2019. május 15. 09:10
mfor.hu

Továbbra is 5 százalékot meghaladó mértékben növekszik a magyar gazdaság. Az első negyedév teljesítménye az elmúlt évek legjobb évkezdésének számít.

A magyar gazdaság 2019 első negyedévében szezonálisan és naptárhatással igazítottan 5,2 százalékkal bővült a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint. Ezzel immár harmadik egymást követő negyedévben éri el és haladja meg a bővülés mértéke az 5 százalékot. Ha pedig a magyar gazdaság évkezdéseit nézzük, akkor az elmúlt évek legjobb teljesítménye a mostani: 2016-ban 1,4, 2017-ben 4,1, tavaly pedig 4,9 százalékos növekedéssel indította az évek a magyar GDP. Ha ennél jobb évkezdést szeretnénk látni, akkor egészen 2000-ig kell visszamenni az időben, akkor nőtt a gazdaság 5,6 százalékkal. A nyers adat szerint egyébként 5,3 százalékos volt a növekedés mértéke. 

Forrás: KSH Forrás: KSH

2018 utolsó negyedévéhez viszonyítva 1,5 százalékkal növekedett a gazdaság, ami a kilencedik egymást követő negyedév 1 százalékot meghaladó bővüléssel.

A KSH jelentése szerint a látványos növekedéshez több ágazat is hozzájárult, főként az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások teljesítményének köszönhető a mostani adat.

Hogy ez mennyit ér Európában, az majd 11-kor fog kiderülni, amikor az Eurostat közzéteszi a tagállamokra vonatkozó statisztikáját, de ilyen mértékű bővüléssel jó eséllyel a közösség élvonalába tartozik majd Magyarország.

Varga Mihály, pénzügyminiszter szerint a tavalyi öt százalékos GDP-bővülést követően az idei első negyedéves adat egyértelmű jelzése annak, hogy a lendületes növekedés az év egészében fennmaradhat. A tárcavezető elmondta: a kétezres évekkel ellentétben a gazdaság kiemelkedő teljesítménye stabil és kiegyensúlyozott, amely mögött nem külső eladósodás és magas költségvetési hiány áll. Míg az Európai Unió átlagos növekedése az első negyedévben 1,5 százalék lehet, a magyar gazdasági bővülés ennek mintegy 3,5-szerese, amellyel – a rendelkezésre álló adatok alapján – első helyen vagyunk a tagállami rangsorban.

A foglalkoztatottak száma ma már közel 4,5 millió, miközben a 3,6 százalékos munkanélküliség a legalacsonyabb a rendszerváltás óta. Ezzel párhuzamosan a hatéves bérmegállapodás eredményeként kétszámjegyű bérnövekedés valósul meg, amely érdemben járul hozzá a lakossági fogyasztás emelkedéséhez, a szolgáltatói szektor erősödéséhez – ismertette a pénzügyminiszter. A gazdaságpolitika iránti bizalmat jelzi, hogy a vállalatok egyre több beruházást valósítanak meg, amely megmutatkozik az ipar és az áruexport növekvő teljesítményében. A kormány számos intézkedése közül az uniós fejlesztési források elosztása, illetve az otthonteremtési program szerepe emelhető ki, melyek nyomán az építőipari termelés 48,2 százalékkal, a lakásépítések száma pedig 8 százalékkal emelkedett az első negyedévben – mutatott rá Varga Mihály.

A kormány célja, hogy a magyar gazdaság növekedése továbbra is fenntartható pályán, az uniós átlagot meghaladó mértékű maradjon – emelte ki a tárcavezető. Varga Mihály hozzátette: 2010 óta összességében 28,6 százalékkal bővült a magyar GDP, amely az előttünk álló negyedévek tekintetében még tovább fog emelkedni. Az esetleges jövőbeli külső kockázatokra tekintettel a költségvetési tervezés középpontjában a családok támogatása mellett a gazdaságvédelmi intézkedések állnak.

Lassulásra számít a szakértő

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kiugró teljesítményre számítani lehetett az eddig megjelent makroadatokból. Az első negyedévben az építőipar közel 50 százalékos emelkedést ért el, az ipari termelés 6,2 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi forgalom pedig 6,5 százalékkal emelkedett. Az is biztos, hogy a termelési oldalon a piaci szolgáltatások is nagyban hozzájárultak a növekedéshez.

Németh Dávid elmondta: Az első negyedév után lassulhat a GDP-tempó, például az építőipar várhatóan az év elején látott kirobbanó formát, azaz kisebb mértékben járulhat majd hozzá növekedéshez. Az építőipar várható lassulása miatt az ágazat 0,6 százalékponttal alacsonyabb mértékben járulhat hozzá a GDP-növekedéshez. „Fontos azonban, hogy az építőiparban továbbra is tempós növekedés lesz. Csak az első három hónapban látott extrém teljesítmény várhatóan alábbhagy” – fogalmazott a szakértő.

Kérdés a mezőgazdaság teljesítménye is. Az év eleje nem volt biztató, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása. Az ipari oldalon jól indult az év, de azt még nem tudni, hogy a világgazdaságban hogyan alakul a helyzet. „Itt elsősorban az a kérdés, hogy a tavalyi második félévben látható lassulás után felpörög-e a globális gazdaság. Ez ugyanis nagyban befolyásolhatja a magyar ipar és az export teljesítményét, ezen keresztül pedig a GDP-bővülést” – tette hozzá Németh Dávid.

A mostani kilátások szerint az év hátralévő részében lassulhat a magyar gazdaság, összességében az idén 4-4,5 százalékos növekedésre lehet képes.