A tegnap benyújtott köznevelési törvény módosítása így kezdődik: "az állam – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével – biztosítja, hogy a pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott személy munkáját biztonságos, emberi méltóságát, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartó, nyugodt körülmények között végezhesse.”
Kérdés, hogy egy rendvédelmi szervezet, melynek tagjai adott esetben személyesen ott is lennének az iskolákban, mennyiben tudja szolgálni az iskola oktató-nevelő munkáját? Korábbi cikkünkben, melyben az iskolai agresszióra mutattunk egy megoldást, épp azt elemeztük a Békés Iskolák szakértőjével, hogy sem a gyerekekre, sem a pedagógusokra nézve nem igazán lenne pozitív hatással egy rendvédelmi személy, sőt, igazából épp az ellenkező hatást is válthatják ki. Az iskolarendészetek felállítása a személyiségi jogok szempontjából is aggályos.
A módosítás arra is kitér, hogy a "Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják". Az a bizonyos Nat, amely sokaknál kritikát és ellenvéleményt szült. Azt pedig még nemigen lehet tudni, hogy a koronavírus-járvány alatti digitális távoktatás mennyire hagyott időt és energiát a pedagógusoknak a helyi kerettantervek kidolgozására.
A törvénymódosítás viszont tartalmazza a 2020 szeptemberétől valamennyi tanuló számára teljesen ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges jogszabályi módosításokat is, valamint kibővíti az alapfokú művészetoktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók körét.
A nemzetiségi önkormányzatok kérésére a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészül ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával.
A pedagógusok végzettségi követelményei nem változnak, de az erre vonatkozó rendelkezések a jövőben nem a törvényben, hanem kormányrendeletben kapnak majd helyet. A pedagógusképzés átalakulása miatt ugyanis a hatályba lépése óta eltelt 8 évben 7 alkalommal kellett módosítani a nemzeti köznevelésről szóló törvény mellékletét, a jövőben a technikai módosításokat elegendő lesz kormányrendeletben átvezetni - indokolt az EMMI.
A most benyújtott javaslat rendezi a köznevelés és a szakképzés szétválása kapcsán még fennmaradt egyes részletkérdéseket, így például a művészeti szakgimnáziumok működését - közölték.
