A szerdán publikált novemberi inflációs adatok 14 éve nem látott rekordot hoztak, az átlagos növekedés 7,4 százalékos volt. Ha az egyes termékcsoportok megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az átlagemberek számára talán legfontosabb, az élelmiszerek is jelentős mértékben, 6 százalékkal drágultak. Ezen belül viszont némileg meglepő módon sem a friss zöldségek, sem a gyümölcsöknél nem láthattunk komoly emelkedést. Éves bázison ugyanis a zöldségek 3,2, míg a gyümölcsök csupán 1,9 százalékkal drágultak. A burgonya esetén láttunk nagy ugrást, hiszen a KSH szerint ez 28 százalékkal kerül többe, mint 2020 novemberében, ám ebben jelentős szerepe van annak, hogy akkor a krumpli kifejezetten olcsó volt, így a növekedés részben az alacsony bázisnak tudható be.
Az általunk megkérdezett szakemberek szerint a visszafogottabb novemberi áremelkedés mögött több tényező is állhat. Egyrészt nálunk a termelők a betárolható zöldségeket sem szívesen raktározzák, inkább akár nyomottabb áron piacra dobják. Számos zöldség van, amit a fagyok előtt ilyenkor, október végén, november elején szednek fel teljesen, legyen szó gyökérzöldségekről (répa, petrezselyem, cékla), káposztafélékről (káposzta, karalábé, karfiol, brokkoli) vagy hagymafélékről. Így ilyenkor eleve van bizonyos értelemben túlkínálat a piacon.
Ha valamiből ráadásul a korábbi évek kedvező árai miatt például a gazdák többet termeltek, akkor ott látványos áresés is bekövetkezhet. Idén ilyen volt állítólag a karfiol, amelynek a kiskereskedelmi ára az elmúlt években akár 7-800 forint is volt kilogrammonként most viszont 300 forintért „dobták az emberek után”. Persze a zöldségek esetén is alkalmaz súlyozást a KSH, de egy nagyobb ármozgás így is tudja befolyásolni az átlagértéket.
A világ legnagyobb piacán elszálltak a zöldségárak
Noha a magyar fogyasztói árak durván emelkedtek, és mint azt fent jeleztük ez a legérzékenyebb területen, az élelmiszereknél is visszaköszönt, mégis jobb a helyzet, mint a világ legnagyobb élelmiszerpiacának számító Kínában. A friss zöldségek ára ugyanis 30,6 százalékkal nőtt novemberben az egy évvel ezelőttihez képest az ottani statisztikai hivatal csütörtöki közlése szerint. Az árak megugrása havi szinten is látványos volt, hiszen októberhez képest 6,8 százalékkal nőttek. Egyébként éves bázison már októberben is 15 százalékos volt a zöldségek drágulása. A háttérben a szakemberek szerint az elmúlt hónapok árvizei és egyéb szélsőséges időjárási viszonyok állnak, ami miatt a korábbi éveknél kevesebb zöldséget tudtak a kínai gazdaságok termelni.
Erre legyinthetnénk, persze, hogy Kína messze van, és miért érintenének minket az ottani történések. Koránt sem ilyen triviális a helyzet, ha belegondolunk, hogy az elmúlt években rendszeresen terítékre kerül, hogy miért szorítja ki a magyar fokhagymát a hazai üzletekből a kínai áru. És ez csak egy termék, ezen kívül is vannak olyan zöldségek, amelyek a távol-keleti országból nagy mennyiségben érkeznek, csak nem kapnak ilyen sajtóvisszhangot. Ha ezek a gyakran rosszabb minőségű, ám olcsóbb kínai termékek nem jutnak az európai piacokra, az óhatatlanul Magyarországon is a kínálat csökkenéséhez és az árak emelkedéséhez vezethet.
Tetézheti a bajt, ha a kínaiak más országokból töltik fel az éléskamrákat. 2019 végén, majd 2020 elején például amikor a sertéspestis miatt Peking az állatállomány mintegy harmadának likvidálása mellett döntött, akkor más országokból pótolták a hiányt. Ez pedig világszerte a sertéshús árának megugrásával járt, míg idén amikor a kínai állatállományt visszaépítették globálisan pluszkínálat jelentkezett, ami a húsárak csökkenésével járt. Ha tehát egy ilyen globális óriásszereplő megmozdul a piacon, az végeredményben mindenhol éreztetni fogja a hatását.
Nagyon megdrágult minden, ami a termeléshez szükség
Az idei évben a magyar zöldségárak viszonylagos stabilitása után a mezőgazdaságban érintettek szerint jövőre komoly változás jöhet. Már most is komoly drágulás volt, ezek azonban nem, vagy csak minimálisan tükröződtek az árakban. Ezt jelzi, hogy a KSH adatai szerint mezőgazdasági termelői árak szintje 16,4 százalékkal, a termelés ráfordításainak árszintje 12,4 százalékkal volt magasabb 2021 első három negyedévében 2020 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek termelői ára 24,7 százalékkal nőtt. A költségek ilyen mértékű növekedése pedig a fogyasztói árakban nem érvényesült.
Ennek egyébként feltehetőleg több oka is lehet. Egyrészt hiába vannak nagyszámban kistermelők, ők ritkán lépnek fel közösen (bár van erre ellenpélda is, hiszen találkozhatunk sikeres TÉSZ-ekkel), így ők „árelfogadók”. Mivel az alkupozíciójuk a kereskedőkkel szemben gyenge azért a felkínált áron adják el a termékeiket. Értelemszerűen ez azzal jár, hogy egy-két rossz év után nem lesz fenntartható a működésük, így várhatóan idén is szép számmal lesznek olyanok, akik bedobják a törölközőt. Ez járhat azzal, hogy teljesen felszámolják a tevékenységüket, de arra is van példa, hogy kisebb területen, kevésbé munkaintenzív termelésre állnak át.
Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy az idei drágulást nem feltétlen kellett a termelőknek „benyelni”, mert sokan korábban, még 2020-ban megvásárolták, lekötötték a termeléshez szükséges „alapanyagokat”, legyen szó vetőmagról, műtrágyáról vagy éppen növényvédő szerekről, amikor a költségek alacsonyabbak voltak. Hogy mekkora volt az árváltozás, azt a fenti KSH adatokon túl az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) számai is jelzik: 2021-ben például a műtrágyaárak átlagosan 25,4 százalékkal nőttek.
Jövőre még rosszabb lesz
Az már most látszik, hogy jövőre a gazdaságok nem tudják és nem is akarják a költség növekedését viselni, hiszen akkor már nem lesznek olyan tartalékok, amit a korábbi évek esetleg olcsóbb beszerzései biztosítottak. Ezzel szemben az energiaárak megugrása szinte minden termelőt érint, hiszen a gépek működtetéséhez üzemanyag kell, az úgynevezett hajtatási berendezések (fóliasátrak, üvegházak) fűtéséhez gáz, áram, vagy a kevésbé korszerűeknél szén kell, de a korai paradicsomok, paprikák esetén a téi időszakban biztosított pótlólagos világítás is nagyon megdrágult. (Aki kicsit komolyabb területen gazdálkodik azok ugyanis piaci árat kénytelenek fizetni, nem pedig a nyomott lakossági tarifát.)
Ahogy azt fent jeleztük, a földgáz globális áremelkedése az ebből előállított egyik legfontosabb mezőgazdasági szernek, a műtrágyának az árát dobta meg. De emellett a nagy vetőmag-előállító vállalatok friss katalógusai is az árak emelkedését jelzik. Emellett sok kistermelő számára jelent jövőre kihívást a minimálbér emelése, hiszen ez megdrágítja néhány állandó és az idénymunka árát is. Feltéve persze, hogy a vállalkozások találnak embereket, akik dolgoznának nekik, hiszen az agrárium finoman szólva sem vonzó, a sokszor nehéz fizikai munkáért ugyanis nem jár különösen jó bér.
Összefoglalva: a mezőgazdaságban is a küszöbön vannak globális tényezők, amelyek a jelentős drágulás irányába mutatnak, ezt pedig a helyi folyamatok tovább súlyosbítanak. Az előjelek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a magyar zöldség- és gyümölcstermelők jövőre vagy komolyabb áremelkedést tudnak érvényesíteni, vagy tömegesen fognak bedőlni.
