<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Kedd reggel tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a júliusi inflációs adatokat, amelynél az alapmutató is egyre fájdalmasabb értéket mutat, ráadásul a kilátások további gyorsulást vetítenek előre. A közel 14 százalékos drágulás minden területet érint, az élelmiszerek esetén különösen kirívó az árak vágtatása.

A fogyasztói árak júliusban átlagosan 13,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek, jelentette a KSH. A részleteket látva persze sokkal ijesztőbb az összkép, bár aki napi szinten vásárol élelmiszereket az a saját bőrén tapasztalhatja meg, hogy mennyire elszálltak az árak. Ezt egyébként a Privátbankár Árkosár felmérése is bizonyítja, de a KSH adatai is hasonló képet mutatnak. A hivatalos statisztikák szerint ugyanis az élelmiszerek ára 27 százalékkal emelkedett, ezen belül a leginkább a margarin (65,8 százalék), a kenyér (57,9 százalék), a sajt (52,6 százalék), a száraztészta (49,1 százalék), a tejtermékek (43,8 százalék), a baromfihús (38,8 százalék), a péksütemények (38,5 százalék) és a tojás (37,5 százalék) drágult. Átlag alatti mértékben, 13 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára.

Az általános drágulást jelzi, hogy az élelmiszerek mellett több más területen is kiugró mértékű áremelkedést regisztrált a KSH. A tartós fogyasztási cikkekért 14, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 18,2, a használt személygépkocsikért 17,9, az új személygépkocsikért 17,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a szeszes italok 13,2 százalékkal drágultak.

A gyakorlati tapasztalatokhoz képest meglepően visszafogottnak tűnik a KSH adata, amely szerint a szolgáltatások díja "csak" 6,8 százalékkal ugrott meg. Főként annak fényében, hogy az egyes részterületek kapcsán ők is jóval nagyobb drágulásról adtak számot, hiszen ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1 százalékkal került többe. Júliusban a vágtató inflációhoz képest még kifejezetten alacsony volt a háztartási energia árának növekedése, hiszen a hivatal 1,6 százalékos drágulást mért. Ez a palackos gáz árának 13 százalékos növekedéséből és a tűzifa 10 százalékos emelkedéséből állt össze. Más kérdés, hogy utóbbi termék kapcsán a hírek sokkal drasztikusabb drágulásról szólnak.

A vágtató élelmiszerárak nagy vesztesei egyébként azok az alacsony jövedelmű emberek, akik a rendelkezésükre álló pénznek relatív jelentős részét költik élelmiszerre. Hasonló nehézségekkel szembesülnek a nyugdíjasok is, hiszen a gyorsan dráguló élelmiszer számukra is komoly érvágás, ezt a KSH számai is alátámasztják.

Mi áll a vágtató infláció mögött?

A magyar gazdaságpolitika a prociklikus lépéseivel túlfűtötte a folyamatokat, így érdemlegesen hozzájárult a magas hazai áremelkedéshez. Ugyanakkor fontos ismételten kiemelni, hogy a megugró infláció nemzetközi trend. Világszerte ez jelenti napjainkban az egyik legkomolyabb gazdasági kihívást a döntéshozók számára. Ennek ellenére a kormány által sulykolt háborús infláció finoman szólva is csúsztatás. Az energiaárak ugyanis már a február végi harcok előtt megugrottak, ahogy más alapanyagok ára is jócskán azt megelőzően elkezdett szárnyalni. Tény, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió növelte a bizonytalanságot, ahogy Moszkva energiapiaci zsarolása is hozzájárul a magas gázárakhoz, ám nagyon nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy ha egyik napról a másikra véget érnének a harcok, az infláció akkor sem esne vissza Magyarországon.

A globális folyamatok mellett az utóbbi időszak hazai politikai döntései is hozzájárulnak a dráguláshoz. Az üzemanyagárak „lefojtása” ugyan egy ideig visszafogta a fogyasztói árakat, ám annak a fuvarozók számára két lépésben (előbb a 7,5 tonnánál nagyobb, majd a közelmúltban minden cégautó számára) piacivá tétele gyorsan begyűrűzik az árakba, ez részben már most is visszaköszön. A lakosságot csak augusztustól, de a vállalkozásokat már korábban is érintő energiaáremelkedés másodkörös hatásait is folyamatosan láthatjuk, hiszen ezek is beépülnek az árakba.

Hasonló a helyzet a választási mézesmadzagként jelentősen megemelt minimálbérrel és szakmai minmálbérrel, amelyeket mind próbálnak a vállalkozások tovább hárítani a fogyasztókra és drágítják a termékeket és szolgáltatásokat. Ráadásul a bérkiáramlás és a kormányzati transzferek (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) keresleti oldalról is hozzájárultak az infláció növekedéséhez.

Az is kiderült az elmúlt hónapokban, hogy az élelmiszereknél alkalmazott árstop inkább egy hangzatos politikai eszköz, mint valós segítség. A kiskereskedők ugyanis az adott körbe tartozó termékek veszteségét terítik, és más cikkek nagyobb áremelésével kompenzálják a veszteségeiket. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az élelmiszerek esetében európai összevetésben az egyik legnagyobb drágulás tapasztalható Magyarországon. Ugyanez a helyzet egyébként az adóemelésekkel, amelyek begyűrűznek, illetve be fognak gyűrűzni az árakba is. Hasonló a helyzet a chipsadóval (népegészségügyi termékadóval) vagy az emelkedő jövedékiadóval, amelyek részben már júliusban is hatottak, de az augusztusi számokat is tovább emelik majd.

Merre tovább?

Ez pedig már átvezet a következő hónapok kitekintésére. Ahogy fent jeleztük, az üzemanyagok piaci árra való áttérésénél folytatódik ennek a végfogyasztókra történő áthárítása, így ezek az úgynevezett másodkörös hatások miatt itt továbbra is komoly nyomás lesz majd.

Az adott termékkör kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az üzemanyaghiány kezd nyomasztóvá válni, egyes szakértők szerint lassan a töltőállomások felénél nincs benzin. Ráadásul az import leállása és a százhalombattai finomító karbantartása miatt augusztusban remény sincs a helyzet javulására, így egyre valószínűbb, hogy a lakossági hatósági ár sem lesz fenntartható. Ha a lakosság számára piaci árassá válik a termék, az önmagában 3 százalékpontos ugrást jelenthet majd az inflációs mutatóban.

Nem ismerjük annak metódusát, hogy a megemelkedett rezsiárakat miként fogja a KSH érvényesíteni az infláció számításakor. Ha figyelembe vesszük, hogy a szakértők szerint a kormányzati számítások által közöltnél sokkal szélesebb kört érint majd mindez, akkor azon sem kellene megdöbbeni, ha a következő havi fogyasztói árindexben ez is több (akár 4-5) százalékponttal lökné meg a mutatót. Kijelenthetjük, hogy a választási időszakra időzített lefojtott infláció politikailag sikeres volt, hiszen a kormány számára újabb kétharmadot hozott, gazdaságilag ellenben sok haszonnal nem járt. Sőt amiatt, hogy ezek idővel elcsúszva ősszel kezdenek majd az inflációba beépülni a Magyar Nemzeti Bank várakozását is teljesen felborítja, hiszen így még 2023 végén sincs rá reális esély, hogy a mutató a jegybanki toleranciasáv közelébe csússzon vissza.

Noha a Ryanairrel belement egy komoly szájkaratéba a magyar politikai vezetés, majd kiróttak rájuk egy jelentős fogyasztóvédelmi bírságot, az a szakértők szerint az európai jogi fórumok előtt aligha állja majd meg a helyét. Mindez pedig azt jelenti, hogy az extraprofit-adóval megsarcolt vállalatok a különadókat át fogják tolni a lakosságra, így a következő hónapokban ezek másodkörös hatása (is) beépül az árakba és tovább növeli a fogyasztói árindexet. Hasonló a helyzet a kata kinyírásával, nagyon sok olyan szolgáltatás lesz, amely látványosan drágulni fog a kvázi adóemelés miatt, így nem lenne meglepő, ha az ősz folyamán a szolgáltatások látványos drágulásával szembesülnénk.

Érdemes kiemelni, hogy a köznapi értelemben inflációként emlegetett fogyasztói árindex a mostani megugrásával is messze elmarad a termelői árindextől, ami 30 százalék feletti emelkedést mutat, így várhatóan még hosszú hónapokig tartanak a vállalatokat érintő drágulás másodkörös hatásai. Ezt vetíti egyébként előre a maginfláció is, amely „faképnél” hagyta az inflációs alapmutatót. A gyorsan változó és hatósági áras termékektől szűrt mutató a közgazdasági ökölszabályok szerint előrevetíti a várható folyamatokat, így az a tény, hogy a maginfláció júliusban a 17 százalékhoz közelített, sok jóval nem kecsegtet.

A fentiek miatt várhatóan az idei évre prognosztizált kormányzati és jegybanki várakozásokat is folyamatosan aktualizálni, emelni kell majd. Továbbá már most nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a 2023-as prognózisok köszönőviszonyban sem lesznek a valós inflációs folyamatokkal.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.