséges (és azt az eredménytartaléka nem fedezné), akkor a költségvetés kötelező megtéríteni a negatívumot, amit a központi büdzsé kiadásaként kellene elszámolni.

A jövőbeni kockázatok biztonságos kezelésére hivatkozva az MNB vezetése 2015-ig eredménytartalékba helyezte a teljes jegybanki nyereséget. Az év után fizetett először osztalékot, mivel úgy ítélte meg, a 2013-as 10 milliárdról akkorra 108 milliárd forintra emelkedő eredménytartalék már elegendő lehet arra, hogy menedzseljék az esetleg fellépő gazdasági sokkokat.

A 2013 óta tartó Matolcsy-elnöki érában a jegybank a 2019-2020-assal együtt eddig összesen négy alkalommal döntött osztalékfizetésről. A 2015-ös és 2018-as eredményéből 50-50 milliárd forintot áramoltatott a költségvetésbe, így azt az elmúlt években összesen 600 milliárdnyi osztalékkal gyarapította.

Most viszont a jegybankelnök közlése szerint új helyzet áll elő. Olyan, amilyenre 2013 márciusa, vagyis azóta, hogy Matolcsy átvette a képzeletbeli stafétabotot Simor Andrástól, nem volt példa. Mi több az 1998-től eltelt 23 évben is csak hatszor lett veszteséges a jegybank (hogy mi történt 1998 előtt, azt nem tudjuk, mivel csak addig az évig bukkantunk nyilvánosan elérhető adatokra). 

A költségvetésnek tehát 2012 óta először kell áldoznia a jegybank eredményének a rendbetételére. Ez rosszabbkor nem is jöhetett volna a központi büdzsének, amikor a koronavírus-járvány miatt amúgy is jelentős, előre nem látható kiadásai keletkeztek. Amelyeket persze még a kormány jócskán megfejelt a választási célú költekezésével, aminek ellentételezéseként már betervezett beruházásokat kellett ezermilliárd forintos nagyságrendben elhalasztania.

S most a visszaemelkedő kamatkiadások és a több százmilliárdos jegybanki veszteségtérítés miatt 2019-hez képest akár további 1000 milliárdos nagyságrendben kell új bevételi forrást találnia – jelezte előre cikkében Matolcsy.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.