<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Javaslatcsomagot állított össze a VOSZ, a tavalyi költségek háromszorosában maximalizálnák az energiaköltségeket.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint a kialakult válság az egész magyar gazdaságot érinti és a koronavírus-válságnál is erősebben rázza meg, amely gyors, határozott és átfogó állami beavatkozás nélkül tömeges cégbezárásokhoz és munkahelyek százezreinek megszűnéséhez vezethet.

A szövetség ezért egy javaslatcsomagot állított össze, amely véleményük szerint enyhíthetné az energiaválság hatásait a magyarországi cégek számára.

Ez a következő pontokból áll:

  • Szektorsemleges vállalati rezsitámogatásra van szükség: a cégek energiaár-terhelése ne haladja meg 2021. évi energiaköltségük 3-szorosát! Számos vállalkozói visszajelzés alapján ez az a maximális szint, amely még kigazdálkodható a legtöbb, megfelelő termelékenységgel és túlélési/fejlődési potenciállal rendelkező cég számára, legyen szó akár vendéglátó, akár szolgáltató cégről.  Ezen szint felett rohamosan megnő az ellehetetlenülő vállalkozások száma.
  • Minden energiaintenzív cég kapja meg a rezsitámogatást! Az energiaintenzív feldolgozóipari cégek számára bejelentett – a VOSZ által maximálisan támogatott – program kerüljön kiterjesztésre minden magyar vállalkozásra!

  • Energiaár-plafon kerüljön bevezetése, amely összhangban áll a régiós energiaár-szintekkel, hogy ne kerüljenek a magyar cégek versenyhátrányba szerb, román és egyéb versenytárs országgal szemben!
  • Megújuló energia beruházások engedélyezési eljárásainak azonnali gyorsítása indokolt, hiszen egy ilyen válságban nem engedhető meg, hogy hónapokig álljanak azok a kapacitások (pl. napelem-kiépítés, bővítés), amelyek már működhetnének!
  • Áram-átvételi korlát (50 kW) eltörlése a napelemes (céges) kis-erőműveknél, ezzel a közepes cégek (sok esetben már megvalósult, vagy megvalósulás alatt álló) napelempark-bővítéseinek, energiaberuházásainak és energiafüggetlenségének megvalósulása előtt álló legnagyobb akadály elhárulna.
  • Energiarendszer (hálózati infrastruktúra) modernizálása: a néhány nagy erőműre kialakított rendszert alkalmassá kell tenni a sok-sok kis (nap)erőmű által visszatáplált energia fogadására Mindez komoly állami beruházást jelent, de prioritásként kell ezeket kezelni, akár más beruházások halasztásával is. A transzformátor-körzetek fejlesztése, akkumulátor telepek és egyéb tárolókapacitások létrehozása fontos elemei az energia-infrastruktúra fejlesztésének és lökést adna a napelemes beruházások megvalósulásának.
  • Energiaközösségek és a gazdasági szereplők közös energia-beruházásainak támogatása, visszatérítendő és vissza nem térítendő források biztosításával egész kistérségek gazdasági működéséhez járulhatna hozzá. Ipari parkok, mint energiaközösségek működési feltételei hosszabb távra is biztosíthatóak, ha lehetővé válik az ott működő vállalkozások közös, támogatott beruházásainak megvalósítása, a megtermelt energia közös felhasználása (akár helyi tárolókapacitások segítségével).
    Közösségi napelemparkok létrehozását is előre mutató és megfontolandó javaslatnak tartjuk: ezekbe a „befektetésekbe” bármely személy (cég, vagy akár magánszemély is) bekapcsolódhatna, „megvéve” egy bizonyos mennyiségű napelemet (vagyis termelő kapacitást) a teljes napelemparkban. Az így termelt áram bárhol az országban felhasználható (az energiahálózati forgalmi díjat mindenki kifizeti). A tagnak egy ún. „energia-folyószámlájára” jóváírásra kerülhetne a megtermelt energia (amelyet azután az energiaszámlájából levonhat); Ezzel olyanok is részt vehetnek napelem-beruházásban (zöld átállásban), akiknek nincs lehetősége önálló beruházás megvalósítására (pl. bérelt ingatlanban működő cégek, vagy lakótelepen élő magánemberek).
  • Cégek szektorsemleges támogatása visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokkal, az energiaköltség-robbanás azonnali és hosszabb távú kezelésének alapvető fontosságú elemei. Ezekkel az egymással is kombinálható eszközökkel mind a gyors válságkezelés (energiaköltség-támogatással), mind a hosszú távú átállás (kedvezményes energiahatékonysági beruházási hitel és ilyen célú pályázati források) hatékonyan segíthető. Ahogy a COVID járvány felgyorsította a cégek digitalizációját, úgy a mai energiaválság felgyorsíthatja az átállást egy modernebb energiagazdálkodásra, amely egyben a fenntarthatóság és zöld gazdaság irányába is komoly lépéseket jelenthet. Ezek egy része már döntésre került, sőt, a Széchenyi Kártya Programban már el is indult. A lehetőségeket minél nagyobb körre ki kell terjeszteni, hogy a gazdaság egésze – minden erre nyitott vállalkozás - esélyt kapjon a válság túlélésére és a megújulásra. Minden lehetséges eszközzel támogatni kell ezeket a fejlesztéseket, hogy a jövő generációi már egy jobban működő világban élhessenek!
  • Munkaerő megtartás támogatása minden rászoruló cég számára fontos kiegészítője az intézkedés-csomagnak, ahogyan a COVID-válságban is tapasztaltuk. Ilyen javaslat, hogy dolgozói cafetériába épüljön be egy „Energia-zseb”, vagy „Rezsi-zseb”, amellyel a munkáltató adómentesen támogathatja a munkavállalóját! A munkabértámogatás, adó- és járulékkönnyítés a COVID-válságban is erősen érintett ágazatokban (turizmus, vendéglátás, szolgáltatások) most is munkahelyek százezreit menthetik meg azokban a vállalkozásokban, amelyek a téli hónapokban leállásra kényszerülnek. Minél több munkavállaló őrzi meg a munkahelyét, annál gyorsabban és rugalmasabban indulhat újra a munka tavasszal!

  • Az energiaár-képzési folyamat és a díjrendszer adekvát módosítása: javasoljuk a teljeskörű felülvizsgálatot, az energia szállítótól történő megvásárlásától a magyar felhasználónak történő átadásig annak érdekében, hogy az elhagyható költségelemek meghatározásra kerüljenek és megszüntetésükkel a magyar vállalkozások terhelése csökkenhessen. Ezen belül kérjük a rendszerhasználati díjak (visszajelzések szerint akár 3,5-szeres) áremelésének mérséklését. Minden vállalkozás takarékoskodni próbál az energiával, viszont tagjaink azt jelezték, hogy a szerződött, de el nem fogyasztott (megtakarított) energiamennyiség után kötbérfizetési kötelezettségük támad. Ez ebben a válságos energia-helyzetben nyilván kontraproduktív, de erkölcsileg is elfogadhatatlan! Koordinált energiaár-előrejelzés és szabályozott energiakereskedelem növelné a költségalakulás kiszámíthatóságát és átláthatóbbá tenné a piaci energiaár-képzést is.
  • Rendszeres, intézményesített párbeszéd a kormányzat és a versenygazdaság szereplői között: a koronavírus-válság elejétől működött egy állandó érdekegyeztetési fórum, amely példás gyorsasággal tudott információkat szolgáltatni a piaci viszonyok változásáról és gyorsan reagált a kedvezőtlen folyamatokra, hogy a kormányzat hatékonyan avatkozhasson be a szabályozásba.  A mostani helyzetben is indokoltnak tartjuk ennek az operatív testületnek az újraindítását, amely segítheti a gazdasági döntéshozókat, hogy gyors és a lehető legjobb döntéseket hozzák meg, hiszen minden nap számít!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.